Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-10-25 / 43. szám
2. oldal XIII. évfolyam 43. szám Paksi Hírnök Pak» váró* é» a környék lapja Szükséges-e újabb költségvetési forrást keresni? Bővül a művészeti iskola tevékenységi köre Az Országos Képzési Jegyzék július 27-én életbe lépett módosításának értelmében a paksi oktatási intézmények alapító okirataiban is szükséges a feladat-ellátási szerkezet változásainak átvezetése. A módosítás a Mesevár és a Kishegyi úti óvodát, a művészeti-, az I. István Szakképző-, valamint a Herman iskolát érinti. Az előírás értelmében korrigálni kell az eddigi téves bejegyzéseket (a helytelen alapítási évszámot) az okiratokban — részletesen — szerepeltetni kell az intézményi feladatellátásban már eddig is megjelent, alaptevékenységnek minősülő feladatokat. A módosítás szükségessé teszi az egyes intézmények által elfogadott helyi pedagógiai programban szereplő tevékenységek pontosított megjelenítését, s úgy rendelkezik, hogy az intézményeknek a kötelező statisztikai adatszolgáltatást október 15-ig végre kell hajtani, az állami normatíva ugyanis csak a statisztikában szereplő tevékenységek után igényelhető. Az intézmények alapító okiratainak módosítására vonatkozó előterjesztést a városatyák az október 15-i határidőt is szem előtt tartva tárgyalták. Az október 10-i rendkívüli testületi ülésen több bizottság — a gazdasági, a jogi- és ügyrendi, valamint a pénzügyi — részéről is felvetődött, hogy a Városi Művészeti Iskola tevékenységbővülést tartalmazó alapító okiratának módosítása plusz költségvetési forrásokat igényel, ennek pénzügyi fedezete viszont — mint azt Faller Dezső megfogalmazta — jelenleg nem áll a város rendelkezésére, hiszen előre nem betervezett többletkiadásról van szó. A képviselők többsége ezzel a meglátással egyetértett. A gazdasági bizottság ugyanakkor hosszú távú gazdaságossági számítások elkészítésére, valamint az évfolyamok számának növekedéséhez kapcsolódó személyi és tárgyi feltételek megteremtéséhez szükséges pénzügyi fedezet nagyságának összeállítására tett javaslatot. Mindezt a tizenkét évfolyamos új tagozat indítása, illetve a balett oktatás öt évről tizenkét évre való kiterjesztése teszi szükségessé. Az oktatási bizottság a kérdést megvizsgálva arra az álláspontra jutott, hogy az intézmény tevékenységének kibővítése az önkormányzat számára nem jár többletkiadással. Szinger Ferenc . arra hívta fel képviselőtársai figyelmét, hogy a tevékenységbővítés a jelenleginél hét csoporttal több foglalkozást jelentene, ez pedig legalább ugyanennyi szakembert igényel. A pro és kontra érvek felvonultatása után a testület végül az intézmények alapító okiratainak módosítása mellett foglalt állást. Állattartási rendelet: Mára sincs egyetértés Az állattartás szabályairól szóló rendelet-tervezet tavaly szeptemberi módosítása óta a kedélyek - úgy látszik - nem csillapodnak, sőt folyamatosan parázs hangvételű vitákra kerül sor, immár nem a képviselő-testület tagjai között, hanem a rendelet alanyai és megalkotói között. A legtöbben a nem megfelelő állattartási övezetbe való besorolást kifogásolják. A tavaly szeptember 20-i első fordulós tárgyalás után a képviselő-testület igyekezett mindenki számára elfogadható megoldást találni. Dr. Blazsek Balázs jegyző felkérte Kém Józsefet és Száraz Istvánt hogy szakmai tudásukkal segítsék a rendelet megalkotóinak munkáját. Ezután került sor - a KSH Tolna Megyei Igazgatóságának bevonásával — az állattartási övezetek kialakítására úgy, hogy a történelmileg kialakult területeken a megélhetésszerű állattartás is megengedett maradt. A lakosság részéről a közszemle során érkezett észrevételeket a képviselő-testület elé terjesztették, majd az április 4-i ülésen a rendelet vitáját ismét napirendre tűzték. Az elmúlt hónapok tapasztalatai az akkor megfogalmazott félelmek jogosságát bizonyítják, tehát a kérdést nem sikerült megnyugtató módon orvosolni. Igaz, a képviselő-testület egyes tagjaitól már a legelején érkeztek olyan észrevételek, miszerint mindenki számára megnyugtató megoldást úgysem lehet találni. Nekik lett igazuk. Legutóbb az Imre utca lakói kezdtek aláírásgyűjtési akcióba, amellyel a számukra eredetileg kijelölt övezeti besorolás helyett egy kedvezőbb körzet kikényszerítését szeretnék elérni. Hirt Jánosné szerint az utca és a környék lakói már