Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-08-23 / 34. szám
2. oldal Paksi Hírnök I / Pák* viro* it * környék lapja XIII. évfolyam 34. szám Aki a Duna vizét issza... Tiszta víz kerüljön vissza a Dunába! A Duna nemcsak nemzetközi vízút, de a hazai lakosság mintegy negyven százalékának ivóvízbázisként is szolgál, ugyanakkor tízezrek számára strandolási lehetőséget is biztosít, jóllehet a folyó magyarországi szakaszán tilos strandolni. A következő 10-15 évben el kell érni, hogy a Dunába a településekről csak minden szempontból tisztított víz kerüljön vissza - nyilatkozta lapunknak Láng István akadémikus. Hazánk — a vízkészlet szempontjából — a világ tíz legveszélyeztettebb országai közé tartozik, a vízkészlet 95 százaléka folyók közvetítésével más országokból érkezik hozzánk, ami példa nélküli kiszolgáltatottságot jelent. Ugyanakkor pazarló módon gazdálkodunk vele, ebben viszont élenjárók vagyunk. A jövő pedig vízhiánnyal fenyegeti az emberiséget, a vízfelhasználás nagyobb arányban növekszik, mint az emberiség létszámának bővülése, miközben a Föld ivóvízkészlete véges. A Duna, hazánk természeti kincse, több millió ember számára biztosítja az ivóvizet a part menti kutakból, milliók számára strandolási, sportolási lehetőséget is biztosít. A Duna vizében élő mikroszkopikus méretű organizmusok dolgozzák fel, ártalmadanítják a településekről bejutott szennyvizeket, ugyanakkor az ipari üzemekből vegyi anyagokat is tartalmazó szennyvizek kerülnek a folyóba, melyek megölik e mikroszkopikus méretű organizmusokat, lehetedenné téve számukra, hogy kifejtsék hasznos tevékenységüket, így jelentősen csökken a víz öntisztító képessége. „Pakson nem a Dunavízét isszuk, a város ivóvízellátása a 6-os számú főközlekedési, valamint a Paksot Nagy dór oggal összekötő út mentén létesített, összességében tizenhét darab mélyfúrású, rétegvízre telepített kútból történik. Ezekből ádagban napi 2600, a nyári csúcsfogyasztáskor pedig akár napi négyezer köbmévirág- és ajándékozón tér ivóvíz kerül a fogyasztói hálózatba, a víz fertődenítése itt is folyamatosan történik. A Pakson értékesített ivóvíz mintegy 83 százaléka kerül teljes egészében tisztításra az EU normáknak megfelelően, majd a Duna fősodrába kerül bevezetésre” — tájékoztatta lapunkat Artim András, a Paksi Vízmű Kft ügyvezetője. A Nemzeti Környezetegészségügyi Akcióprogram kiemelt figyelmet fordít az ivóvíz, a természetes, fürdőzésre is alkalmas vizek vízminőségére, ám miközben a Nemzeti Környezetegészségügy minősítése szerint a Duna-víz hazai szakasza teljes egészében fürdőzésre alkalmadan, homokosabb partszakaszain tízezrek strandolnak a nyári kánikulában. Ellentmondásnak látszik ugyanakkor, hogy a parti szűrésű kutakból, a folyómeder kavicsteraszán átszűrve a természetes fizikai, kémiai, biológiai szűrőhatás következtében tiszta, kifogástalan ivóvíz is nyerhető a kutakból, melyhez csak fertődenítőszer hozzáadásával kerül a víz a fogyasztói csőhálózatba. „Kijelenthető, hogy a Dunából nyert ivóvíz minősége megfelel a magyar és az EU szabványoknak” — nyilatkozta lapunknak dr. Homonnay Andrásné, a Fővárosi Vízművek Rt. környezetvédelmi osztályának vezetője. