Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)

2006-09-08 / 17. szám

10 ATOMERŐMŰ Vendégjárás az erőműben Gólyahír A kilencedik évfolyamos nö­vendékek szinte mindegyike, összesen százhúsz diák vett részt a paksi Energetikai Szakközépiskola idei gólya­táborában. A gólyák ezúttal is a kollégiumban töltöttek együtt néhány napot osztály­­fó'nökeik, leendő' tanáraik társaságában. A főszervező pedagógus elmondta, már hagyomány, hogy a tizedike­­sek segédkeznek a tábor szervezésében, a gólyák fo­gadásában. Nagy Évától tudjuk azt is, hogy idén is a csapatépítő feladatok ját­szották a főszerepet a prog­ram során. Jártak a múze­umban, az Ürgemezőn, élő társasjátékot játszottak, a tá­bor végén pedig meglepetés­ként egy hatalmas, százötven szeletből álló tortát kaptak. Az ESZI-ben egyébként kü­lönböző szakmákban négy osztály kezdte meg tanulmá­nyait szeptember elsején. A románok is érdeklődnek Magyarország és Ausztria után Romániában is tartottak közmeghallgatást a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról. Nem­zetközi egyezmény teszi lehe­tővé, hogy a szomszédos or­szágokban is tájékozódjon a lakosság és a hatóság az erő­mű további működésének ha­tásairól. Minderre a környe­zeti hatásvizsgálat keretében kerülhet sor. Pakson, illetve Kalocsán áprilisban, Ausztriá­ban júniusban tartottak köz­meghallgatást, az előbbi he­lyeken inkább lakossági ér­deklődés volt, az utóbbin job­bára intézmények, hatóságok képviselői jelentek meg. A Nagyváradon tartott közmeg­hallgatáson a paksi atomerő­művet Mikó Sándor főosztály­­vezető képviselte. -vt-A Megyehét gazdag prog­ramkínálatához csatlakozva tartotta meg idén is nyílt napját a Paksi Atomerőmű Zrt. Szombaton négy faluból - Gerjenből, Bogyiszlóról, Dusnokról és Ordasról - öt­száz embert fogadtak. Fő­ként faluvezetők, pedagógu­sok, de más érdeklődők, sőt gyerekek is kaptak az alkal­mon, hogy kissé közelebbről szemügyre vehessék az atomerőművet. Újabban e program másnapján az ott dolgozók családtagjai, hoz­zátartozói előtt tárják ki a kapukat. Képletesen is, és a szó szoros értelmében is. Reggeltől délig járta mind­két napon négy városnéző kisvonat az erőmű üzemi te­rületét, alig győzve hozni­­vinni az érdeklődőket. Mind­két alkalommal programok tucatjai tették színessé az erőműben töltött időt. Mittler István elmondta, az elmúlt években több mint ötezren látták a nyílt napo­kon az erőművet. Először Úszód lakóit hívták meg, ak­kor még attól tartva, lesz-e egyáltalán érdeklődés. Az évek során kiderült, van, sőt egyre nagyobb. Ugyanez történt a családi nyílt napok kapcsán is, eleinte ötszáz hozzátartozót láttak vendé­gül, később ezer főben maxi­málták a létszámot. Idén - miként a kommunikációs ve­zetőtől megtudtuk - hosszú sorok kígyóztak jegyigény­léskor. „Csak” a legfürgéb­bek, vagyis az azonnal je­lentkezők ezeregyszázan voltak. A szervezők kitettek magukért, számos újdon­sággal szolgáltak, így nem csak a szokásos kézműves foglalkozás, ingyen fagyi, ugráló vár várta a kicsiket, hanem volt műbika, élő csoc­­só. Karikaturisták örökítet­ték meg a vendégeket, illet­ve Béres Alexandra és cso­portja igyekezett megmoz­gatni őket. Sztárvendég is volt mindkét napon. Az el­sőn az Irigy Hónaljmirigy, a másodikon a Zanzibár kon­certezett. Vida Tünde Lépő Ignác feleségével és unokáival szom­baton volt az erőmű vendége. Neki - mint elmondta - nem volt idegen, hiszen két év­vel ezelőtti nyugdíjba vonulásáig ott dolgo­zott hét éven át. - Mindent meg lehet nézni kívül, belül. Szerintem nyitottak mindenre - mondta. Településükön, Bogyiszlón sze­rinte elfogadják az atomerőmű létét, ami­nek egyik oka Lépő Ignác szerint az, hogy sok bogyiszlói dolgozik ott. Ok elvégzik a szükséges tanfolyamokat, tájékozottak, tudják, hogyan működik az erőmű, s hogy annak nincs veszélye. Az ellen, ha a gyere­kek nem tudnak eleget a nukleáris energia felhasználásáról, az atomerőmű működésé­ről, a bogyiszlói nyugdíjas szerint a taná­roknak kell tenniük, hiszen lehetőség van az erőmű meglátogatására, s azzal élni kell. Mindezt arra reagálva mondta Lépő Ignác, hogy bizony a bogyiszlói delegációban akadt néhány kislány, aki nem igazán tud­ta, mi folyik a paksi áramgyárban. Bogdán Anikót, mint elárulta, a kíváncsisá­ga hozta Paksra. A tizenkét éves kislány semmit nem hallott Paksról, semmit nem tud az atomerőműről. - Nem figyeltem oda- indokolta. Társai, Pilisi Noémi és Bogdán Ramona sem tudott bővebben beszélni az atomerőműről, csupán annyit mondtak, hogy áramot termelnek ott. A lányok egyébként a nyílt napon nagyon jól szóra­koztak és azt ígérték, a jövőben kicsit job­ban odafigyelnek majd, ha a paksi atom­erőmű szóba kerül. Máté Dénes arról szá­molt be, hogy ők vi­szonylag naprakész információ­val rendel­keznek az atomerőmű működésé­ről. Képviselőként feladatuknak is tekin­tik, hogy tájékoztassák a lakosságot, de mégis sok volt a jelentkező, szívesen jöt­tek a nyílt napra. A gerjeni önkormány­zat tagja elmondta, neki különösebb prob­lémát nem okoz, hogy egy atomerőmű ár­nyékában kell élnie. - Én azt az elvet val­lom, hogy ha hazamegyek és felkapcsolom a villanyt, az kapcsolódjon fel. A mai energiaárak mellett az atomenergia na­gyon fontos, mivel az egyik legolcsóbb.- Szerintem szükség van rá - fogalma­zott. - Nagyon szeretném, hogy az atom­erőmű bővítése létrejöjjön - fűzte még hozzá. vT Fotók: Szaffenauer Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents