Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)

2001-09-13 / 37. szám

6. oldal XIII. évfolyam 37. szám Az Európai Unió támogatja Paksot Az EU támogatja a paksi atomerőműnek a reaktorok élettartam­meghosszabbításra és teljesítménynövelésre vonatkozó tervét. A Nyugat semmilyen feltételt sem fogalmazott meg Magyarország számára, ugyanak­kor Szlovákia és Bulgária részére feltételrendszerek teljesítését követeb meg, amelyeket az EU csatlakozásig teljesíteniük kell - mondta a paksi atomerőműben tett múlt heti látogatásakor Michael Lake, az Európai Unió magyarországi nagykövete. „Meggyőződhettem arról, hogy az erőmű vezetőgár­dája magasan képzett szak­emberekből áll, akiknek tu­dása megfelel az EU elvárá­sainak. Az unió részéről nem merült fel az atomerő­mű vonatkozásában olyan kérdés, melyet meg kellene vitatni Magyarországgal” - fogalmazott Michael Lake, ugyanakkor hozzátette: amennyiben 2002 végére befejeződnek a biztonság­­növelő munkálatok, az erő­mű megállja az összehason­lítást az EU tagországok atomerőműveivel. Pakson szovjet reaktorok kerültek ugyan beépítésre, de az itte­ni erőmű egyedülálló példa lehet arra, hogy szovjet re­aktorokat is lehet magas színvonalon, biztonságosan üzemeltetni. Mivel az EU-nak nincs egységes jogszabálya atom­erőművek létesítésére, mi­lyen feltételek szerint lehet összehasonlítani a paksi atomerőműt az EU tagor­szágokban lévő atomerő­művekkel? — hangzott a Paksi Hírnök kérdése. A nagykövet válaszában kifej­tette: a Nemzetközi Atom­energia Ügynökségnek van­nak irányelvei, milyen biz­tonsági követelmények megléte esetén üzemeltet­hetőek az atomerőművek, s ezeket az irányelveket kí­vánják alkalmazni majd a paksi atomerőműre is. Az az atomenergia alkalmazá­sa, olcsósága és környezet­kímélő tulajdonsága. Az EU nagy figyelmet fordít a biztonsági ^követelmények betartására, ezért feltétele­ket szabott Szlovákia és Bulgária részére, s ezek tel­jesítését követelik meg az EU-hoz történő csatlako­­zásuk időpontjáig. Ugya­nakkor Magyarország szá­mára csupán két elvárás fogalmazódott meg: növel­atomerőművek Nyugaton tapasztalható bezárásával kapcsolatban Michael Lake megjegyezte: az erre vonat­kozó döntések a tagország­ok belügyének tulajdonít­hatók, az EU részéről nem született ilyen döntés, sőt, Franciaországban a villa­mos energiának mintegy 70 százalékát atomerőművek­ben állítják elő, s az USA- ban is egyre elfogadottabb ni kell az Országos Atom­energia Hivatalnak — mint hatóságnak - a független­­ségét, valamint bizonyítani kell, hogy a paksi erőmű­ben alkalmazott lokalizáci­ós tornyok, ilyen teljesít­mény mellet .üzemzavar esetén biztonságosan fog­nak működni — zárta la­punknak adott nyilatkoza­tát Michael Lake EU- nagykövet. A Tolna Megyei Katasztrófa­­védelmi Igazgatóság tájékoztatása szerint az atomerőmű 30 kilo­méteres körzetében lévő polgári védelmi sziréna­rendszer szeptember 3-i hangos próbája során a megye 41 településén lévő 45 motoros és 101 URH berendezésből 144 darab kifogástalanul üzemelt, egy motoros (Nagyszékely) és egy URH sziréna (Gerjen) nem működött. A berendezések működőképessége (üzembiztossága) tehát a próba alapján 98.6 százalékos. A Paksi Atomerőmű 30 km-es körze­tében a környezeti gamma-sugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) legutóbb, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) illetve a PA Rt. által mérve Települések PA Rt. TEIT PA Rt. TEIT az állomásokon az épületekben az épületekben az épületekben Kalocsa 107 114 77 * 126 Foktő 106 132 58 89 Úszód 82 122 70 101 Dunaszentbenedek 84 119 69 110 Géderlak 97 132 73 125 Ordas­­-107 Bátya­­-86 Paks-79-86 Gerjen­­' 88 Fadd­-88 96 Tengelic 86 77 92 Pusztahencse­-86 93 Dunaszentgyörgy 84-83 84 Kiskőrös 118-­­Szekszárd­­­­Dunaföldvár 83-­­Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és a dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoz­nak. jelentése, ezen helyeken az adott hálózat nem végez méré­seket. A **-gal jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarteré­ben elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30%-os különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épület­ben általában tapasztalható értékállományába esik (még a *-gal jel­zett, az adott helyszínre a korábbi mérések során kapott adatoknál kissé nagyobb értékek esetén is). Ezekből, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, kör­nyezeti mintamérési, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatok­ból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű nor­málüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A bátyai vizeslabor mérési adatai: Mintavétel Vezetékes víz Duna-viz Sárköz I. (Vajas) Csapadék (eső, hó) 2001 nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Az eredmények értelmezése: A kapott eredményeket az adott kö­zegre jellemző, a természetes radioaktív izotópokból származó akti­­vitas-koncentráció tarományába esnek. A párhuzamos hatósági mé­rési eredményektől szignifikáns eltérés nem volt tapasztalható. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a. su­fírzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)= J/kg-2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegy­ségre jutó része. Egysége: 1 Gy/h (gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/ óra a gray/óra egymilíiárdod (10-9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a telepü­lések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített kömyezetellenőrző állo­másokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesít­ményének ötéves ádaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől észak­nyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Ka­locsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állo­másra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természe­tes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő le­het, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, il­letve a dózisteljesitménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egy­ségnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3 , 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „be­­körel”...) TEIT

Next

/
Thumbnails
Contents