Paksi Hírnök, 2005 (14. évfolyam, 2-19. szám)

2005-07-01 / 7. szám

10 MOZAIK Isgum József (1920-2005) Isgum József tb. kanokok, ny. plébános életének 86., áldozópapságának 62. évé­ben 2005. június 19-én szentségekkel megerősít­ve elhunyt. Isgum József Tolnán született, 1920. január 11- én. 1943. júniusában szentelték pappá. Hosszú papi szolgálatát 1943-ban Németkéren kezdte, a többi között szolgált 1949-ben Nagydorogon, 1951-ben Faddon. 1962- ben Pakson volt hitokta­tó. 1970-ben Németkérre, 1990-ben Paksra került plébánosnak. Nyugdíjas éveiben, 2002- től haláláig Sióagárdon teljesített papi szolgálatot. 2005. június 24-én szülő­városa temetőjében he­lyezték örök nyugalomra. Tájékoztatjuk kedves ol­vasóinkat, hogy a Paksi Hírnök következő lapszá­ma július 29-én jelenik meg. Addig is válj a Önö­ket internetes képgaléri­ánk a www.telepaks.hu/hirnok címen, ahol megtalálja vá­rosunk leglátványosabb, legnevezetesebb, legnép­szerűbb eseményeiről ké­szült fotókat. A szerkesztőség A Dunát nem félni, tisztelni kell Polgár Tamás „Bezzeg mi régen még it­tunk a Dunából” - mondják mindig a nagy öregek, ami­kor a folyó szennyezettsége a kérdés. Pedig a víz minősé­ge nagyságrendileg jobb, mint akár nagyapáink idejé­ben volt. Mára már a legtöbb város szennyvizének száz százalékát tisztítja. A gyá­rakra nagyon kemény kör­nyezetvédelmi szabályok fel­ügyelnek, és a hajók sem ontják már magukból az ola­jat. Mégis mi lehet az oka annak, hogy egyre kevesebb gyerek ugrál a fákról a víz­be, egyre kevesebb család piknikezik a „strandon”? Ta­lán az emberek túl tájékoz­atlansága vagy a mai vilá­gunk sterilitása az oka? Hi­szen ha nem ilyen vagy olyan tisztítószerrel mossuk le a fürdőkádunkat, megmutat­ják, milyen szörnyű baktéri­umok támadnak ránk orvul. Jelenleg a Duna vízminősége fürdésre alkalmas. Sajnos a paksi vízi rendészethez tar­tozó partszakaszon nincs ki­jelölt strand. Ilyen csak ak­kor lehetne, ha meglenne a megfelelő felügyelet a bizto­sítására. A paksi oldalon a kövezett részen fürdeni tilos, hiszen a víz bizonytalansága és hirtelen mélyülése sok baleset forrása lehet. Az ezen kívül eső részeken azonban akadnak fürdésre alkalmas területek. A túlol­dalon található fürdőzőhely, ami már szintén nem strand, az évek során elhasználó­dott. A homokban üvegszi­lánkok, elhajigált konzerv­dobozok teszik nehezebbé a mezítlábas közlekedést. A Az taszította el az embere­ket a Dunától először, ami­kor a vasút megépült a ha­tos mellett és drótkerítéssel elkerítették, a paksiak nem voltak hozzászokva hogy aluljárón kelljen a folyóra menniük. Azóta a kerítés eltűnt, de az emberek má­ra már inkább a lakótelepi strandra járnak. Az ké­nyelmesebb. Pedig az élő­víz nem lehet olyan fertő­ző, mint az állóvíz. A Du­na szeretetét kellene újra feléleszteni az emberekben. De én úgy veszem észre kezdenek visszatérni - Kiszl Károly, az egyetlen paksi hajózási társaság tu­lajdonosa, akinek munkája és hobbija a folyó. homokpart tetején elszórtan fellelhető egykori infrast­ruktúra maradványai a szép múltról árulkodnak. Akkor még többet jártak az embe­rek a Dunára. Pedig komp­pal még mindig ugyanolyan könnyen meg lehet közelíte­ni. Kevesebb az ember, több azonban a vízi sporteszköz. (Folytatás a 9. oldalon) Fotók: Molnár Gyula, Fonyó Dániel

Next

/
Thumbnails
Contents