Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-02-08 / 6. szám
6. oldal Paksi Hírnök Kik* várói cá a környék lapja Az eredmény: Bátaapáti alkalmas (2.J A spórolás sokba kerül (Folytatás a^_ 1. oldalról!) Magyarország rendelkezik nagy aktivitású hulladékkal, és ezt a tárolást hazánk területén kell rendezni. Az RHK Kht. nem tehet mást, mint Boda térségében — a nagy aktivitású hulladék elhelyezésére alkalmasnak látszó helyszínen - tovább üzemelteti a korábban kialakított mérőhelyeit, újrafogalmazza a nagy aktivitású hulladéktárolás stratégiáját és megpróbálja ezt a döntéshozókkal elfogadtatni. Mint ismert, az Atomtörvény azt a feladatot rótta a Paksi Atomerőműre, hogy az atomerőmű jövőbem fölszámolása, az elhasznált fűtőelemek és a radioaktív hulladékok elhelyezésének forrásalapját megteremtve, az atomerőmű üzemeltetése során évente annyit fizessen be a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba, hogy a felgyülemlő pénzeszközök és annak kamatai fedezzék a jövőbeni költségeket. Ennek fedezetét a beszedett áramdíjak jelentik. A pénzösszeget a törvény szerint a költségvetésben elkülönítve kell nyilvántartani, felhasználásáért a költségvetés a jegybanki alapkamatnak megfelelő kamatot fizet, így biztosítva annak értékállóságát. Miután a parlament úgy döntött, hogy a pénzeszközök felhasználásáért a költségvetés nem fizet kamatot - ennek megfelelően módosították az Atomtörvényt is —, így megszűnt a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap struktúrájának egyik lényeges eleme. Az állam helyett pedig valakinek gondoskodni keD(ene) a pénzügyi alap értékállóságáról, miután a pénzt a költségvetés használja A kialakult helyzet elemzése folyamatban van, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. és a Paksi Atomerőmű Rt. közösen vizsgálják, hogy a megváltozott helyzetre milyen megnyugtató válasz adható — hangzott el a sajtótájékoztatón. * * * Hírháttér: Az országgyűlési határozat előzetes elvi hozzájárulást adna a Bátaapáti község közigazgatási területén a földtanilag jelentős mértékben megkutatott területen egy radioaktív hulladéktároló létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez. A létesítés feltétele továbbra is a hatósági engedélyek beszerzése, a lakosság támogatásának megnyerése marad. A költségvetési törvény idén fél milliárdot, jövőre pedig 550 milliót törölt a nagy aktivitású előirányzatból, vagyis a következő két évben egy fillér sem fordítható ezekre a célokra. Ugyanakkor dr. Martonyi János külügyminiszter az elmúlt év decemberében az Európai Unió vezető tisztségviselőivel együtt írta alá a Magyarországról szóló országjelentést, melynek 14. fejezetében ez áll: „Magyarország készül a magas és tartós aktivitású radioaktív hulladék végső elhelyezésére egy nagymélységű geológiai lerakóhelyen”. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának jegyzőkönyvei rögzítik a bizottság elnökének, Illés Zoltánnak azon nyilatkozatát, amely szerint: „Magyarországon szóba nem került a nagy aktivitású hulladékok elhelyezésének a kérdése.” Tízéves az Országos Atomenergia Hivatal A rendszerváltozást követően az új kormányzati struktúrában nyilvánvalóvá vált, hogy a korábbi rendszer nem felel meg a korszerű követelményeknek. A kormány 1990-ben újraszabályozta a nukleáris biztonsággal kapcsolatos kérdéseket, ennek eredményeként született meg 1991. január elsejével a az Országos Atomenergia Hivatal, létrejött az egységes, a minisztériumtól független hatóság. Az OAH nemrég megtartott ünnepi megemlékezésén felolvasták azt a levelet, amelyet Mádl Ferenc elnöknek írt Richard A. Meserve, az Egyesült Államok Nukleáris Hatóságának elnöke, amelyben köszöntötte a tíz éves OAH-t. Paks város nevében Bor Imre polgármester köszöntötte a hivatalt, majd a város címerét ábrázoló plakettet, és a Paksi Évszázadok c. könyvet nyújtotta át Dr. Rónaky József főigazgatónak. Az OAH és az érdekeltek hosszú, alapos előkészítő munkája eredményeként a parlament elfogadta az 1996. évi CXVI. törvényt az atomenergiáról. A legújabb tudományos eredmények és a korszerű nemzetközi követelmények figyelembe vételével négy törvényt, 18 kormányrendeletet készített elő, öt kötetben kiadta a nukleáris biztonsági szabályzatokat és 52 biztonsági irányelvet. Az Atomtörvény a nukleáris létesítmények engedélyezését teljes körűen az OAH hatáskörébe utalta. Az OAH legfontosabb tevékenysége a paksi atomerőművel kapcsolatos engedélyezés, felügyelet, elemzés és értékelés. A hivatal 1992-ben nemzeti projektet indított az atomerőműi kis- és