Paksi Hírnök, 2005 (14. évfolyam, 2-19. szám)

2005-06-03 / 5. szám

IDŐSZERŰ 7 Nekem is lehet hitelem? Sorozatunk ötödik, befejező részében a deviza alapú la­káshitelekkel foglalkozunk. A devizahitelt itthon igen vonzóvá teszi az alacsony ka­mat, mely sok esetben két­­három százalékkal kisebb a forint alapú lakáshitelek ka­matánál. Az összehasonlítás során azonban mást is figye­lembe kell venni. Devizahitel­ről akkor beszélünk, amikor egy adott hitelállományt de­vizában tartanak nyilván, a banki folyósítás forintban történik, s az ügyfél is forint­ban törleszt. Technikailag ez úgy oldható meg, hogy a ma­gyar fizetőeszközt a kívánt nemzetközi valutára váltják az aktuális árfolyamnak meg­felelően. Ez a valuta általá­ban euró vagy svájci frank. Ha az ügyfélnek egymillió fo­rintra van szüksége, s a hitelt euró alapon kéri elszámolni, akkor kétszázötven forintos- A részönkormányzat meg­alakulásával kezdődött - szö­gezi le Ulbert Ferenc, aki maga is tagja a testületnek, amely arra hivatott, hogy a Pakshoz tartozó településré­szeket képviselje- Gyapán mindenesetre bejött. A kö­zösség valóban összeková­­csolódott. Ulbert Ferenc úgy véli, olyan társaság verődött össze Kovács Sándor elnök­letével, amely valóban tenni akar a közösségért. Gyapán a árfolyamon négyezer eurós hitelre van szüksége (4.000*250=1.000.000). A tör­lesztés általában több évig tartó folyamat, s a valuta-ár­folyam naponta változhat. Kis mértékű ingadozás nem okoz jelentős változást a tör­lesztőrészletekben sem, de hosszú távon előfordulhat, hogy az ügyfél által kalkulált havi kiadás jelentősen eltér a kezdeti összegtől. Ha a példa­ként említett négyezer eurós hitel havi törlesztőrészlete negyven euró, az eredeti ár­folyamon tízezer forintot je­lent (40*250=10.000). Ha a forint erősödik az euróhoz képest, a havi kiadás csök­kenni fog. Kettőszázharminc­­öt forintos Ft/Euró árfolyam­nál a csökkenés hatszáz fo­rint, s kilencezer négyszáz fo­sportpálya felújításával kez­dődött, sokan fogtak össze, míg végre elkészült. Fries István vezérletével futball­csapat verbuválódott, s míg saját pályájuk nem volt, Dunakömlődön fogadták be őket. A futballpálya után a szükség úgy hozta, hogy me­részebbet kellett gondolniuk. Kiderült, hogy kápolnájuk felújításra szorul. Ehhez a paksi önkormányzat is segít­séget nyújtott, de a szerve­rintot kell fizetni (40*235=9400). Amennyiben a forint gyengül az euróhoz képest, a havi kiadás növe­kedni fog: kettőszázhetven forintos euróval számolva a törlesztés tízezer nyolcszáz forint lesz (40*270=10.800). Az árfolyamváltozásból ere­dő kockázatot az ügyfélnek kell vállalni. Hitelfelvétel so­rán azt kell tehát mérlegelni, hogy az adott helyzetben ez mekkora kockázatot jelent, s merre mozdulhat az árfo­lyam. Segítséget nyújthat a gazdasági elemzők előrejel­zése, akik figyelembe veszik a magyar és nemzetközi gaz­dasági helyzetet, az inflációt, a gazdasági szereplők vára­kozásait, a befektetők igé­nyeit, s még sok egyebet. Mi­vel ezen szempontok mind­egyike változhat, s a jövőbe még ők sem látnak, biztosra nem mehetünk. Nekünk kell tehát eldönteni: bevállaljuk, igen vagy nem? gyűri zést, adománygyűjtést ma­guk vállalták a gyapaiak. Miután megszépült a kápol­na, úgy gondolták, búcsút és falunapot tartanak. Szom­baton kilenc csapat kergette a labdát a futballpályán , an­nak megszentelése és Kolbert Mátyás lelkész kez­­dőrúgása után. Rendeztek főzőversenyt, s a kicsiknek sorversenyt hirdettek. Más­nap tartották a szentmisét, ahol az ünneplő sereglet fele sem fért el a kápolnában, és a kulturális programot, ahol tehetséges gyapai gyerekek és lelkes felnőttek adtak mű­sort. Nem maradt el persze az ilyenkor szinte kötelező mulattság sem. A gyapa­­iakat az sem hozta zavarba, hogy táncra kellett perdülni­ük, hiszen amióta összetartó kis csapattá verbuválódtak, minden héten táncházat ren­deznek. vida Együtt az előítéletek ellen Együttműködési megállapo­dást kötött a Paksi Rendőr­­kapitányság és a működési területén lévő cigány kisebb­ségi önkormányzatok. A do­kumentum aláírásakor ab­ban maradtak, rendszeresen tartják a kapcsolatot, s igye­keznek javítani a kommuni­káción. Illés László kapitány azt reméli, ezentúl napi kap­csolat lesz rendőrség és ro­ma vezetők között, ami segít legyőzni az előítéleteket. A közeljövő tán apróbbnak tű­nő lépésein túl stratégiai cé­lokat is maguk elé tűztek, többek között azt, hogy a rendőrök oktatás keretében ismerkednek a roma kultú­rával, a cigányság életével, sajátosságával. A rendőrség és a romák hasonló cipőben járnak, rengeteg előítélettel kell megküzdeniük - állapí­tották meg a szerződés ré­szesei. Ugyanezt tapasztalta Ba­logh Zoltán törzszászlós is. A nagydorogi rendőrőrs munkatársára vár az össze­kötői feladat. - A romáknak is el kell fogadniuk, hogy a rendőrség a dolgát végzi, nem ellenük, hanem értük is van - mondja á fiatal rendőr, akit munkatársai mind befo­gadtak. Negatív jelzéseket csak a cigányság részéről kapott, bár tudja, ez nem ne­ki, hanem a rendőrnek szól. A legnagyobb gondot éppen ez az általánosítás jelenti - vélekedik. Úgy gondolja nem „cigány bűnözésről” és „nem cigány bűnözésről”, hanem egyszerűen bűnözés­ről kell beszélni, s hasonlóan kell cselekedni más esetek­ben is. A felek szerint leg­fontosabb a kommunikáció, ami segít abban, hogy meg­ismerjék egymás gondját­­baját, s megtalálják egy­mást. ha bármilyen problé­ma adódik. Vida Tünde Valódi közösségé kovácsolódtak tt ■ö >3 H tt T5 > 'Ö

Next

/
Thumbnails
Contents