Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-08-09 / 32. szám
4. oldal XIII. évfolyam 32. szám László-Kovács Gyula: ú hányszor de hányszor uram! többet nem kérek tőled semmit: arcodat felhők fátyla mögé rejted s az ég templomcsamokában bujkálsz mint holmi vásott kölyök: nézz le tekintsd meg művedet! mit teremtő képzeleted a bábeli zűrzavarból alkotott: nézz le! nézd a gyermekeket kiknek húsa úgy válik le csontjaikról mint penészes narancsról a héj! s nézd országodat galamb szemű-máriaanyád házát: recseg és ropog akár a villám sújtotta fa. V_______________________J A gazdaság és a kultúra történeti kapcsolatai Dél-dunántúli történészek Pakson Idén tizenhatodik alkalommal rendezte meg július 29-e és augusztus 4-e között a Magyar Történelmi Társulat Dél-Dunántúli Csoportja a hagyományos nyári táborát, amely a gazdaság és a kultúra történeti kapcsolatairól szólt. A történelemtanárok, történészek, muzeológusok, levéltárosok részvételével lezajlott tanácskozásnak az ESZI adott otthont. A legelső — akkoriban még Ifjú Történésztábor néven elindított — találkozót meglehetősen „döcögősen”, nehezen sikerült csak megszervezni, a neves előadók megnyerése pedig még ennél is nagyobb ügyességet követelt. A történészek pécsi szakembergárdájára alapozva az első lépéseket tizenhat esztendővel ezelőtt Vonyó József, a tábor ödetgazdája tette meg, munkájának eredményeként azóta a térség szakemberei rendszeresen találkoznak. „A gazdaság és a kultúra kapcsolatai” című idei tábor különlegességét az adta, hogy a hagyományos, Balatonparti konferenciaként ismertté vált tanácskozás rendezési jogát — akárcsak négy esztendővel ezelőtt - ismét Tolna megye, ezen belül pedig Paks kapta. Dr. Várady Zoltán kandidátussal, a Pécsi Tudományegyetem szekszárdi Illyés Gyula Főiskolai Karának (fotó: Beregnyei Miklós) Dr. Várady Zoltán kandidátus főigazgató-helyettesével, a tábor egyik szervezőjével a tábor negyedik napján beszélgettünk. — Az eddigiek alapján elmondhatom, hogy a táborlakók részéről nagy tetszést aratott az idei találkozó, s itt nem csak az előadásokra gondolok, hanem a délutáni színes, érdekes programokra is, amelyek a szokásos Balaton-parti - strandolással, napozással — fűszerezett délutáni időtöltéshez képest sokkal nagyobb tetszést aratnak. T ény ugyanakkor, hogy egy-egy ilyen tanácskozás kapcsán mindannyiszor felmerül a finanszírozás, a szponzorálás, a támogatás kérdése* egyszóval az anyagiak. Ebből a szempontból szerencsésnek mondhatjuk magunkat, hiszen Pakson nem kell úgynevezett apró szponzorok keresésével vesződnünk, a helyi önkormányzat és az atomerőmű ugyanis felvállalta a nyári tábor támogatását, ezenkívül a brüsszeli székhelyű NATO főtitkárság, a pécsi tudományegyetem, a Tolna és a Zala Megyei Önkormányzat, a Külügyminisztérium, valamint a Somogy Megyei Levéltár is segítséget nyújtott. A februárban megkezdett szervezési munkát az erőmű mellett a paksi Városi Múzeum, a pécsi egyetem és a szekszárdi főiskola vállalta. A támogatásnak köszönhetően lehetőségünk adódik ellátogatni többek között Kalocsára, az atomerőműbe, Györkönybe, vagy például Szekszárdra, ahol a Wosinszky Mór Múzeum kiállításait tekintjük meg. A tábor sikerét jelzi, hogy az előadók minden esetben szívesen tesznek eleget a felkérésnek, sőt olyan is akad — például dr. Kubinyi András akadémikus — aki rendszeresen, évente részt vesz a tanácskozáson. M. I. A művész legújabb kötetének tartalmát a Péger Galériában megtartott színvonalas költői esten ismerhette meg a szépirodalmat kedvelő nagyközönség, a körítést pedig színházi díszletnek is beillő rendezettség és művészi előadás adta. Péger József köszöntőjét követően a Kamerata vonósnégyes előlegezte meg a versek hangulatát, s mintegy ihletet biztosítva vezette be a jelenlévőket a költészet világába; elsőként Sosztakovics Previdium, majd Gabrieli Czinke Kisrománc című műve csendült fel, emlékeztetve az örökérvényű igaz-ságra: a zene a költészet része, s e kettő olyan egymásnak, mint szívnek a lélek. Ezt követően nyerhettünk bepillantást a költő énjének egy részébe Balog Judit, Németh Ágnes, Borbély Tamás és Bajtai András közreműködésével. A kötetben található írások kivétel nélkül kisbetűvel íródtak. Szív és lélek László-Kovács Gyula hite töretlen László Kovács Gyula, immár Csányi-díjjal is bíró avantgárd költő József Attila és Ady Endre „árvaságát” idézi meg számunkra, Chagall szomorú arcát, szeretteink fájdalmas elvesztését, az érzett és átélt fájdalmas magányt. Nagypéntek című kötete az emberből kicsorduló fájdalom tengernyi könnycseppje. Ennek miértjére több válasz is lehetséges, mégsem szabad a kutakodás hibájába esni, hiszen lényegük és mondanivalójuk sokkal fontosabb a megjelenítésnél, a vizuális formánál. A kisbetű jelezheti, hogy milyen apró pontok vagyunk a világban („kisbetűsek Isten előtt”), de felrázhat minket öntelt álmodozásunkból, hiszen bármi és bárki lehet kisebb, vág}’ nagyobb, mégis egyenlően áll majd az elmúlás kapujában. Találó megjegyzésként és az elismerés jeleként, korántsem ross2 irányú kritikaként hangzott el az egyik jelenlévő gondolata: a művekre nem is annyira a szómorúság, sokkal inkább *a keserűség jellemző. Az észrevétel megalapozott, hiszen aki egy kicsit is ismeri László-Kovács Gyula eddigi életútját, tudhatja, hogy a megjegyzés találó. A szerző megosztotta velünk azt a sok kínt és a mérheteden fájdalmat, amellyel sorsa szembesítette és szembesíti napjainkban is. László Kovács Gyulát megtépázta az élet, a jövőbe vetett hite mégis töreden, máris dolgozik következő, „Ez itt nem Amerika” című kötetén. A hírek szerint ennek érdekességét az adja, hogy a mű egyeden mondatból áll, de több ezer szót tartalmaz. (Acsádi Rozália is elkészült „Pacsirtatánc” című gyermekverseket tartalmazó kéziratával, amely nyomtatásra és persze azokra a művészetpártolókra és humár vénával rendelkezőkre vár akik anyagi segítséget tud nak nyújtani a kötet megje lenéséhez.) Sz. Sz