évek óta szenvednek a trágyalé szagától és a legyektől, szellőztetni nem lehet, a bűz pedig — főleg a nyári kánikulában — szinte elviselhetetlen. Hoffmann Zoltánné, a műszaki osztály munkatársa lapunk érdeklődésére elmondta: eddig az Imre és a Kápolna utca lakói jelezték, hogy nem értenek egyet a képviselő-testület döntésével, s egy másik övezetbe való besorolására tettek javaslatot. A lakossági panaszok gyűjtése jelenleg is zajlik, ezek összegzése után az önkormányzat igyekszik megkeresni a lehetséges megoldásokat, döntés végül a képviselő-testülettől várható. A hivatal munkatársai arra hívták fel a figyelmet, hogy jelenleg az áprilisban elfogadott rendelet van érvényben, éppen ezért feladatuk továbbra is az előírások érvényre juttatása. A lakosok tehát számíthatnak arra, hogy amennyiben nem a megfelelő módon, a törvényi és köztisztasági előírások betartásával tartják állataikat, a hivatal eljár velük szemben. S. E. lléielszámolás ei a Duacenler A Dunacenter Szolgáltató és Vagyonkezelő Kft. létszáma és árbevétele az átalakulás során lecsökkent, így felügyelő bizottságának működtetése a továbbiakra nézve gazdaságtalanná és indokoltatlanná vált. A képviselő-testület a legutóbbi rendkívüli ülésen ezért úgy döntött, hogy október 11-i határidővel visszahívja az FB tagjait. A gazdaságtalanság alapját többek között a szolgáltató és vagyonkezelő káefté létszámának, árbevételének lecsökkentése képezi, ilyen értelemben tehát a társaság léte is feleslegessé vált. A Felügyelő Bizottság tagjainak visszahívására vonatkozó előterjesztést (miután a javaslatról Bor Imre konzultált az FB elnökével, Kém Józseffel) a legutóbbi rendkívüli testületi ülésen - a jogi és ügyrendi, valamint a gazdasági bizottság kiegészítéseivel - a bizottsági elnökök mindegyike támogatta. A gazdasági társaság által jelenleg is végzett tevékenységek — ingatlanértékesítés, hitelezési ügyletek — a végelszámolási eljárásig még befejezhetek. (Az azonnali felszámolás azért sem lehetséges, mivel a Ganz Holding Rt.-vei történő megállapodás egyik mellékletében a Ganz Paks Kft.-ben a Dunacenter is szerepel alapító tagként. A gazdasági bizottság erre vonatkozóan korábban már megfogalmazta javaslatát, miszerint ezt a funkciót az önkormányzat tulajdonában lévő más gazdasági társaság ^ is betöltheti.) A gazdasági bizottság módosító indítványának azt a részét, miszerint 2002. január 1-től végelszámolási eljárás induljon, a testület nem fogadta el. Bor Imre polgármester ugyanakkor elmondta: meg kell vizsgálni, a Ganz ügyben hogyan helyettesíthető a Dunacenter. Nem kizárt, hogy sikerül olyan megoldást találni, amelynek köszönhetően január 1-jén mégis megindítható a végelszámolás. A vagyonkezelő további sorsával kapcsolatos kérdéseket a testület előreláthatóan a novemberi ülésen tekinti át. M. I. Lemondtak rendelkezési jogukról a vállalkozók A kitűzött határidőre sem éltek a vállalkozók a korábban felkínált lehetőséggel, amelynek értelmében iparűzési adójuk két és fél százalékát - a polgármesterrel egyetértésben - valamely civil vagy társadalmi szervezet részére ajánlhatják fel. Mint ismeretes, az önkormányzat évente biztosítja a vállalkozók számára a lehetőséget, hogy rendelkezzenek az általuk befizetett adó bizonyos százalékáról; a civil szervezetek e rendszer révén jutnak támogatáshoz. Tavaly a cégek a szakbizottságok által összeállított — meglehetősen nagy ellenérzést kiváltó — listáról válogathattak. Úgy tűnik, hogy az adakozás idén végképp kudarcba fullad, a rendelet értelmében ugyanis a vállalkozások a korábbi évek öt százalékos lehetőségével ellentétben mindössze adójuk két és fél százalékával, legfeljebb tehát egymillió forinttal rendelkezhetnek. Várszeginé Németh Mária lapunk érdeklődésére elmondta: mindössze a cégek fele — zömében paksiak — élt a lehetőséggel, a vállalkozók nagy része pedig többnyire konkrétan megnevezte, mely civil szervezetnek szeretné felajánlani az összeget. Az egyik legnagyobb adózó, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság lemondott rendelkezési jogáról, s erről a döntésről Baji Csaba levélben tájékoztatta Bor Imre polgármestert. A vezérigazgatói hangsúlyozta: az atomerőmű minden egyes alkalommal nemes célra használták fel adója öt százalékát. A. mostani egymillió forintos felhasználásra vonatkozó an Baji Csaba nem tett ja vaslatot.
