Paksi Hírnök, 2006 (15. évfolyam, 1-22. szám)

2006-01-13 / 1. szám

MOZAIK 13 (Folytatás a 12. oldalról.) Először is ott van a tanulás, gépész­­informatikusnak tanul az iskola szak­közepes osztályában, helyi versenye­ken vesz részt, melyek többfordulósak, sok időt igényelnek. Társaival komo­lyabb versenyre készülnek, neveznek az ’56-os emlékversenyre. Ám hiába a sok tanulnivaló, Melinda szívesen vál­lal közösségi munkát is, ennek köszön­hető, hogy kortárssegítő lett, sőt a kor­társsegítők koordinátora, s ez sodorta őt a diákönkormányzat felé is. Általá­nos iskolában ugyan még nem vállalt ilyen feladatot, de miután szeret szer­vezkedni, sok közösségi programban részt vállalt. - Szeretek egy kicsit a kö­zéppontban lenni, s mindent szeretek kipróbálni, ami új - mondja DÖK- tagsága, elnöksége indoklásául. Melin­da általános iskola után egy évet az ESZI-be járt, utána került az I. Ist­vánba, még ebben az évben bekapcso­lódott a diákönkormányzat munkájá­ba, s rögtön elnök-helyettesé választot­ták, idén ősszel pedig elnökké. A diák­lány úgy véli, egy cseppet sem hátrány, hogy lányként tölt be ilyen pozíciót egy olyan iskolában, ahol sok a fiú. Sőt azt is leszögezi, hogy az sem jelent különö­sebb hátrányt, hogy Biritón van az is­kola, s csak busszal lehet közlekedni. A közösségi élet véleménye szerint ugyanolyan színes, mint a többi iskolá­ban. Minden évben van gólyanap, pá­lyaválasztási börze, szalagavató, majd diáknap, sportnap, végül ballagás és évzáró, s ezekből a diákönkormányzat is kiveszi a részét. A tantestülettel jó a kapcsolat, a diákönkormányzat javas­latait figyelembe veszik, teszi hozzá Melinda. Azt sajnos nem sikerült elér­ni, hogy minden nap sugározzon az is­kolarádió, így maradt az ünnepekhez, különleges alkalmakhoz fűződő adás. Van azonban iskolaújság, s mint DÖK- elnök, Mach Melinda abban is publikál. Idénre komolyabb terve a diákönkor­mányzatban nincsen, vállalt kötelezett­ségét szeretné megfelelően teljesíteni, hiszen komoly erőpróba előtt áll, kisérettségizik. Vida Tünde Alkalom szülte a Böllért Fiatalok, tehetségesek, szeretik a zenet, s mivel nem csupán hallgatni, hát zenélnek. Eddigi életük során több zenekarban is játszottak, mégis úgy tűnik, ez az alkalminak indult formáció lesz talán a legsikeresebb csapatuk. A Böllér Blues Band tavaly áprilisban alakult, elvileg né­hány szám erejéig - avat be minket az együttes létrejöt­tének történetébe Hesz Ádám énekes. Felkérték őket, írjanak néhány számot a József Attila napra, s mivel nem számoltak hosszabb karrierre, így a humoros névválasztás mellett döntöt­tek. Ez a gitáros, Ulbert Fe­ri becenevéből született, őt szólították Böllérnek a tár­sai. Az alkalmi fellépés után mégis együtt maradt a felál­lás. Szorgalmasan próbáltak, gyakoroltak. Az idei 8. Ama­tőr Pop Rock Fesztiválon be­kerültek a kiválasztott tizen­öt zenekarba, így ők is meg­mutathatták magukat a zsű­rinek. Nem tértek haza üres kézzel, hiszen Hesz Ádám közönségdíjat kapott. Ádám mosolyog, amikor ennek kapcsán beszélünk, és annyit tesz hozzá, hogy öröm volt az ismerősök, ro­konok előtt fellépni. Elárul­ja, hogy az együttes gerince már évek óta együtt zenél, így mind emberileg, mind zeneileg nagyon jól ismerik egymást. Úgy érzik, meg kell ismertetniük az embe­reket azzal a típusú igényes muzsikával, amit ők is sze­retnek. Példaképeik külföld­ről Erie Clapton és BB King, míg a hazai előadók közül a Muddy Shoes és a Ripof Raszkolnyikov. Saját számok komponálásával egyelőre még várnak, Ádám úgy véli, először a nagy elő­dök muzsikáit érdemes egyéni felfogásuk szerint át­dolgozni. - Ha már ez profin működik, akkor elkezdhe­tünk saját szerzeményeket készíteni - mondja, majd hozzáteszi: - Ha az itthoni viszonyokat nézzük, a hang­szeres zene legtöbb műfaja nem annyira népszerű és is­mert, pedig nagyon sok olyan együttes van, amelyik tagjai zenei tudása alapján több elismerést érdemelne, így a feldolgozások által ta­lán több emberhez eljuthat mondanivalójuk. A Böllér Blues Band leg­fontosabb jövőbeli terve, hogy februárban fel szeret­nének venni egy 3-4 dalt tartalmazó promóciós CD-t. Ma a legtöbb zenekartól kérnek valami hanganya­got, ha egy rendezvényen, fesztiválon fel szeretne lép­ni. Egyrészt ezért is gon­doltak a tagok arra, hogy nem árt, ha ők is elkészíte­nek egy lemezt, másrészt kapcsolatba léptek egy bel­ga fiúval, akinek a segítsé­gével jövőre talán részt ve­hetnek egy belgiumi blues fesztiválon, s ott sem árt, ha van mit felmutatniuk. A bel­ga út még kérdéses, ám ad­dig is maradnak az iskolai tanulmányok és a vizsgák, közöttük pedig bőszen ké­szülnek a februári munkála­tokra. Feliinger József Fotók: TelePaks (fent), Szaffenauer Ferenc (balra), Juhász Anikó (jobbra)

Next

/
Thumbnails
Contents