Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-11-22 / 47. szám
2001. november 22. 7. oldal A kicsi, turcsiorrú ember tüzet kér a délelőtti utcán.- Gyújtson rá maga is - biztat, s gyűrt dobozú Munkással kínál. - Nem akarok az adósa maradni.- Adósooom? - húzom a szót. - Maga nem adósom nekem.- Hogyne, amikor tüzet ád. A gyufa is pénz. Amíg sárgás bajusza alá tartom a lángot, jóféle pálinka felhője takar, s ni csak ni, most veszem észre, hogy emberem, közelebb hajolva a tűzhöz, kimozdulva előbbi egyenes tartásából, megbillen, meg is tántorodik, ilyenformán bizonyos szintű alkoholos befolyásoltság alatt lehet. így mondják ezt finoman.- Messzire húzza? Púposán terhelt, ilyeténképp gazdájához hasonló szekérkéjére bökök, aminek a rúdját az előbb ejtette le, jelezve, hogy nincsen ellenére az alkalmi párbeszéd.- A negyedik utca. Ott vagyunk albérletben az asszonnyal, mert hogy a lakást fel kellett adnunk, nem bírtuk a terhet, és itt nem kérnek a hajlékért, hanem hogy ledolgozzuk a kertben, a szőlőben és amúgy egálban vagyunk.- Hol árulnak ilyen göcsös, bütykös ágakat? - nézem a rakományt. Megbotránkozva szól:- Nincsen nékünk kidobni való pénzünk tüzellékre. Tegnap, hogy kint kutakodtam a szeméttelepen, felfigyeltem rá. Valakik kivágták, a fa törzsét elvitték, az ága meg nem köllött. Vagy úgy. Ha ti úgy, akkor én is így, és máma elmentem érte. Jó anyag ez, minékünk megteszi, áldott jószág az a Jancsi kályha, minden elég benne.- Azért - szememmel a kicsi szekeret pásztázom -, ez sem eldobni való.- Meghiszem. Babakocsiból eszkábáltam, príma szerkezet. Uram - fénylő orrát törli kézfejével -, rárakhatok egy métermázsa terűt és meg se nyikkan alatta.- Ha maga is bírja - adom föl a szót.- Éééén? Bírom én, nagyon is bírom - karmokhoz hasonlatos, fekete szegélyű körmével keshedt mellkasát kocogtatja. - És hát éppen ez a feneség, hogy anynyira bírom - tenyerével Varga S. József: Nehéz teher fedi fogatlan száját, de hiába takarja, a szó elhangzott.- Nem értem. Kinek baj, miért baj, hogy jó erőben van? Hümmög-hámmog, zavartan topog ásatag gumicsizmájában s feje búbjára tolja foltosán csupaszult, csúcsos kucsmáját, ámde képtelen uralkodni magán s ekképpen törnek fel belőle a szavak:- Jótét lélek az én feleségem - messziről kezdi -, összetehetem a két kezemet, amiért összehozott vele a sors. Jó annak minden, jól van annak, ahogyan van. Ha kukákból való kenyeret viszek haza, az is megteszi, nedves ronggyal törli, azután felszeli. Ha cibereleves van, az is jó, ha nagy néha hús akad, úgy is jó. Csak az a feneség, hogy roppant mód ideges. Tisztára meg vannak tépázva az idegjei. Ha rájön a heppáré, tör-zúz, úgy röpködnek a tányérok, mint a fecskék. No de - arca komorul, tekintete szigorodik -, nem maradok neki én se adósa. Elrudalom, elhegedülöm a nótáját és akkor nyugta van egy darabig.- Hogy látja, mi az oka az idegességnek?- Miii? Én, uram, egyedül én. Mert hogy, legalábbis az asszony szerint, túl jó erőben vagyok és mértéken felül háborgatom, nem hagyok neki nyugtot. Mondom, szerinte. Érti, ugye? - kacsint.- Hogyne érteném. De a baj többnyire nem emiatt szokott előadódni, hanem éppen az ellenkezője miatt.- Rosseb se tudja, én azt a helyzetet nem ismerem, mert amióta férfinek mondhatom magamat, olyan bajokkal nem köllött vívnom.