Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-01-18 / 3. szám
6. oldal Paksi Hírnök Paks város és » környék lapja XIII. évfolyam 3. szám Weckler Ferenc: „alternatívák kellenek” (Folytatás a£ 1. oldalról!)- Nem hiszem, hogy Orbán Viktor miniszter úr jobban tudná, hogy például Pakson mire van szükségük az itt élőknek. Mivel a felmerülő problémákra elsősorban a helyiek tudják megadni a helyes választ, a jövőben lényegesen nagyobb mozgásteret kívánunk adni az önkormányzatoknak. Nem szabad, hogy bevett gyakorlat legyen az a jelenlegi eljárás, amely különbséget tesz a kormánypárti és a nem kormánypárti polgármesterek között. A helyzet változhat — fogalmazott a pártigazgató. A Paksi Hírnök 2000. december 7-i számában („Megint fúrják Paksot?”) megjelent írásunkra reagálva Weckler Ferenc elmondta: idén valóban csökken a radioaktív tároló létesítésének kutatási céljaira fordítható pénzösszeg, hárommilliárd helyett ugyanis csupán valamivel több mint egymiÜiárd forintot szánnak erre a célra. „Az elmúlt tizenöt évben alternatívák nélküli, rögeszmés pénzköltés zajlott” - fogalmazott az ügyvivő, ugyanakkor örömmel nyugtázta, hogy Illés Zoltán, a környezetvédelmi bizottság elnöke mostanában olyan nyilatkozatokat tesz, amelyeket Weckler Ferenc tizenöt éve hangoztat. „Nem tudok mást elképzelni, mint azt, hogy valakik - önigazolásképpen és anyagi érdekből — görcsösen ragaszkodnak ehhez a térséghez. Alternatívák kellenek, és a parlament az alternatívák között kell, hogy válogathasson.” (Emlékeztetőül: a parlament decemberben leszavazta azokat az előterjesztéseket, amelyek a következő két évben - „kutatás” címszó alatt - el akarták kezdem a létesítést, és vágatokat kívántak létesíteni-) A paksi atomerőmű bővítéséről szólva kifejtette: ő személy szerint nem támogatja az ezzel kapcsolatos elképzeléseket, hiszen a fejlett országokban például ennek éppen az ellenkezője tapasztalható - vagy kevesebb áramot használnak, vagy alternatív energiaforrásokat keresnek. „Ez a folyamat azonban még tizenöt-húsz évig is eltarthat, s ezalatt a tudomány is sokat fejlődik. Talán arra is megoldást találnak, hogy mi lesz a sorsa egy bezárt erőműnek.” Hírháttér: A hat település által négy évvel ezelőtt alapított TETT (Társadalmi Ellenőrző és Tájékoztató Társulás) fő céljának tekinti a magyarországi kis- és közepes aktivitású hulladékok tervezett végleges tárolójával kapcsolatos lakossági kontrollt és a térségben élők tájékoztatását. A szervezethez az elmúlt év októberében a Baranya megyei Véménd is csatlakozott. Weckler Ferenc „tisztességtelen pénzköltésnek” nevezte azt az eljárást, amelynek során a TETT-be tömörült települések önkormányzatai évente milliós nagyságrendű támogatásban részesülnek. KilencvenltároiB éws Teller Ede A legenda szerint a második világháború vége felé egy jeles fizikus - látva az Egyesült Államokban dolgozó magyar tudósoknak az atomfegyver előállításában végzett munkáját — a következőket mondta: „Ezeknek a fickóknak annyi eszük van, hogy talán nem is emberek, hanem Marslakók”. „Valaki elfecsegte a titkunkat” - hangzott a válasz. A történet Kármán Tódorról, Neumann Jánosról, Szilárd Leóról, Wigner Jenőről és Teller Edéről szól. Az a közös mindannyiukban, hogy magyarok voltak, itt koptatták az iskolapadot, majd külföldi egyetemeken folytatták tanulmányaikat, később pedig a fasizmus elől a tengerentúlra emigráltak. És persze nem voltak Mars-lakók... Az 1908-ban született Teller Ede, aki köztudottan elsők közt tanulmányozta a termonukleáris reakciókat, és akinek meghatározó szerepe volt a hidrogénbomba elkészítésében, január 15-én ünnepelte kilencvenharmadik születésnapját. Jelentős része volt az elméleti alapok kidolgozásában, tanúja volt a Hirosima és Nagaszaki elleni támadást megelőző kísérleti bomba felrobbantásának. Teller Ede az ott tapasztaltak alapján úgy vélte, hogy véget kell vetni a kísérleti munkának, s a magfúzióból nyert energiát békés célokra kell felhasználni. A bomba sorsának további alakulása — vélekedett a profeszszor — pedig a politikusok felelősségét terheli. Miközben Teller Ede sorra érte el a kimagasló eredményeket, az akkori Magyarország politikusai úgy igyekeztek őt beállítani, mint az emberiség egyik legnagyobb ellenségét, a tömegpusztító fegyverek legfőbb szorgalmazóját. A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gamma-sugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) legutóbb, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT), illetve PA Rt. által mérve Települések PA.RT adatok TEIT adatok PART. adatok TEIT adatok az állomásokon az épületekben az épületekben az épületekben Kalocsa 82 87 nincs mérés 127 Foktő 81 67 97 106 Úszód 74 79 80 104 Dunaszentbenedek 77 85 100 110 Géderlak 77 87 95 123 Ordas —— 120 Bátya-94 Kiskőrös 64 —— Dunaföldvár 70-Paks 69 70* — 76 Gerjen-0* (hibás)-77 Fadd-94* — 90 Tengelic 58 75*-88 Pusztahencse — 85* — 90 Dunaszentgyörgy 79 80-82 Szekszárd 60-65(ÁNTSZtető)Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és a dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. jelentése, ezen helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **-gal jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30%-os különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értékállományába esik (még a *-gal jelzett, az adott helyszínre a korábbi mérések során kapott adatoknál kissé nagyobb értékek esetén is). Ezekből, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok áltál mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintamérési, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem Tehetett. A Bátyai vizeslabor legfrissebb mérési eredményei (Bq/l) Mintavétel Vezetékes víz Duna víz Sárköz I Csapadék: időpontja (V ajas) (eső) 2000. nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Az eredmények értelmezése: a kapott értékek az adott közegre jellemző, a természetes radioaktív izotópokból származó aktivitás-koncentráció tartományában esnek. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)=l J/kg. 2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag áltál elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h(gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilliárdod (KP9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyeb helyeken kiépített kömyezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves ádaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől Északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átiag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű ádag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugarzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pilla-1 natnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások szama. Egysége: az 1 Bq/m3, 1 Bq/l, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel” ...)
