Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-10-04 / 40. szám
6. oldal Paksi Hírnök Teljes kőié helyreállítást hajlottak végié A paksi atomerőmű 2. blokkján történt júniusi kábeltüzet követően július második hetében befejeződött a teljes körű helyreállítás, illetve megtörtént a részletes ellenőrzés. Az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága megadta az engedélyt a 2. blokk újraindítására, amely mostanra már maximális teljesítménnyel üzemel. Ezzel lezárult egy nagyon összetett feltárási, vizsgálati, tervezési, kivitelezési, ellenőrzési eljárás, melynek összideje néhány óra híján elérte a három hetet. Az atomerőmű eddigi 19 éves történetében mindezidáig páratlan tűzeset okát egyetemi és kutatóintézetek bevonásával végezték el a szakértők a tűzvédelmi és nukleáris hatóság felügyelete mellett. Megállapították, hogy a tűzben megsérült köteg néhány kábelét még a létesítés során nem előírásszerűén fektették a tartószerkezetre. Több tényező egyidejű előfordulása esetén fennállt a lehetőség, hogy valamelyik kábel megsérüljön, helyi zárlat alakuljon ki, ami közvetve, vagy közvetlenül okozta a tüzet. Azok a szárnyra kapott feltételezések, melyek a kábelek elöregedését próbálták a tűz okának megjelölni, minden alapot nélkülöznek. A műszaki kárelhárítás alatt a minőség és a megbízhatóság volt a legfőbb szempont. A javítási munkák során új technológiákat, új megoldásokat alkalmaztak, a kábelek egy részét új nyomvonalon fektették le. Minden újszerű lépést csak a nukleáris hatóság jóváhagyása után lehetett elvégezni. Váltott műszakban mintegy 150 szakember végezte a helyreállítást. Az elhárítási, javítási munkák többletráfordítása várhatóan eléri a 120 miihó forintot, amely tartalmazza a különböző szerelési, tervezési, szakértői díjakat, a bérjellegű kiadásokat és az anyagköltségeket is. Az árbevétel-kiesés a rendelkezésre állás csökkenése (éves szinten 21 megawatt), valamint a villamosenergia-értékesítés tervezettől való elmaradása (174 gigawattóra) miatt megközelíti az egymilliárd forintot. A pontos összeg a július havi elszámolást követően határozható meg. Bár a kábeltűz gazdasági hatása a paksi atomerőmű gazdálkodására jelentős, ennek ellenére az első félévben mintegy másfél milliárd forint többlet eredmény keletkezett és jó lehetőségek vannak a júliusi kiesés második félévi kompenzálására is. Az erőmű vezetése a blokk újraindítását követően összegezte a tapasztalatokat és egy intézkedési tervet fogadott el. Ennek megfelelően meg kell vizsgálni a szórtvizes oltórendszerek részlegesen vagy teljesen automaükus indítási lehetőségét, ellenőrizni és szükség esetén cserélni kell, valamint nyomvonal-módosítást kell végezni a hasonló funkciójú és elhelyezkedésű kábeleknél az erőmű mind a négy blokkjában. Megnyugtató, hogy az évekkel ezelőtt megkezdett rekonstrukció eredményeként 2002-re már mind a négy blokk reaktorvédelmi rendszere csak tűzálló kábeleket tartalmaz. Az erőmű vezetése foglalkozott a várhatóan nagy lakossági érdeklődést kiváltó eseményekhez kapcsolódó kommunikációs feladatokkal is. Döntés született többek között arról, hogy a néhány éve létrehozott számítógépes SMS küldő rendszert, amelyekhez a mobiltelefonokat az erőmű biztosított 72 polgármester részére, ilyen esetekben is használatba kell venni a gyors és egyértelmű tájékoztatás érdekében. A 2. blokkon bekövetkezett kábeltűz nem befolyásolja a részvénytársaság vezetésének határozott elképzeléseit az erőmű élettartamának növelése vonatkozásában. XIII. évfolyam 40. szám A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gammasugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) legutóbb, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT), illetve PA Rt. által mérve Települések PA.RT adatok TEIT adatok TEIT adatok környezeti dózisegyenérték az állomásokon az épületekben teljesítmény nSv/h (ALNOR) nGy/h nGy/h Kalocsa 98 126 90 119 Foktő 95 125-83 Úszód 93 119 88 97 Dsztbenedek 90 121 81 107 Géderlak 99-77 100 Ordas-96 Bátya-91 Kiskőrös 79-Dunaföldvár 93-Paks 83-80 88 Gerjen-89 Fadd-83 94 Tengelic 87-79 89 Pusztah.-83 90 Dsztgyörgy 89--• 91 Szekszárd 102-Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek az eltérő mértékegységek és mérési módszerek miatt csak arányaiban hasonlítható össze. Valamennyi mért érték a természetes környezeti gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értéktartományába esik. Ezekből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintamérési, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)=l J/ kg-2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h(gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilhárdod (10*9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített környezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózísteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől Északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3, 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel” ...)