- Jó, jó, eddig értem, csak éppen nem tudom elfogadni. Paksi Hírnök! Paks város éa a környék tap- Ez az, látja, pontosan ez az. Mert miért kell olyan fenemód féltékenynek lenni. Minden léptemet követi, én már nem nézhetek egy villanydúcra sem, mert még azzal is összehoz.- Szegény asszony, hisz ahogy magát elnézem, mi oka van rá?- Azért akad - borostás álián simít s jelentőségteljesen oldalt sercint. - Mindig ott jár az ördög az ember lába nyomában. De hagyjuk, ez az én nehéz terhem. Magánügy, ne teregesse az ember utcára a szennyesét. Fő a diszkréció és köszönöm a szót. Bizonytalan léptekkel lódul, hajlottan feszül a kis kocsi madzagjának, s én magamra maradok értetlenkedésemmel. Éppen erre a kopott, elhasznált, arasznyi emberre féltékeny az aszszony? Ráadásul nem is ok nélkül? Ki érti a szerelem dolgait? S amíg tántorgó lépteit követem, mintha mozdulna mögötte valami. A féltékenység zöld szeműnek nevezett szörnyét látom settenkedni konokul a rozzant szekérke után. S így baktatnak azután együtt a mindent elrejtő messzeségbe, oda, ahol a titok lakozik. A FIDESZ alelnöke Pakson A Fidesz-MPP nem fog meglepetést okozni választóinak, nagy valószínűséggel a jövő évi választásokon azok kapnak majd bizalmat, akik eddig is szilárd támaszai voltak a kormánynak - hangsúlyozta múlt heti paksi látogatásakor Kövér László, a párt alelnöke. A hat éve működő Paksi Polgári Kör közgyűlésén Szabó Vilmos Béla evangélikus lelkészt választották meg új elnöknek, a korábbi elnököt, Szentesi Alajost tiszteletbeli elnökké, Pálmai Klárát titkárrá. Az új elnök megválasztása után elmondta: ahhoz, hogy a jövőről lehessen beszélni, előbb át kell értékelni az elmúlt időszak munkáját, de legalább ennyire fontos a polgári értékek megjelenítése is. A polgári kormány intézkedései és törvényei a család, a munka, a tanulás, a rend, illetve az összefogás jegyében születnek — szögezte le a kormány eddigi munkájának értékelésekor Kövér László, aki hozzátette: a következő négy évben is ezek az alappillérek határozzák majd meg polidkájukat. Az alelnök úgy látja, a családok helyzetét illetően javulás tapasztalható, s ez elsősorban a gazdasági növekedéssel függ össze. Ennek egyértelmű bizonyítéka, hogy az elmúlt évben több házasságkötésre került sor, ugyankkor csökkent az abortuszok száma. A közelgő választásokról szólva Kövér László elmondta: a Fidesz e hónap végén hozza nyilvánosságra a képviselőjelöltek névsorát, többségében azok kapnak bizalmat, akik eddig is támaszai voltak a kormánynak. Emléktábla a községorvosnak Mostantól emléktábla őrzi dr. Pongrácz Sándor emlékét annak a háznak a falán, ahol az egykori községorvos élt és dolgozott. A születésének századik évfordulója alkalmából rendezett múlt heti emléktábla-avató ünnepségen részt vett ifj. Pongrácz Sándor és családja is. A Deák Ferenc utcai épület előtt megtartott ünnepségen dr. Rujder Mária emlékeztetett arra, hogy az önkormányzat mindig is kiemelten kezelte a helyi egészségügy helyzetét és a dolgozók megbecsülését. Az önkormányzat gondosságát jelzi az új rendelőintézet építésének terve, a néhány nappal ezelőtt elfogadott „jóléd csomag”, amely kompenzálni igyekszik az anyagi juttatások aránytalanságát az ágazatban. Az emléktábla leleplezése után a város és a bizottságok nevében dr. Molnár Klára és Haas Ferenc Tihamér helyezett el koszorút, majd if). Pongrácz Sándor helyezte el az emlékezés koszorúját édesapja házának falán. S.E.
