Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-06-07 / 23. szám
Csalta István a magyarság veszteseaeiről A privatizáció során elvesztettük a Magyarország létét jelentő fontosabb élelmiszer-feldolgozó üzemeket, a gyárakat, az olajipart, s nem utolsó sorban óriási földterületek kerültek idegen kézbe - állítja Csurka István, a Magyar Igazság és Elet Pártja elnöke, aki szerint éppen ezért az árampiac liberalizációjáról, vagy a paksi atomerőmű kiárusításáról szó sem lehet. A MIÉP olyan energetikusok tanácsaira hallgatva alakítja ki az erőművel kapcsolatos jövőbeni elképzeléseit, mint például Petz Ernő egykori vezérigazgató. A MIÉP álláspontja határozott: elég volt, felül kell vizsgálni a privatizáció során elkövetett galádságokat, s a zsebszerződés útján létrejött magánosításokat. Lapunk érdeklődésére a pártelnök ezzel kapcsolatban kifejtette: a külföldieknek nyújtott előnyök rendszere megnehezíti a magyar kisiparosok és kiskereskedők életét, a' szupermarketek, bevásárlóközpontok és plazak ugyanis lehetetlen helyzetbe hozzák a hazai kisvállalkozásokat. Nem szabad hagyni, hogy újabb földterületek kerüljenek idegen kézbe, az elkótyavetyélt nemzeti vagyonból pedig minél több mindent vissza kell szerezni. Ugyanez vonatkozik a stratégiai fontosságú létesítményekre, nem utolsó sorban pedig a paksi atomerőműre. A MIÉP tisztában van a nukleáris létesítmény jelentőségével, programjában éppen ezért kiemelt helyen szerepel az atomerőmű kérdése. Csurka István korábbi nyilatkozatát megerősítve ismét leszögezte: Paks semmilyen módon nem eladó, sem káeftésítve, sem részletekben. Egyúttal emlékeztetett arra is, hogy nemzetbiztonsági tényezőről van szó, s a MIÉP korábban is erős kritikával illette az egész villamosipari privatizációt, amelynek nyomán egy.kereskedelmi vállalkozás révén viszik ki a hasznot az országból, ráadásul a kormánynak vajmi kevés ráhatása van az árakra. A privatizátorok által szerzett előnyöket pedig felül kell vizsgálni — véli a pártelnök, aki az egyes politikusoknak az atomerőmű által termelt villamos energia vízi erőművel való kiváltását képtelenségnek tartja, erre ugyanis Magyarország természeti adottságai nem alkalmasak. Csurka István a legnagyobb veszélyt abban látja, hogy az esetleges rossz döntések miatt az ország kiszolgáltatottá válik, amelynek nyomán kénytelenek leszünk külföldről vásárolni az áramot. Miklós Imre Lobby-klub alakult az atomerőműben Nyitás a civil szervezetek felé Az elmúlt héten mintegy ötven fő részvételével lobby-klub alakult a PA Rt. Látogató Központjában. A klub létrehozásának elsődleges célja, hogy fokozza az atomerőmű ismertségét, s elfogadhatóvá tegye a széleskörű társadalom részére - fogalmazott Mészáros György, a PA Rt. igazgatótanácsának elnöke, a klub kezdeményezője. t, Ennek érdekében az eddigieknél intenzívebb kapcsolatot kell kialakítani a média képviselőivel, a politika meghatározó szereplőivel, az érdekképviseleti és a a civil szervezetekkel. A környezetvédő-szervezetek szélsőséges csoportjaival szemben a békés egymás mellett élés, a meggyőzés politikáját kell előtérbe helyezni a háborúskodás helyett. Szorosabb együttműködést kell kialakítani a térségben működő önkormányzatokkal, gazdasági, ipari szervezetekkel, a régióban működő más erőművekkel, meghatározó ipari üzemekkel. Egyúttal gazdasági érdekviszonyokat, kapcsolatokat kell létesíteni e szervezetekkel annak érdekében is, hogy a paksi atomerőmű is gazdagodjon, koordináló szerepet vállaljon fel e kapcsolatok révén — mondta Mészáros György, majd hozzátette: a tagok részéről érkező javaslatok alapján az eddigieknél hatékonyabb lobbytevékenységet kell kifejteni, a politika meghatározó szereplőit pedig intenzívebben be kell vonni az erőmű stratégiai elképzeléseibe. Mindez várhatóan feloldja a társadalom különböző szereplői körében az atomenergia iránti ellenszenvüket. M. M. Játssz velünk! €let Pannóniában és Szent István udvarában Történelmi napközis életmódtábort szervezünk 9-12 éves korú gyerekek számára o Városi Múzeumban június 18-tól július 6-ig. Részletes felvilágosítás kérhető o múzeumban (Tel.: 510-448) Jelentkezési határidó: június 8. XIII. évfolyam 23. szám A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gammasugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) legutóbb, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT), illetve PA Rt. által mérve Települések PA.RT adatok TEIT adatok TEIT adatok környezeti dózisegyenérték az állomásokon az épületekben teljesítmény nSv/h (ALNOR) nGy/h nGy/h Kalocsa 79 63 125 Foktő 77 101 102 Úszód 74 93 99 Dsztbenedek 73 83 127 Géderlak 80 77 123 Ordas-133 Bátya-130 Kiskőrös 63-Dunaföldvár 79-Paks 68 77 87 Gerjen-83 Fadd-93 87 Tengelic 67 71 87 Pusztah.-85 90 Dsztgyörgy 76 80 88 Szekszárd 85-Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek az eltérő mértékegységek és mérési módszerek miatt csak arányaiban hasonlítható össze. Valamennyi mért érték a természetes környezeti gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értéktartományába esik. Ezekből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintamérési, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)=l J/ kg-2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h(gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilliárdod (lti9) része. 4. A mostaninál gyakoribb mérésekét egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített környezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől Északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3, 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel” ...)
