Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)
2006-07-28 / 14. szám
VAROS 9 Híres paksiak, paksi hírességek Egyed Antal „Paks Földvártól délnek, három órányira a Duna jobb partján fekszik. Helyzete igen kellemetes. Keletről a Duna nyalogattya partyait, szaggattya is. Nyugotról és északról meneteles szőlőhegyei, mellyek feles számmal vannak és jó bort teremnek, környékezik. Délről folyó homokja s legelője keríti ....Díszeskedik ez a mezőváros póstaállással, Patikával, több szép fel és al házakkal. Lakosai Magyarok, Németek és Izraeliták. Vallásokra többnyire Katholikusok, részént Evangélikusok és Reformátusok, majd Zsidók. Mind a négy Felekezetnek vagyon Temploma, Oskolája, hol esztendőnként közel hét száz gyerek mind a két nemből egyetemben a szükségesekre oktatódik...”- az eredeti helyesírással közölt leírás-részletet Egyed Antal írta Nemes Tolna vármegyének tophográfiai leírása c. munkájának Paks leírásáról szóló részében. A római katolikus plébános, költő és műfordító, 1833-tól a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Tolna megyei települések történetének neves kutatója egyike a XIX. századi vidéki értelmiség sokoldalú, tudós személyiségeinek. Paksi plébánosként folytatott történészi tevékenysége a város kulturális múltjának egyik legfontosabb része. A Tudományos Gyűjteményben megjelent leírása, és az általa szerkesztett kérdőívre adott Paksra vonatkozó válaszok adatai a várostörténet nélkülözhetetlen forrásai. Egyed Antal Székesfehérváron született 1779. június 13-án. A pécsi papneveldében tanult teológiát, 1803- ban szentelték pappá. Több helyen volt káplán, majd 1813-tól bonyhádi plébános. Itt ismerkedett meg a Perczel-családnál tanítóskodó Vörösmarty Mihállyal, aki irodalmi tevékenységében jó barátjaként tanácsaival segítette őt. Főként elégiákat és egyházi költeményeket írt, Ovidius és Tibullus költeményeit fordította. 1822-ben került Paksra, s itt, paksi plébánosként fogalmazta meg a megye történetének megírásához szerkesztett kérdőívét, melyet 1829 májusában valószínűleg Csapó Dániel alispán segítségével küldetett szét a megyében. Még ebben az évben Dunaföldvárra került, és itt is halt meg egy rablótámadás áldozataként 1862. augusztus 27-én. Elképzelhető, hogy a Tudományos Gyűjteményben megjelent leírásaihoz felhasználta az összegyűjtött adatokat, de sajnos, az öszszegző tanulmány nem készült el. A kérdőívekre megírt válaszok azonban fontos történeti forrásai az egyes települések helytörténetének. Forrás: Új Magyar életrajzi Lexikon, II. k. Cserna Anna-Kaczián János: Egyed Antal összeírása és korrajz Tolna vármegyéről, Tolna megyei Levéltár, 1986. Kernné Magda Irén Egyszer minden jó véget ér Bezárta kapuit Cseresznyésben a határainkon túl élő középiskolások olvasótábora. Tizenhartnadszor rendezte meg a Paksi Közművelődési Kht. a programot, hogy alkalmat teremtsen a magyar nyelv, a magyar kultúra és hagyományok ápolására. A határon túli magyar középiskolások olvasótáborába idén negyvenötén jöttek Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről, hogy tíz, néha munkás, máskor önfeledt kikapcsolódást jelentő napot töltsön együtt. A diákok kiscsoportokba szerveződtek és különböző témával foglalkoztak, tudtuk meg Fodor Melindától, a tábor szervezőjétől. Volt zene-vers, újságíró és filmes csoport. Ez utóbbiban tevékenykedett Kolcsár Loránd. A Marosvásárhelyről érkezett fiú tanárnője biztatására jelentkezett, s örömmel vette, hogy azon kevesek közé került végül, akik utazhattak a cseresznyési táborba. - Jól éreztem magam, igyekeztünk megismerni egymást, és a film is jól sikerült - összegezte tömören. Jőrös Andrea két éve már járt Pakson az ifjúsági találkozón, a táborban viszont most először, de annyit hallott már róla viski diákoktól, hogy fontosnak tartotta, hogy eljöjjön. - Szeretek A tábort kiadónk, a TelePaks Kht. is támogatta. Polgár Tamás, a városi tévé szerkesztője irányította a filmes csoport munkáját. A tábori újság a Paksi Hírnök szerkesztőségében készült munkatársunk, Kövi Gergő segédletével. énekelni, verselni. Sokat tanultam itt, élményekkel, barátokkal gazdagabban megyek haza - árulta el. A diákoknak alkalmuk nyílt megismerni Paksot, Budapestet, Pécset, de számos tartalmas előadást is meghallgattak. Ezek közül több Bartók Béláról szólt, mivel ebben az évben születésének évfordulója miatt a tematika a zeneszerző életműve volt. Mindemellett készültek egyrészt a templomi fellépésekre, ami hagyomány, valamint a záró estre. - Egyszer minden jó véget ér... - kezdte Iochom Zsolt. A kézdivásáhelyi fiú bevezető szavai után minden kiscsoport megmutatta, mivel töltötte napjait Cseresznyésben. Megnézte a vendégekkel kiegészült népes társaság a táborban készült filmet, kezébe vette a táboréletről szóló újságot, s az ország határain túlról érkezett magyar diákok verssel-dallal búcsúztak a tábortól, egymástól. Vida Tünde Fotók: Molnár Gyula