közepes aktivitású hulladékok tároló helyének kiválasztására. A nukleáns létesítményekben keletkező radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, az erőmű leszerelésének pénzügyi fedezetére az Atomtörvény 1996-ban előírta a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap létrehozását. Az alapot az OAH kezeli, az operatív feladatokat az OAH által alapított Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Társaság látja el. Az atomtörvény szerint az OAH feladata az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés összehangolása, az államközi és kormányközi egyezmények előkészítése és végrehajtásának megszervezése. Az OAH aktív nemzetközi tevékenysége is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország is részese minden fontos nemzetközi szerződésnek, egyezménynek. Az OAH koordinálja és biztosítja az együttműködést a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel és az OECD Nukleáns Energia Ügynökségével, valamint rendszeres kapcsolatot épített ki az Európai Unió megfelelő szervezeteivel. Számos kétoldalú egyezmény biztosítja a közvetlen kapcsolattartást a környező és több, más ország azonos funkcióját ellátó hatóságával. A nukleáris kárfelelősség magyar rendszerének kifejlesztésében jelentős szerepet játszott az OAH, az Atomtörvény iktatta a magyar jogrendbe a nukleáns kárfelelősség korszerű nemzetközi követelményeit. Az OAH nagy súlyt helyez a tájékoztatási kötelességének ellátására, ennek megfelelően éves jelentést készít a szakmai közönség számára és elkészíti az OAB elnökének éves országgyűlési beszámolóját. Az OAH Hírlevél és a honlap (www.haea.gov.hu) révén rendszeres tájékoztatást ad a nukleáris biztonsággal kapcsolatos legfontosabb eseményekről, a hatósági munkáról. Az atomenergetika nemzetközi megítélésének ellentmondásai, az energetikai piac várható liberalizációja, a paksi reaktorok élettartam meghoszszabbításának kérdései új kihívásokat jelentenek az OAH számára. (Az első tíz év alatt hozzájárult egy új, hatékony és nemzetközileg elismert jogrendszer, hatósági rendszer kialakításához az atomenergia békés célú felhasználása és biztonsága területén.) A NAU hatósági felülvizsgálata, a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Szövetségének jelentése, az Európai Unió vizsgálatai egyértelműen megerősítették, hogy a magyar jogszabályok, a hatósági engedélyezési és ellenőrzési gyakorlat megfelel a legszigorúbb nemzetközi elvárásoknak is. XIII. évfolyam 6. szám A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gammasugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) legutóbb, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT), illetve PA Rt. által mérve Települések PA.RT adatok TEIT adatok PART. adatok TEIT adatok az állomásokon az épületekben az épületekben az épületekben Kalocsa 80 70 92 131 Foktő 72 102 99 105 Úszód 72 93 86 102 Dsztbenedek 70 82 98 111 Géderlak 79 84 86 115 Ordas — — — 122 Bátya-117 Kiskőrös 60-Dunaföldvár78-Paks 60 69* _ 74 Gerjen-75*-78 Fadd-91* — 85 Tengelic 62 76-87 Pusztait. — 84*-89 Dsztgyörgy 66 82-83 Szekszárd 59-64(ÁNTSZtetó)Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és a dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. jelentése, ezen helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **f;al jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarterében elheyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30%-os különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értékállományába esik (még a *-gal jelzett, az adott helyszínre a korábbi mérések során kapott adatoknál kissé nagyobb értékek esetén is). Ezekből, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintamerési, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A Bátyai vizeslabor legfrissebb mérési eredményei (Bq/1) Mintavétel Vezetékes víz Duna víz Sárköz I Csapadék: időpontja (Vajas) (eső) 2000. nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Az eredmények értelmezése: a kapott értékek az adott közegre jellemző, a természetes radioaktív izotópokból származó aktivitáskoncentráció tartományában esnek. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)=l J/kg. 2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h(gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilliárdod (109) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített kömyezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől Északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3, f Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel” ...)
