Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)

2006-04-20 / 8. szám

10 MOZAIK Híres paksiak, paksi hírességek Daróczy Aladár Az alábbiakban egy, a tudo­mányos munkájával, s nem politikusi tevékenységével ismertté vált országgyűlési képviselőt szeretnék be­mutatni, jóllehet Tolna me­gye történetének kutatói számára Daróczy Aladár neve és tevékenysége nem ismeretlen. A „Tolnavár­megye közgazdasági leírá­sa I. Történelmi rész” c. ta­nulmánya a történészek számára nélkülözhetetlen adatokat és forrásokat tar­talmaz, megjelenése óta minden tudományos mun­ka hivatkozik rá. Daróczy Aladár Pakson született 1867. február 18- án. A Paksy-család örökö­seként Tolna megyében megtelepedett híres király­daróci Daróczy-család le­származottja, annak a Daróczy Ferencnek a déd­unokája, aki 1713-tól Tolna megyei alispán, és egyik szervezője a törökdúlás után elnéptelenedett me­gye betelepítésének. Da­róczy Zoltán családtörté­nész testvére. Középiskolába Kalocsán járt, a pesti egyetemen jo­got végzett. 1889-től Tolna megye másodaljegyzője, aljegyzője, majd főispáni titkár volt. 1901-1905 kö­zött a sásdi kerületben a Szabadelvű Párt ország­­gyűlési képviselője lett. A megye múltjával Käm­merer Ernő, a híres törté­nész segítségével ismerke­dett meg. Élete fő műve, a Tolna­vármegye közgazdasági le­írása a Közgazdasági Szemle 1908. szeptember­decemberi számaként je­lent meg a Megyei monog­ráfiák sorozatban. Töttös Gábor: Rejtett értékeink c. kötetében így értékeli: „máig az egyetlen használ­ható összefoglaló gazda­ságtörténeti tanulmány ez megyénk történetéről a kezdetektől a kiegyezésig. Alapossága jól ötvöződik az olvashatósággal...” Gulyás Pál: Magyar írók c. lexi­konja a tanulmány befeje­zését nem említi, más mű­vét sem ismeri. Daróczy Aladár szemé­lyéről Paks történetéhez kapcsolódóan még két íz­ben szerezhetünk tudo­mást. Az ő közvetítésével vásárolja meg 1914. febru­ár 4-én 4000 koronáért édesanyja, Daróczy Tamás-Győzött a nevető harmadik Azokkal a fiatalokkal, akik sok mindenben tehetsége­sek, előfordul, hogy hosszú ideig nem tudják eldönte­ni, melyik irányba is húz jobban a szívük. Ez történt az elmúlt években Boa Krisztinával is, aki már ál­talános iskolás korában halmozta a szebbnél-szebb eredményeket humán és reál vonalon egyaránt. Fi­zikából és matekból me­gyei versenyek alkalmából többször szerepelt az első tíz hely valamelyikén, ek­kor még felülkerekedett édesanyja matektanári ösztönzése. De ez mellett helyesírásból három alka­lommal is megyei második helyen végzett. Mégis reál szakon folytatta a tanul­mányait a bonyhádi gimná­ziumban, ahol végül a hu­mán tárgyak mellett kötött ki a többszörösen díjazott tehetséges paksi fiatal.- Az Implom Helyesírási Verseny Kár­pát-medencei döntőjében 8. helyen végez­tem, az egy­házi iskolák versenyzői között én let­tem az első - meséli öröm­mel. - Nagy hasznát vet­tem a reálos gondolkodá­somnak is a feladatlapok kitöltésében, sokat segített a logika - bizonygatja -, olyan feladatot oldottunk meg, amelyben hibákat kellett megtalálni. A tudományágak versen­gésében végül győzött a né Szeniczey Stefánia (aki Deák Ferenc unokahúga volt) az országgyűlési könyvtárt a létesítendő Parlamenti Múzeuma szá­mára. 1926-ban pedig a ko­rabeli képeslap tanúsága szerint ő képviseli a csalá­dot Pakson, a Szeniczey­­kúria falán elhelyezett De­ák-emléktábla felavatásán. Daróczy Aladár Budapes­ten halt meg, 1939. október 11-én. A paksi Kálvária te­mető Daróczy kriptáján az ő neve nem olvasható. Az adatok az ismertetet­teken kívül a www.ogyk.hu/ e.konyvt oldalról származ­nak. Kernné Magda Irén Előző lapszámunkban té­ves címmel jelent meg Szeniczey Ödönről szóló írásunk. A szerzőtől és az olvasóktól ezúton kérünk elnézést. a pécsi egyetemen. Ebben valószínűleg nagy szerepe volt annak a családfakuta­tásnak is, melyben segített édesapjának.- Kiderült, hogy a Boák Napóleon katonájának a leszármazottai, így én is. Szerveztünk Boa-találko­zót is pár éve, Zala megyé­ben Tormaföldén, a Ma­gyarországon élő Boa-le­­származottak részvételé­vel. Párizsban a telefon­könyvben rengeteg ilyen nevet láttam - meséli, mert ő már ott is járt. Kriszti emellett a közép­távú futásnak is hódol, mint mondja, a kellemes társaság miatt, no meg új kedvencének a korcsolyá­zásnak. Most, hogy a jég­pályát bezárták, inkább regényt fog olvasni - an­golul. S. Szabó Fotó: Boa András „nevető harmadik : a tör­ténelem. Tavaly ebből a tantárgyból is szerzett egy országos nyolcadik helye­zést. Krisztina a bölcsé­szettudományi kar törté­nelem szakára jelentkezett

Next

/
Thumbnails
Contents