Paksi Hírnök, 2005 (14. évfolyam, 2-19. szám)
2005-11-04 / 15. szám
PORTRÉ 15 Jó napot, mi újság? Kovács Tünde Azok számára, akik nem csak hírét hallották, vagy futólag találkoztak vele, kétségkívül nem csak azért különleges, mert ő az egyetlen női buszsofőr Tolna megyében. Minden bizonnyal inkább azért tartják kivételesnek, mert lenyűgöző a közvetlensége, humora, s mert messziről süt róla, jól érzi magát a bőrében. Kovács Tünde két gyermek édesanyja, a Gemenc Volán paksi kirendeltségén dolgozik, helyi járatos autóbuszt vezet. Hozzá tartva még azt terveztem, arról faggatom, hogy tud ura lenni a sok-sok tonnás járműnek, tudja-e hol van a karburátor vagy generátor - már ha van ilyen egy autón, sőt buszon -, furcsán nézneke rá, amikor meglátják, hogy „Jé! Nő ül az autóbusz volánjánál!” Kovács Tündével, a környék egy szem autóbuszvezető-nőjével persze ilyenekről is beszélgettünk, de szót ejtettünk internetről, ezotériáról és nyúltartásról, no meg az őszinteségről. Tünde egészségügyi szakközépiskolát végzett. Amikor tizenhét évesen megszerezte a jogosítványt - akkor még személyautóra - szilárdan elhatározta, buszsofőr lesz. Hogy miért? Mert egyszerűen érezte, hogy ő erre született. Szülei persze nem örültek, jobb helyet, jobb állást szántak neki. De - amiért most is hálás - segítették, támogatták. Nekik köszönheti azt is, hogy most, második gyermeke születése után ismét dolgozhat, vállalták, segítenek a gyerekek ellátásában. Hétéves fiával, két és fél éves lányával, férjével Madocsán élnek.- Azt, nem merném állítani, hogy jól vezetek, az majd akkor dől el, ahogyan egy idős kollégám is mondta, ha hosszú évek és sok ezer balesetmentes kilométer után nyugdíjba megyek. Nem titkolja, élete a vezetés, de nem akármilyen: személyautót nem szeret vezetni, csak buszt Tény szerinte, hogy inkább 101, mint 100 százalékon kell teljesítem női mivolta miatt, bár csak pozitív tapasztalatai vannak, a kollégák elfogadták, egyenjogúnak tekintik, úgy is viselkednek vele. Főnökei biztosították a lehetőséget, hogy azt teheti, amit szeret, ezt azzal hálálja meg, hogy maximális becsülettel végzi a munkáját Az utasok is a szívükbe zárták. Mosollyal, köszönéssel fogad mindenkit, aki a buszra száll, s ez az eltelt évek alatt „viszontkedvességet” gyümölcsözött Tünde számára ez borzasztóan sokat jelent, de legalább üyen fontos számára az őszinteség, nem tűri a hamisságot, ám arra is rá kellett jönnie, hogy a kíméletlen őszinteség sem mindig célra vezető, ha leplezetlenül elmondja véleményét, az sokszor visszaüt. Ha szeretne kikapcsolódni a városban rótt kilométerek után, számítógép elé ül és internete zik, itt még ennek a kíméletlen őszinteségének sem kell gátat szabnia, leírhatja, s meg is teszi, mit gondol az életről. Ami ebből születik, az nem egyszer gúnyos, cinikus. Az internetnek ismerősöket, barátokat köszönhet, s azt, hogy sokat megtudott az ezoterikus dolgokról, amelyek iránt különös vonzódást érez. Érdekli az asztrológia, Feng Shui, parapszichológia, s mindenféle, mások által természetfelettinek hitt dolog - Azt hiszem, mindez azzal kezdődött, hogy egyszer túlaltattak, amikor műtötték, akkor volt egy testen kívüli élményem, mintha fentről láttam volna a szomszéd ágyon fekvő beteget - emlékszik vissza. Azt is elárulja, hogy nem csak üyen boszorkányos dolgok iránt érdeklődik. Másik hobbija teljesen hétköznapi, fó'ként falun, ahol ő is ék Nyulakat tart Hogy miért? - Nem csíp, nem harap és végső soron meg lehet enni - mondja. Madocsán jól érzik magukat a gyerekeknek ez jobb, mint a panel, amit felcseréltek a madocsai házra. - Jó az iskola, jó az óvoda - mondja Tünde, aki ideje nagy részét persze nem ott, hanem Pakson, a volán mögött tölti. - Ez az életem, ezt szeretem csinálni - magyarázza, hogy mitől érzi üyen jól magát. - A műszaki dolgokhoz én sem értek, nem is keü, ha lerobban a busz, hívom a szerelőket ugyanúgy, mint a többi buszsofőr. Autóbuszt vezetni sokkal könynyebb, mindenki udvarias, előzékeny, felemelő érzés egy üyen hatalmas járművet kormányozni. Szerintem ezt nem lehet tanulni, erre születni keü -mondja. Vida Tünde Tehetségesek, fiatalok Kiss Alexandra Nem könnyű szóra bírni a vékony, ám csupa izom, kedvesen mosolygó Szandrát. Valószínűleg könnyebben nyflna meg, ha mondandóját eltáncolhatná, hiszen a művészetnek ezzel az ágával már négyéves kora óta kapcsolatban áll. A tánctagozatos Bezerédj-s évek előtt már az óvodában elkezdett balettozni, szeptember óta pedig Pécsett jár iskolába: balerina szeretne lenni. Ezzel a tehetséggel persze együtt jár a színpadi élet is. Ezt mostanság a Csillag Showtánc Együttes biztosítja számára.- A hip-hop a kedvencem - meséli -, pedig nem volt könnyű elsajátítani. Szeretem a hozzátartozó fellépő ruhákat, lazák, fiatalosak. A hastánc másfajta figyelmet igényel. Légző gyakorlattal kezdtük, külön kell ügyelni a kéz- és lábmunkára, és arra, hogy hogyan mozog a has, ritmusosan, összhangban a zenével. A hastáncbajnokság az egyetlen, amelyikre nem mentem el a csoporttal - teszi hozzá kicsit szégyenlősen. Ezen kívül azonban már számtalan országos rendezvényen szereztek dobogós helyezéseket, melyekre nagyon szívesen emlékszik, mert a verseny mindig izgalmas, együtt drukkolnak a csoport vezetői, a szülők, a versenyzők és a közönség... S, ez - mint mondja - felejthetetlen. S. Szabó Fotók: Szaffenauer Ferenc
