Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)
2006-06-02 / 11. szám
8 ATOMERŐMŰ Igazságosabbá vált a területfejlesztés A Paksi Atomerőmű Zrt. országosan egyedülálló módon olyan alapítványt hozott létre, amelynek célja a település-, a térség- és a gazdaságfejlesztés. Az alapítvány tevékenységi területe az erőmű által közvetett vagy közvetlen módon érintett településkörzeteket fedi le. Az alapítvány működésére öt éven át évi 500 millió forintot, vagyis összességében 2,5 milliárdot biztosít az atomerőmű, elsősorban a munkahelyteremtés és a kistérségeken belüli fejlesztési együttműködések elősegítésére.- Az első pályázati csomag elbírálása már meg is történt, melynek keretében 44 millió forint támogatást kapnak a Bátaapáti térség települései - mondta érdeklődésünkre dr. Kocsis István, az atomerőmű anyavállalata, a Magyar Villamos Művek Zrt. vezérigazgatója, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Kocsis István elmondta, hogy az alapítvány beindításával az erőmű területfejlesztési támogatásai jól áttekinthető, a korábbinál igazságosabb rendszerbe kerülnek át, az érintett társulások, az önkormányzatok és a különböző szervezetek előtt pedig újabb fejlesztési források nyílnak meg. - A nukleáris alapú villamosenergia-termelés csaknem negyed százada folyik Pakson, és a megalapozott tervek szerint még legalább ennyi ideig dolgozik a stabil hazai energiaellátás érdekében. Az erőmű a régió legnagyobb gazdasági vállalkozása és foglalkoztatója, ezért felelősséget érez a környezetéért, annak állapotáért, az ott élők életminőségéért, a térség, a megye és a régió fejlődéséért, jövőjéért - fogalmazott Kocsis István. Kiemelte azt is, hogy a vállalat már három évtizede folytat egyre szélesebb körű támogatási tevékenységet. A meglehetősen alkalomszerű, több forrást érintő, néha egymást átfedő támogatások ügyének rendezése hosszabb ideje napirenden szerepelt. Az alapítvány létrehozását megelőzően is működtetett már hasonló rendszert az erőmű, amikor például 2001-ben 30 millió forint támogatást nyújtott a Paks-Dunafóldvár Kistérségi Társulásnak. A támogatást kizárólag a különböző településfejlesztési pályázatok önrészeként használhatták fel. A kezdeményezés kiváló eredményt hozott, mert az erőmű által biztosított minden forintnyi támogatás további 4-8 forint fejlesztési pénzt hozott a térségbe. 2002- től a rendszer kibővült a Kalocsa Környéke Kistérségi Társulás hasonló mértékű támogatásával. A jól működő folyamat követése azonban arra is ráirányította az erőmű vezetőinek figyelmét, hogy még így is a szűk helyi, települési érdekek dominálnak. Csak ritkán jelenik meg a nagyobb léptékben való gondolkodás, a települések közti összefogás, a térségi megközelítés, az átgondolt gazdaságfejlesztés igénye. Mindezek miatt az atomerőmű a jövőben elsősorban olyan támogatásokat kíván folyósítani, amelyek a kérelmező által jól előkészítettek, egyértelműen az adott térség ellátásának javítását, a szabad munkaerő foglalkoztatását, a gazdaságfejlesztést és az általános felemelkedés ügyét szolgálja, hiszen többek között így válhat az erőmű valóban széles körűen a befogadó térség és a régió fejlődésének motorjává. Az alapítvány működéséhez az anyagi feltételeket a Paksi Atomerőmű Zrt. biztosítja. Az érintett településkörzetek: Paks, Kalocsa, Bátaapáti, Boda és Püspökszilágy. A felsorolt térségek 60 érintett településén mintegy 140 ezren élnek. Mayer György A magyar példa követendő Két évvel ezelőtt közgyűlését, most elnökségi ülését tartotta Magyarországon a GMF. A nemzetközi szervezet azokat a társulásokat tömöríti, melyeket a nukleáris létesítmények környezetében lévő önkormányzatok hoztak létre. Hazánkból elsőként a paksi atomerőmű körüli települések társulása, a TE IT lépett be, majd a Boda, valamint a Bátaapáti körzetében létrejött tájékoztató társulás. Utóbbi elnöke, Krachun Szilárd meghívásának tett eleget a szövetség vezetősége, amikor Bátaapátiban tartotta ülését. Dohóczki Csaba, a paksi atomerőmű munkatársa, a GMF alelnöke elmondta, hogy azon túl, hogy számba vették az aktuális teendőket, Bodán az Infóparkot, Bátaapátiban a kutatóvágatot tekintették meg.- A nukleáris létesítmények működéséhez elengedhetetlen a bizalom. E tekintetben a magyarországi követendő példa - mondta Roland Palmqvist, a GMF vezetője. A svéd Kávlinge polgármestere szerint a magyar lakosság széles körű tájékoztatást kap, s ennek köszönhetően objektiven megítélheti a nukleáris energiafelhasználást, tud az őt érintő döntésekről és azok hatásairól. -vida-Véget ért Bécsben a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok biztonságos kezeléséről létrejött nemzetközi egyezmény második felülvizsgálati értekezlete. A résztvevő 41 ország képviselői megvitatták az egyezményben vállalt kötelezettségek teljesítését. A magyar nemzeti jelentést az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) állította össze az érintett hazai intézmények bevonásával, és a kormány jóváhagyásával nyújtotta be. Ez, illetve az elhangzott előadások és a kérdésekre adott válaszok alapján a felülvizsgálati értekezlet megállapította, hogy a magyar gyakorlat megfelel az egyezményben megfogalmazott biztonsági követelményeknek. Követendő példaként emelték ki a létesítmények környezetében élő lakossággal való együttműködést, a püspökszüágyi Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló biztonságnövelő programját, a Bátaapátiban létesítendő kis és közepes aktivitású radioaktív hulladéktárolóhoz adott egyértelmű lakossági támogatást és az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulását.-vt-Fotó: MVM Zrt. Bécsi beszámoló