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fizetőstrandokon — ahol ellenőrzik a víz minőségét -, legalább annyi fertőzés fordul elő, mint a dunai szabad strandokon. Esetenként a gyerekek körében fordul elő megbetegedés, járványszerű megbetegedések viszont nem. Az ANTSZ - a vízben talált, az egészségügyi határértéket sokszorosan meghaladó baktériumfertőzés miatt — nemrég bezáratta a szekszárdi strandot. Szerencsére a paksi strandolókat nem fenyegeti ilyen veszély sem az ürgemezei strandon, sem a tanuszodában — tudtuk meg a helyi ANTSZ képviselőjétől, Braun Jánosné közegészségügyi felügyelőtől. A Művelődési Központ melletti parkban került sor az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány családi parlagfűgyűjtési akciójának eredményhirdetésére. Az ünnepségen adták át a „Virágos Paks” projekt keretein belül meghirdetett „Virágosítás 2001” elnevezésű verseny díjait is. Idén negyvenhét család, több mint egymillió szál parlagfüvet gyűjtött össze (száz parlagfűért egy tombola járt). A parlagfűirtásban a legtöbb gyomot gyűjtött család üdülés nyert: a szerencse ezúttal Fink Gábor, Joó Sándor és Schubert Endre családjának kedvezett (a Tisza tavon, illetve Harkányban nyaralhatnak). Ugyancsak ajándékot kaptak a minden évben részt vevő családok (Schubert Endre, Pupp Józsefné és Imre Istvánné). Akinek viszont így nem jutott ajándék, a tombolasorsoláson próbálhatta ki szerencséjét, amelyen kétszemélyes balatoni kirándulás, könyvcsomag és utalványok sokasága várta az irtó családokat. A virágosítási verseny eredményeinek értékelésekor nem volt könnyű dolga a zsűrinek, hiszen számtalan kert és lépcsőház őrizte a szorgos kezek gondos munkáját. Az alapítvány munkatársai az önkormányzat környezetvédelmi bizottságának tagjaival és a kertbarátokkal közösen járták végig a versenyre benevezett kiskerteket és társasházakat. A társadalmi zsűri a legszebb virágos^ lépcsőház címet a Kurcsatov u. 9. (képviselője: Kiss István) és a Babits M. u. 3. (képviselője: Almási Pálné) számú épületnek ítélte oda. A második helyért járó díjat a Kishegyi u. 41. (Vadász Pál) és a Kishegyi 10/a (Bor Józsefné) számú társasházak képviselői vehették át. A harmadik helyért járó pénzjutalmat a Szabó Erzsébet, utca 14-16. képviseletében Kelemen Gábor vehette át. Különdíjat kaptak a Kishegyi 40. (Wolf Jánosné), a Kishegyi. 16. (Lőjek Józsefné), valamint a Kishegyi 18., 20.,' 22. és a 24. számú társasházak. A legszebb virágos kertesház kategóriában is számtalan díj talált gazdára: Hing János, Tóth József, Suszter Györgyné az első, Szalainé Kern Mária, Balogh István, Mutz Adámné és Feil Ferenc pedig a második helyért járó díjnak örülhetett. Harmadik lett Gyuriczá Imréné és Adorján István. Különdíjat kapott Feil József, Kern Ferencné, Haaz József, Kern József, Kovácsné H. E. és Kiss Endre. Újabb rekord számú résztvevő a Duna átúszáson (Folytatás a% 1. oldalról!) A férfiak között a hétéves Eisberger Tamás, és az ugyancsak hét esztendős Blatt Kristóf volt a legfiatalabb, míg a legidősebb a 66 éves Tóth László. A paksiak közül sokan a családjukkal vágtak neki a távnak, s többen akadtak olyanok is, akik az elmúlt években egyeden Duna-átúszást sem hagytak ki. Az átúszás zavarmentesen zajlott, igaz, néhányan időnként megkapaszkodtak a kísérő hajók valamelyikében. Idén is minden részvevő pólót kapott ajándékba. A szervezők ezúttal is „gyűjtötték” a rendezvénysorozattal kapcsolatos tapasztalatokat, észrevételeket, s az eddigi hagyományoknak megfelelően azt tervezik, hogy a jövő évi program összeállításakor is figyelembe veszik ezeket. A javaslatokkal kiegészített jövő évi programot már az októberi testületi ülésen beterjesztik, s már most azt tervezik, hogy a Duna átúszást jövőre országos rendezvényként hirdetik meg. A Tolna megyei Munkaügyi Központ Paksi Kirendeltségének ÁLLÁSAJÁNLATAI Felvételre keresnek: Paksra: 5 fő egyéb műszaki irányítót, 2 fő kőművest, 2 fő asztalost, 1 fő segédmunkást, Dunafoldvárra: 1 fő értékesítési menedzsert, 4 fő lakatost, 1 fő hegesztő, lángvágót.
