Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)

2006-04-20 / 8. szám

18 MOZAIK Mit süt-főz ma? Czobor Borbála Ha valaki nő létére rendőrnek áll, vagy családi szálon „fertőzték meg”, vagy egy­szerűen kemény és határozott személyi­ség. Czobor Borbála, a Paksi Rendőrkapi­tányság bűnmegelőzési alosztályvezetője erős, mint a kőszikla. Persze nem a muszklijára gondolok, mert azt szeren­csére nem ismerem, hanem az egyénisé­gére. Irányítása alatt főként fiatalok dol­goznak, akiknek „Bori néni” szava szent. Munkájában megszokott határozottság­gal vezeti háztartását is. Találkozásunk­kor éppen a házimunka kellős közepébe csöppentem, és Bori néni csak sorolta a végeláthatatlan feladatokat. Konyhamű­vészetébe is volt alkalmam belepillantani, hát pestiesen mondva „nem gyenge”. A „bűnügyesek kedvence” becenévre hall­gató - hosszabb nevén: baconos-sajtos csirkemell kínai kel salátával - specialitá­sa röviden és tömören fantasztikus. Tűzálló tálba helyezzük el a bacon felét. Nem baj, sőt jobb, ha kilóg a tálból, mert akkor majd szépen be lehet takargatni vele a húsokat. Enyhén sózzuk be a csir­keszelete­ket. Kevés só is elegen­dő, hiszen mind a ba­con, mind a sajt megle­hetősen sós. Egyébként az alezredes asszony tengeri sót használ, mi­vel a magas vérnyomá­sosoknak az nem megterhelő. Ezután for­gassuk a pipit lisztbe és tojásba. Mintha paníroznánk, csak morzsa nélkül. A mor­zsát itt sajttal helyettesítjük. Bori néni ajánlata szerint almareszelővel reszeljük a sajtot, mert akkor majd érezzük is, hogy Hozzávalók: fél kg szeletelt bacon sza­lonna, 4-5 db csirkemell Qehetőleg fiié), 20 dkg trappista sajt, 2 egész tojás, liszt, só. A salátához: 1 db kínai kel, 1 közepes fej lilahagyma, víz, cukor, ecet, 3 dl tejföl, majonéz, mustár, só, bors. mit eszünk. Az sosem árt. Az így bepaní­­rozott csirkéket tegyük rá a baconszalon­nára és mennyiségtől, no meg a tál nagy­ságától függően rétegezzük. Végül takar­gassuk be a maradék szalonnával. Fedjük le fóliával, és közepesen meleg sütőben körülbelül 45 percig süssük. Ezután ve­gyük le a fóliát, és ropogósra pirongassuk tovább. Aki teheti, alsó lángon is süsse, hogy az edény aljában lévő szalonnaréteg is jól átsüljön. Amíg a hús fortyog a sütő­ben, addig készítsük el a salátát. Véko­nyan, szálakra szabdaljuk a hagymát, sóz­zuk be és tegyük félre. A kínai kelt is sze­leteljük - Bori néni lelkemre kötötte, hogy szigorúan tilos előtte darabjaira szedni -, megmossuk, picit sózzuk. 1 dl sa­látalevet készítünk víz, cukor és ecet ele­­gyéből. Ne többet, mert tocsogni fog. Kö­vetkező lépésként kutyuljuk össze a tej­fölt a majonézzel, mustárral, sóval és borssal - egyszóval készítsünk tartárt. A sóból vegyük ki a növényeket, nyomkod­juk kicsit ki, és tegyük az összes hozzáva­lóval egy tálba. Grillhúsokhoz és a baco­nos-sajtos csirkéhez a legkiválóbb. A rend és a fegyelem mellett ez a bűnügyesek kedvence. sete „A nagyanyám igen kemény asszony, három férjet temetett el, közülük kettő még csak szun­dikált!" Persze ez nem igaz, az én nagyanyám csak kétszeres özvegy; első urának a halálához