Paksi Hírnök, 2005 (14. évfolyam, 2-19. szám)
2005-10-21 / 14. szám
MOZAIK 11 Könyv a Rézbányay-évfordulóra (Folytatás a címlapról)- Ez egy 1934-ben készült fénykép, itt van édesanyám, itt édesapám - mondja, majd azt is elárulja, hogy a fényképész mester pedig, aki képeket készítette, a nagyapja. Már 1998-ban elkezdte gyűjteni dr. Rézbányay Dezső életének emlékeit, ezeket most csokorba gyűjtötte, így készült el a kiállítás, s a könyv Schubert Péter tervei alapján. Az igényes kivitelű kötet ötszáz példányban jelent meg az önkormányzat és paksi vállalkozók támogatásával. - A könyv nemcsak azoknak szól, akik ismerték, és nem csak az eredeti paksiaknak. A ma itt élők fele nem itt született, így nem ismeri a város múltját, de ha igazán paksivá akar válni, biztosan értéknek tartja ezt - mondja Ági néni. Míg készült a könyv, Hanoi Ferencné rájött, egy ember életének dokumentuma akár egy történelemkönyvet is helyettesíthet, hiszen a most elkészült kötet sem csak a zenéről, s a karnagy munkájáról szól, visszaköszönnek a történelemkönyvekből ismert momentumok is. Dr. Rézbányay Dezső - mint meséli - 1905-ben született Pakson, s itt élt 1984-ben bekövetkezett halálakor is. Civilként ügyvéd volt, de életét a zenének szentelte, s bárhova vetette a söre, ügy alakította életét, hogy ne kelljen távol kerülnie a muzsikától. - Bárhova került - mondja egykori tanítványa - ripszropsz zenekar, együttes volt körülötte. így volt ez, amikor a zeneakadémia elvégzése után visszakerült Paksra, s az akkor már működő kórus élére állt. A közművelődés egyik kiemelkedő alakjává vált, s itt is maga köré gyűjtötte a zenekedvelő embereket. Az énekkar irányítása alatt jelentős sikereket ért el, amit egyebek között a Magyar Rádió korabeli műsorfüzete bizonyít, a paksi kórus előadásában élőben hallhatták dr. Rézbányay Dezső művét, a Békezsoltárt. Ez a mű 1949- ben hangzott el utoljára. Mindeddig. A zeneszerző, karnagy születésének századik évfordulójára szervezett ünnepségen újra felcsendül a mű. Hanoi Ferencné büszke arra, hogy olyan nagy hírű kórust megnyernie a debreceni Canticum Novum kamarakórus. A kiállítást a városi művelődési központban láthatják az érdeklődök, a könyvet a Pelikán Bt. üzleteiben és a Péger Galériában találják meg. Vida Tünde A tánc varázsa Négyéves a Csillag Showtánc Egyesület, melynek tagjai a művelődési központ könyvtárgalériáján rendeztek kiállítást a születésnap alkalmából. Az október végéig látható tárlaton elsősorban az elmúlt egy évüket követhetjük nyomon fényképeken. Emellett érmek, oklevelek, kupák tanúskodnak versenyeredményeikről, így például egy országos megmérettetésen elért arany- és ezüstminősítésről, országos versenyeken szerzett első, harmadik helyezésről. Az egyesület taglétszáma ötven és száz között mozog. Jelenleg háromtól huszonöt éves korig manó, gyerek, tini és felnőtt csoportokban dolgoznak. Heti három napra beosztva mindenkinek két-két próbája van. A fellépések mellett rendezvények is fűződnek nevükhöz, a karácsonyi „Csillogó ünnep” elnevezésű jótékonysági műsor, illetve az idén útjára bocsátott Csillagfény parádé, ahol különböző országos táncversenyeket, szépségversenyt, divatbemutatót, sőt egy Guinness-rekord-kísérletet is láthatott a közönség. Az eltelt évek alatt a megtanulható táncok köre folyamatosan bővült, így ma már igen színes a paletta, tavaly óta a VIVA legjobb férfitáncosa is oktat náluk. Az egyesületet Dr. Czámé Nagy Ildikó vezeti, aki a születésnapi kiállítás megnyitóján felidézte az elmúlt időszakot, köszönetét mondott a gyerekeknek, támogatóiknak, valamint a szülőknek, akik annak idején kezdeményezték a csoport megalakulását, és azóta is sokat segítenek. A tervekről szólva elmondta, hogy rendezvényeiket életben kívánják tartani, és az immáron második alkalommal megrendezett szülinapi kiállításból is hagyományt szeretnének teremteni, azaz minden év őszén a közönség elé tárni tevékenységüket, elért eredményeiket, megmutatni, hogy a tánc öröm és varázs.-gyöngy-A testvérváros évkönyve Kézdivásárhelyi tanítónőktől kaptam a minap városuk öszszevont, 2004-2005-ös évkönyvét, melyet Kocsis Károly szerkesztett, és a helyi polgármesteri hivatal adott ki. A kötet a kalendáriumok hagyományait is követve 232 oldalon, igényes nyomdai színvonalon mutatja be, mi történt az elmúlt két évben Kézdivásárhelyen, Felsőháromszéken. A sok színes közlemény mellett olvashatjuk a 2003-as év krónikáját, a 2004-ben tartott felsőháromszéki helyhatósági választások összefoglalóját, Benedek Elek Bálványos váráról szóló írását, az ojtozi Janka-várának történetét. Nemcsak a kézdiszéki ének- és zeneoktatók, hanem a községi erdők pásztorainak névjegyzéke is megtalálható az évkönyvben, akárcsak a gyógyfürdők, borvíztelepek lajtstroma. A könyvben van utónévjegyzék is, hogy a szülők ne csak a szappanoperák szereplői és az amerikai mozisztárok mintája alapján adjanak nevet gyerekeiknek. A figyelmes olvasó rábukkanhat Vísk nyomára is. Paks kárpátaljai testvérvárosának lakói ugyanis székely határőrök leszármazottjainak tartják magukat. A kiadványban több, Kézdivásárhely történteiét (a város vásárait, a település két világháború közötti életét...) megörökítő tanulmány is helyet kapott. A 24-es határvadász-zászlóalj történetéről szóló dolgozat az évkönyvben olvasható először teljes terjedelmében. Terjedelmes elemzés veszi számba a térség gazdasági adottságait és fejlesztésének lehetőségeit. Utánzásra érdemes cselekedet az évkönyv kiadása. Remit Tenda Fotók: Szaffenauer Ferenc
