Paksi Hírnök, 2005 (14. évfolyam, 2-19. szám)

2005-12-16 / 18. szám

12 HIRDETÉS Mérföldkő a hulladékelhelyezési programban Az, hogy a parlament igent mondott a paksi atomerőmű üzem­idejének növelésére, fontos, de nem szükséges, hiszen a döntést a hatóság hozza meg. A Bátaapáti térségében tervezett hulladék­­tároló megépítése esetén a helyzet teljesen más, új nukleáris lé­tesítmény nem hozható létre az országgyűlés hozzájárulása nél­kül. A kutatásokkal, illetve a nukleáris hulladék elhelyezésével megbízott társaság, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. ügy­vezetője éppen ezért joggal mondta, mérföldkő munkájukban az, hogy megszületett a parlament döntése. Dr. Hegyháti Józseffel a kutatások jelenlegi állásáról, s jövőbeni feladataikról beszéltünk.- Némelyek szóvá teszik, hogy lassan halad a kutatás, sőt felesleges, hiszen külföld­ön már előttünk járnak, vannak üzemelő tárolók. Mi a vélemé­nye?- A kis- és közepes aktivitású hulladék elhelyezését számos országban valóban megoldot­ták. A nemzetközi gyakorlat­ban kétféle tároló terjedt el, az egyik a felszín feletti, a másik - hasonlóan ahhoz, amilyen a miénk lesz - felszín alatti. Sze­rintem - és egyben a NAÜ szakértő csoportja szerint is - a mélygeológiai tároló biztonsá­gosabb. Létezik még a svéd példa, ott a tenger alatt van a tároló. Magyarországon szüle­tett egy olyan miniszteri rende­let, amely világosan meg­mondja, mit kell kutatni, igazol­ni. A rendelet szerintem is kon­zervatív, de az ország, a lakos­ság és a természet biztonsága többet ér, mint az a többlet rá­fordítás, amivel drágább lesz a kutatás és a beruházás.- Év elején nyitották meg a két furatot Bátaapáti határá­ban a „hegy” gyomrában. Hol tartanak?- Ezek az úgynevezett lej­tősaknák, melyek egyébként már részei lesznek a majdani tároló infrastruktúrájának. A feladatunk most, hogy meg­határozzuk, hogy a gránit­tömbön belül hol lehet a pon­tos helye a tárolónak. Most körülbelül harmadánál, mint­egy ötszáz méternél tartunk a fúrással. Eddig 13,6 milliárdot költöttünk, a befejezéshez még 16 milliárd kell. 2009- ben fogadóképes lesz a táro­ló, amely akkor nyílik meg, ha minden szükséges hatósági engedélyt beszereztünk.- A kutatásokat a központi nukleáris pénzügyi alapból fi­nanszírozzák, ahová a paksi atomerőműtől érkeznek a befi­zetések. Az alap fölött azonban nem rendelkeznek korlátlanul. Okozhat ez gondot?- A Központi Nukleáris Pénz­ügyi Alap rendelkezésre áll, de köztudott, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van. Mi arra törekszünk, hogy a forrásokat a lehető leghatékonyabban használjuk fel. Ha nem valósul meg 2008-2009-re a tároló Bátaapátiban, a paksi atom­erőmű hulladékkezelési prog­ramjának igazodnia kell hozzá, azaz további ideiglenes tároló­kat kell építeni. Mi azon dolgo­zunk, hogy akár két fázisban fogadhasson hulladékot a táro­ló, és 2007 végére, 2008 elejé­re alkalmassá tegyük ideigle­nes tárolásra. Ez azt jelenti, hogy nem kell gondolkodni át­meneti megoldáson, s ezzel ja­vulhat az atomerőmű verseny­­képessége.- Hogyan hat az üzemidő­növelés az önök programjára? Képesek lesznek a meg­növekedett mennyiség befoga­dására?- Abban az esetben, ha megvalósul - és erre most már minden bizonnyal sor kerül, hiszen a parlament is támogatta -, több évre oszlik el, így csökkenhet a paksi atomerőmű éves befizetése, ami megint csak növeli a ver­senyképességet. Tehát jól jár az erőmű, és jól jár az ország lakossága. A leszereléssel együtt harmincezer köbméter kis és közepes aktivitású hul­ladékkal számolhattunk ere­detileg, a tárolónál negyven­ezret céloztunk meg, de ez bővíthető, a gránit többet is be tud fogadni.- Mi a helyzet a nagyaktivitá­sú hulladékokkal?- Ha a pénzügyi lehetősége­ink korlátozottak, meg kell gon­dolni mire fordítunk, ilyenkor ál­talában a nagyaktivitású tároló programja szenved csorbát. Nyilvánvalóan Bátaapáti élvez elsőbbséget, illetve a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának bővítése. Egy kiégett fűtőelem öt éven át pihen a pihentető medencében, ötvenet az átme­neti tárolóban. Korábban eze­ket kiszállítottuk Oroszország­ba, így a legelsőt 2047-ben kell a végleges helyére betárolni. A terv az, hogy 2008-ig kijelöljük egy kutatólaboratórium helyét. Ez csúszik, csúszhat néhány évet, de vég nélkül nem lehet tolni, hiszen vannak több évti­zedet igénybe vevő terjedési vizsgálatok, amelyeket el kell végezni. A geológusok egyéb­ként azt mondják, hogy a bodai agyagkő egy világcsoda, de még itt is várnak ránk kutatási feladatok.- Ha már szóba került az át­meneti tároló, azt is önök üze­meltetik, építik. Milyen kapaci­tással rendelkezik a létesít­mény?- Arra törekszünk, hogy le­gyen mindig háromévnyi sza­bad kapacitás, ugyanis ennyi kell, hogy újabb modult épít­sünk. Most öt kamra építése folyik, ezzel tizenhatra bővül számuk. A tervezett üzemidő alatt tizenegyezer kiégett fűtő­elemmel számoltunk, a bővítés itt sem jelent gondot.- A nukleáris kérdésekben nemcsak a műszaki problémá­kat kell megoldani, sok áll és bukik a lakossági elfogadottsá­gon...- Bátaapátiban nyáron nép­szavazáson foglaltak állást az ott élők arról, hogy befogadják a tárolót. Nekünk rengeteg munkák van abban, hogy itt, Magyarországon ennek a programnak a lakossági elfo­gadottsága ilyen jó. (X) Fotók: Vida Tünde

Next

/
Thumbnails
Contents