pedig biztosan tudom, hogy nem volt köze, ennek ellenére ez az idé­zet mindig ót juttatja az eszembe! Szóval nagyanyám igen kemény asszony, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az elmúlt 95 év - május 31-én lesz a születésnapja amit javarészt munkával töltött. Első férjét ko­rán elvesztette, kicsi gyermekkel maradt ma­gára, s hogy biztosítsa megélhetésüket, hoz­záment egy kétgyermekes özvegyemberhez. A második férj, boldogult nagyapám, sok minden volt, csak jó ember nem! S bár ha­lottról vagy jót, vagy semmit, most az egy­szer hadd tegyek kivételt, talán nem bántok meg vele senkit - nagyanyámat biztosan nem -, hiszen az „öreg” már jó hatvan éve meghalt. Ott tartottunk, hogy nagyapám un­dok, agresszív ember volt, ha tehette, bika­­csökkel (bikák hímvesszőjéből készített, Plörő Nagyanyám többnyire fegyverként használt bot) adott nyomatékot szavának. Kamasz gyerekeit és feleségét egyaránt csépelte, persze nagy­anyámat nem kellett félteni! Mikor az öreg felöntött a garatra - nem volt ritka eset -, a mama kegyetlenül megtorolta az ót és fiait ért sérelmeket, s úgy elkalapálta a férjét, ahogy tudta! Ütötte sodrófával, faklumpával vagy amivel érte, csak arra vigyázott, hogy ne maradjon látható nyoma. Hogy másnap a nagyapám háta úgy fájt, hogy mozdulni is alig bírt, a köszvénynek tudta be, mely aztán idő előtt el is vitte az öreget... Szóval nagyanyám kemény asszony, és ezt tudja, tudta is róla az egész falu, így amikor szegény apám - sajnos már ő sincs velünk - egy alkalommal kicsivel - halottról jót vagy semmit! - többet ivott, mint kellett volna, és elcserélte a malterkeverőt három kisfröccs­­re, a mama maga indult helyrehozni a dol­got. A cserecimborával valahol útközben ta­lálkozott, s az, mikor meglátta felbőszült nagyanyámat, rémülten kiabált át neki a túl­oldalra. „Maradjon ott! Át ne jöjjön Nőni né­ni, máris hozom a keverőgépet!” Pikantéri­ája a dolognak, hogy mama még fénykorá­ban sem volt több 55 kilónál. Mint mondtam, a nagyanyám kemény asz­­szony kemény de igazságos, valószínűleg ezért hajtotta el söprűvel a „vizes” embert, amikor az pénzért jött hozzá. „Vízdíj?!! Nincs is bevezetve a házba a víz!” - mondta kissé dühösen, majd megígérte neki, hogy elveri a másik lábát is - sánta volt a szerencsétlen -, ha még egyszer meglátja a ház környékén. A nagyanyám kemény asszony, de ez nem jelenti azt, hogy ne volna humora! Egyik éj­szaka arra lett figyelmes, hogy a bal oldali szomszéd már vagy kétszer elfutott az ablak előtt, át a jobb oldali szomszédhoz. A mama beült az ablak alá és várt. Amikor harmad­szor jelent meg a szomszédasszony, utána kiabált:- Mi történt Magdi?- Jaj, ne is mondja, Nőni néni - jött a vá­lasz - a Bolond Béla felakasztotta magát!- Na és meghalt?- Nem!- No, akkor húzd meg kicsit a lábát! Egy szó mint száz, a nagyanyám kemény asszony, és remélem még öt évig az is ma­rad, George Burns szerint ugyanis „ha valaki megéri a százat, akkor megúszta. Nagyon kevesen halnak meg százéves koruk után. ” Hahn Szilvia Fotó: Molnár Gyula (fent), Csahóczi Fotó (lent)

Next

/
Thumbnails
Contents