Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)
2006-05-05 / 9. szám
8 ATOMERŐMŰ Civil vélemények a üzemidő-növelésről Az Energetikai Szakközépiskolában tartott közmeghallgatást az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítási engedélyéhez szükséges környezeti hatástanulmányról. A kétszáz férőhelyes nagyelőadó megtelt az eseményre, de ezen kívül két teremben, s ha szükség lett volna, a szabadban is lehetőséget biztosítottak az aktív részvételre. A közmeghallgatás menete, s a hozzászólási lehetőségek precíz ismertetése után Kovács József, a PA Zrt. vezérigazgatója szólt néhány szót az üzemidő-növelésről, majd a környezetvédelmi hatástanulmányt készítő ETV Erőterv részlegvezetője, Bérei Károly ismertette az üzemidő-hosszabbítás környezetre gyakorolt hatásait. Ezek - mint mondta - a mérhető semleges kategórián belül vannak, tehát se nem rontanak, se nem javítanak. Kivételt jelent a Duna vizének hőmérsékletére gyakorolt hatás. Itt a folyóba visszakerülő meleg víz miatt szélsőséges esetben, így például hosszan tartó meleg és nagyon alacsony vízállás esetén, szükség lehet műszaki beavatkozásokra. Bérei Károly tájékoztatója után a hozzászólók kérdései nyomán elhangzott, hogy az atomenergia nem váltható ki megújuló energiaforrásokkal Magyarországon, illetve az, hogy az üzemidő húsz évvel történő meghosszabbítása miatt nem nő az áram ára. Az atomenergia felhasználását gyakran kifogásoló Energia Klub képviselője azt kérte számon a környezetvédelmi hatóságtól, hogy az üzemidő-növelésről miért nem értesítették a környező országokat annak ellenére, hogy ez kötelességük. Tiderenczl József igazgató elmondta, erre csak akkor lenne szükség, ha az hatással lenne az említett országokra, mivel ez nem áll fenn, nincs bejelentési kötelezettség. Később szintén az Energia Klub egy tagja azt kérte, hogy az atomerőmű „hatásterületét” terjesszék ki az egész országra, ne csak az a tíz kilométernél kisebb sugarú kör legyen, ami most. A szakemberek elmondták, hogy komoly számítások, s az előírások alapján ekkora a hatásterület, amit éppen ezért nem indokolt növelni. A hozzászólások sorát egy zalaegerszegi középiskolás zárta, aki a közmeghallgatás idején ESZI-ben zajló Szilárd Leó fizikaverseny egyik résztvevője volt. Molnár Kristóf (képünkön) elmondta, szerinte az emberek nem ismerik az atomenergiát és annak előnyeit, mert arról nem tanulnak eleget az iskolákban. A diák szerint ezért nem tudja mindenki, hogy a csernobili baleset nem ismétlődhet meg a paksi erőműben, s a zöld szervezetek ezért vezethetik akár félre is őket. Molnár Kristóf arról beszélt, hogy nem azon kellene gondolkodni, mivel váltják ki az atomenergiát, mert az szerinte nélkülözhetetlen, hanem azon, hogy milyen típusú nukleáris erőművet építsenek, s honnan szerezzék be az üzemanyagot. A középiskolás fiú a közönség soraiban tetszést arató hozzászólása során többször elmondta, véleménye szerint a megoldás az oktatásban, a pontos információkban rejlik.-vt-A biztos bízik Paksban Kovács László EU adó- és vámügyi biztos látogatott a paksi atomerőműbe, ahol Kovács József vezérigazgató tájékoztatta az erőmű helyzetéről, stratégiai céljairól, így például az üzemidőhosszabbításról, illetve a sérült üzemanyag kiemeléséről. - A paksi atomerőmű tervei összecsengenek az uniós irányelvekkel - mondta a biztos. Kovács László kiemelte, hogy az energiapolitikában cél a függőség megszüntetése, a környezeti terhelés csökkentése, illetve a piac liberalizációja. A nukleáris energia felhasználása mindezeknek a céloknak megfelel, ezért Kovács László szerint nem csak a szinten tartás indokolt, hanem a nukleáris energia arányának növelése is. Az unió adópolitikáját illetően elmondta, hogy egységes belső piacot kell teremteni annak érdekében, hogy az Európai Unió helyt tudjon állni a globális versenyben. Ez - mint rámutatott - mindaddig nehézségekbe ütközik, amíg mind a 25 tagállamban különféle adók vannak. Kovács László rövidesen az Európai Bizottság elé tárja a társasági nyereségadóalap számításának egységesítésre vonatkozó javaslatát, mely szerinte csökkentené az adminisztrációs nehézségeket, kiadásokat, előmozdítaná a vállalkozások versenyképességét. A biztos szerint szükséges, és az előbbinél könnyebben megvalósítható az áfarendszer egyszerűsítése. Javaslata alapján a vállalkozónak csak saját országában kell regisztráltatnia magát, ott fizet be, s ott igényel vissza, s az adóhatóságok számolnak el egymással. Ez Kovács László szerint szintén megkönnyítené azt, hogy a vállalkozások más országban tevékenykedjenek, s növekedjen versenyképességük.-vt-Fotók: Vida Tünde
