Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)
2006-06-02 / 11. szám
VÁROS 5 Tiltakoznak az előítélet ellen Nem tagadják, szeretik a száguldást, ám - mint mondják - ennek a szenvedélyüknek megfelelő helyen, megfelelő körülmények között hódolnak. Nem céljuk a polgárpukkasztás, mások nyugalmának zavarása, főként bárki életének veszélyeztetése. Ok a paksi motorosok. Nem örülnek neki, hogy mostanság arról hallani, hogy a város nyugalmát zavarják a száguldozok, motorjaikat bőgetők.- Valóban van néhány renitens, őket mi is szeretnénk meggyőzni arról, hogy ne borítsák fel a város nyugalmát - mondják a motorosok, akik ezúttal öten-hatan gyűltek össze törzshelyükön. Cseppet sem tűnnek vadnak, randalírozó suhancnak, sokkal inkább jó fej, jókedvű, de szükség szerint komoly társaságnak. Szavaikat hallva érdekes és főként új kép rajzolódik a paksi motoros társadalomról. Vakmerőek, de óvatosak. Imádják a gyorsaságot, de nem a városban. Ha száguldozni akarnak, lehetőleg versenypályákra mennek.- Mindenkinek azt szoktuk javasolni, próbálja ki magát és a motorját, mielőtt azzal közlekedik - mondja Payer Laci. Tőle származik az a mondás is, hogy „ha motorra ülsz, mindig úgy indulj el, mintha mindenki rád vadászna”. Úgy tűnik, nincsenek jó tapasztalatai, s az, hogy a motorosokat szájára vette a város, csak olaj a tűzre. - Mindenki tele van előítélettel, általánosít, ha egy motoros rosszul viselkedik, azt mondják: ilyenek a motorosok - panaszolják. - Ki kellene próbálnia a motorozást mindenkinek, mielőtt kocsiba ül. Aki jó motoros, autót is jól vezet, de ez fordítva nem igaz - teszi hozzá Nagypál Béla. Neki sincs túl jó tapasztalata az utakon uralkodó viszonyokról. Úgy gondolja, nem kezelik őket egyenrangú partnerként, legtöbb sofőr simán előzni kezd - mondja példaként -, ha egy motoros jön szembe vele. Két keréken utazni nem éppen életbiztosítás - árulják el. A motoros igencsak sérülékeny. Éppen ezért csak akkor indulnak útnak - s ezt javasolják másoknak is -, ha teljesen fittek, nem fáradtak, nincs gondjuk-bajuk. Míg egy autós telefonálva, rá-rágyújtva, vagy éppen a rádiót, cd-t babrálva vezet, ők egy dologra koncentrálnak: a közlekedésre. A paksi motorosok immáron egyesületbe, illetve szakosztályba tömörülve igyekeznek a biztonságos motorozást népszerűsíteni. Persze nem csak erről szól a dolog, közös túrákat, programokat szerveznek. - A Paksi Autó és Motorsport Egyesület már 1997 óta működik, ezen belül idén hoztuk létre a túra- és sportmotor szakosztályt - mondja a szakosztályvezető, Péter Gyula. - Amikor tavaly év végén elkezdtük az előkészületeket, azt hittük 30-40-en leszünk - fűzi hozzá Payer László. A hír, hogy 92-en vannak, még őt is meglepi. Az új belépőről Felgyői Sanya számol be a többieknek. Úgy tűnik, ő a csapat statisztikusa, mert azt is ő árulja el, hogy az átlagéletkor 36 év.- Nem suhancok vagyunk, akik csak vagánykodnak. Mindenkit hazavárnak, hiszen szinte mindenkinek családja, gyereke van - teszik hozzá, majd újfent azt hangoztatják, zokon vették, hogy akadtak, akik rossz hírét keltették a paksi motorosoknak, hiszen ők mindent megtesznek, hogy ne így legyen. Még a rendőrséggel is felvették a kapcsolatot, együttműködési megállapodást kötöttek, gyermeknapokra, egyéb rendezvényre járnak, hogy mások is tudják, vannak, léteznek, s azt hirdetik, fontosabb a biztonság, mint a vagányság. Vida Tünde Török Sándor kézdivásárhelyi és Hajdú János paksi polgármester, illetve Herczeg József alpolgármester kezdeményezésére a kézclivásárhelyi Taverna Panzió éttermében borbemutatót tartottak. Bemutatták Tokaj, Szekszárd és Paks borait. Felavatták a panzió új pincehelyiségét, a polgármester bejelentette a Borklub megalakulását. A borbemutatón Paksot Szedmák István és Veress Zoltán képviselte, mindketten a Sárgödörtéri Présháztulajdonosok Egyesületének vezetői. A paksi Finlandia Kör vendégeként egy harminctagú helsinki középiskolás zenekar adott koncertet a Vak Bottyán Gimnázium díszudvarán. A biritói lőtéren tartotta hagyományos családi napját a paksi Diána Sportlövész Klub. Bár hirdettek lóversenyt, nem ez volt a nap lényege, sokkal inkább a beszélgetés, kellemes időtöltés. A lóversenyek győztesei mellett a legjobban főzőket is jutalmazták. Nem volt kikötés, korlátozás, mindenki olyan étellel nevezett, amilyennel akart. így esett, hogy pörköltek, halászlevek s más bográcsételek is készültek. -vt-Fotók: Fonyó Dániel (balra fent és lent), Molnár Gyula (jobbra)
