Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)
2006-04-06 / 7. szám
8 ATOMERŐMŰ Megszületett a bérmegállapodás Szinte napra pontosan egy hónappal a tárgyalások megkezdése után megállapodtak a felek az idei bérfejlesztésről a paksi atomerőműben. A megegyezés talán még soha nem született meg ilyen nehezen, sztrájk, elbocsátás, bírósági feljelentések kísérték a tárgyalásokat. Az eredmény: 13,800 forintos alapbéremelés, illetve számos más bért, illetve egyéb juttatást érintő növekedés. Az atomerőműben elsőként meghirdetett munkabeszüntetés a bírósági tárgyalóteremben végződött, mielőtt valójában elkezdődött volna, a másik ellehetetlenült. A Műszakos Dolgozók Érdekvédelmi Szervezete (MÉSZ) március utolsó hétfőjén kezdett 72 órásra tervezett sztrájkba, de azt kedden este lefújták, mert úgy ítélték meg, hogy ellehetetlenült. Az atomerőműben egyébként is igen korlátozottan lehet sztrájkolni. Hétfőre a tulajdonos MVM Zrt. nem engedélyezett teljesítménycsökkentést, kedden is csupán kétszer félórában nyílt lehetőség egy-egy blokkon legfeljebb öt százalékos viszszaterhelésre. A demonstráció lefújásának másik oka, hogy egy blokkügyeletest azonnali hatállyal elbocsátottak. Ennek oka az atomerőmű közleménye szerint az volt, hogy a munkavállaló a még elégséges szolgáltatásról szóló megállapodást felülbírálta, és jogszerűtlen intézkedést tett. Mindezek után csütörtökön a négy szakszervezetből három, illetve a munkáltató képviselője aláírta a megállapodást, a MÉSZ pedig küldöttgyűlés elé bocsátotta azt. Dr. Kiss Mihály, a legnagyobb létszámmal bíró PADOSZ elnöke elmondta, hogy az idei bérfejlesztésnek köszönhetően záródik a bérolló az atomerőműben, hiszen egységes 13.800 forintos alapbéremelésben egyeztek meg. Ez a nagy többségnél meghaladja az ötszázalékos emelést. Nagy eredménynek tartja a szakszervezeti vezető azt, hogy a karácsonyi jutalom, ami tavaly nettó 150 ezer forint volt, idén 158.200-ra emelkedik.- A munkáltató kezdeményezte, hogy térjünk át a választható béren kívüli juttatásokra. Mi ezt nem vetettük el, de nem tartjuk még felkészültnek magunkat az erre vonatkozó döntésre, ezért abban állapodtunk meg, hogy azt június 30-ra halászijuk - tájékoztatott dr. Kiss Mihály. Ennek értelmében az eddigi konstrukcióra épül a növelés. Az elnök kiemelte, hogy a nyugdíjpénztárba a munkáltató 6%-ot fizet be, a vitaminpénztárba pedig 157.900-t. Berkes Sándor (képünkön), a MÉSZ elnöke a több órán át tartó küldöttgyűlést követően kiegészítéseket kért a munkáltatótól. Ennek alapján bekerült a bérmegállapodásba, hogy amennyiben az infláció több lesz mint két százalék, november 15-ig beépítik a különbséget az alapbérbe. A MÉSZ másik követelése volt, hogy az úgynevezett fixpótlékok ne 5,5, hanem 10%-kal növeljenek. -Ez nagyon fontos, hiszen jelentős része a mi kollektívánkat érinti - tette hozzá Berkes Sándor, aki egyébként nagyon jónak értékelte a bérfejlesztést. - Olyan tárgyalás nincs, ahol én mindent megkapok, a másik fél semmit. Szerintem igen jó feltételeket harcoltunk ki. Igaz ennek áldozatai is vannak. Egy embert elbocsátottak, ellenem pedig a sztrájkkal kapcsolatos anomáliák nyomán vizsgálat indul - zárta a MÉSZ elnöke. Vida Tünde Minden az atomenergia mellett szól Sem jelenleg, sem a következő 25-30 évben nem lehet kiváltani a paksi atomerőmű működését a magyarországi energiaellátás biztonságának veszélyeztetése nélkül, éppen ezért elengedhetetlen az erőmű üzemidő-hoszszabbítása, sőt, néhány éven belül gondolkozni kell újabb atomerőművi blokk vagy blokkok építésén is - hangzott el a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME) működő Energetikai Szakkollégium március 28-i fórumán. Dr. Molnár Károly, a BME rektora, a Paksi Atomerőmű Zrt. igazgatóságának elnöke megnyitójában rámutatott, hogy az atomerőmű létesítéséhez, üzemeltetéséhez nagymértékben hozzájárultak a Műegyetem szakemberei. Hasonlóképp jövőjének alakulásában, vagyis az üzemidő-hosszabbítás elvégzésében is komoly munkát végeznek az egyetem oktatói és intézményei. Gerse Károly, az MVM vezérigazgató-helyettese szerint az atomerőművek világszerte reneszánszukat élik, a nukleáris energiatermelés nélkül például az Európai Unió sem tudná teljesíteni a kiotói vállalás kapcsán kitűzött célkitűzéseket. - Az ellátás biztonsága azt indokolja, hogy az üzemidőhosszabbítás elvégzése után, amely minden szempontból gazdaságos megoldás, épüljön újabb atomerőmű is Magyarországon - szögezte le. Dr. Aszódi Attila, a BME Nukleáris Technikai Intézet igazgatója a különböző energiaforrásokat számba véve elmondta, a fosszilis energiahordozók egyre drágábbak, egyoldalú energiafüggőségünk miatt - amely főleg az orosz földgázt jelenti - kiszolgáltatottá tesznek. A megújuló energiaforrások - víz, nap, szél, biomassza - vagy földrajzi elhelyezkedésünk miatt nem nyújtanak megoldást, vagy rendkívül drágák, még az egyetlen reális lehetőségként számba vehető biomassza segítségével is csak mintegy 300 megawatt villamos kapacitás váltható ki. - Ilyen körülmények között tényleg nincs alternatívája a nukleáris energiatermelésnek - jelentette ki dr. Aszódi Attila. Mayer György Fotó: TelePaks
