Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)

2001-04-26 / 17. szám

4. oldal XIII. évfolyam 17. szám Paksi Hírnök Pak» vAro» 0» a környék lapja Baszk kérns, magyar közönség Az idei húsvéti ünnepek méltó befejezéseként kórushangversenynek adott otthont a paksi evan­gélikus templom. A paksi kórus vezetője, karna­gya Simon Péter, a spanyol énekegyüttesé Aitor Saez de Cortazar volt. Gáts Krisztina Beáta Szel-es-t köröttünk záporverte por utcákba papírokat kotor a szél sivalkodón horzsolja végig égig a fáradt fákat leszakadt haját űzi mennyei koszorúba fűzi s a kavargó avarból is felemelik tenyerei a sok levetett levelet jó lehet vele szállni szabadon engedetlen A baszkföldről, Vittoria városából Paksra érkezett Coro Samaniego Abes­­batza énekegyüttes a paksi Városi Vegyeskar szerve­zésében egy hetet töltött városunkban. A műsorban az ünnep hangulatához méltó művek csendültek fel; elsőként a paksi kórus összeállítása volt hallható, majd a spanyol vendégek dalcsokra következett. Ér­dekesség, amely egyben megtisztelő is, hogy a kül­honi kar magyar nyelven adott elő egy Kodály mű­vet. A közel másfélórás előadás sikerét jelzi, hogy a közönség felállva, taps­sal búcsúztatta az előadó­kat. Városi Múzeum: Az Ausztrál őslakosok és a velünk élő kőkor Fakéregre festett képek, bumerángok, rontó varázslat ellen használt esz­közök, kőbalta, kőkés és terményből fűzött nyaklánc várja múlt csütörtök­től a Városi Múzeumba betérő látogatót. A „Velünk élő kőkor” című kiálbtás egyúttal betekintést nyújt egy tőlünk igencsak távol eső föld­rész, Ausztrába őslakóinak kultúrájába, rendkívül gazdag érzelemviláguk­ba. A tatai Kuny Domokos Múzeum anyagából dr. Kemecsi Lajos etnográfus, Schleicher Vera közremű­ködésével rendezett kiállí­tás anyagai egy közel négyszázötven darabból álló gyűjtemény részét ké­pezik, amelyeket egy tatai polgár, az évekig Ausztrá­liában élt Pintér László ajándékozott szülővárosa múzeumának; az ő gyűjtő­szenvedélye nélkül nem jöhetett volna létre a kiál­lítás. A múzeumban kiállí­tott, és június 5-ig látható eszközök hasonló techni­kával készültek, mint azok, amelyeket a kőkor­szak kutatásai során fellel­tek. Ha megpróbáljuk megismerni ezt a távoli népcsoportot (akik száma mára eléggé lecsökkent), rádöbbennünk, hogy a kö­zöttünk lévő szakadék szinte áthatolhatatlan, a két kultúra között mégis számtalan közös vonás lelhető fel. Az ausztrál őslakosok elzárkózva, kis közösségekben élnek, és nem érintkeznek a fehér emberrel. Manapság is ragaszkodnak az ősi szo­kásokhoz, együtt élnek ezekkel, de mégis kellő megértéssel viseltetnek a jelen kor emberével szemben. „Rá fogunk jönni, hogy a társadalmi és gazdasági szervezeten és cselekvésen túl, sőt azon belül is, mi is, ők is egyaránt a szellem dolgait keressük. A dalban és táncban, a költészetben és a festészetben közös emberségünket találjuk meg, amely az örökkévaló szellemből, az Álomból fakad, és azt is akarja el­érni” — fogalmaz az „Ausztrália őslakói” című írásában A.P. Elkin. Sz. Sz. ESZI: hosszú láwi műköilliílés A PA Rt. igazgatósága az április 13-i ülésén ha­tározott az ESZI hosszú távú működtetéséről, jo­gi helyzetének rendezéséről, a személyzeti és gazdálkodási kérdések megoldásáról. Az intéz­mény munkavállalói a tavaszi szünetet követő el­ső tanítási napon kaptak tájékoztatást az intéz­mény vezetőitől. Köztudott, hogy a neve­lési-oktatási intézmények működését szabályozó tör­vény előírásai értelmében minden iskolának önálló jogi személyként kell tevé­kenykednie, a pedagógu­soknak pedig az iskola al­­kalmazottaiként kell dol­gozniuk. E követelmények­nek kell megfelelnie még 2001. szeptembere előtt az ESZI szakközépiskolának is, az átalakulást pedig csak július-augusztusban, a taní­tási szünetben lehet végre­hajtani. A változásokat az iskola fenntartója, a Paksi Atomerőmű Rt. — Tolna megye főjegyzőjével együttműködve — alapozta meg. A múlt heti tájékozta­tón elhangzott: az új mű­ködési körülményeket elő­készítő intézkedések nem érintik a meghirdetett kép­zéseket, az iskola diákjai minden szakon a megkez­dett oktatási program sze­rint folytatják tanulmányai­kat. Az eddig a vállalat által működtetett iskola alapít­ványi intézménnyé alakul, a paksi atomerőmű tehát a fenntartói jogokat átruház­za a PA Rt. által létreho­zott alapítványnak (amely a későbbiekben fenntartói jogokkal élve fogja működ­tetni az intézményt). A PA Rt. vállalja, hogy évente támogatja az alapot: ez az összeg az első évben min­tegy 400 miihó forint, a későbbiekben pedig a pénz sávosan, regresszíven csökken, végül körülbelül 250 miihó forintnál fog stabihzálódni. (Az alapítvá­nyi iskola a paksi atomerő­mű által biztosított juttatá­sok mellett jogosulttá váhk az állam részéről nyújtott összegekre is, az úgyneve­zett fejkvótára, így a mű­ködéshez szükséges pénzt két helyről kapja majd.) Baji Csaba vezérigazgató hangsúlyozta: az atomerő­mű természetesen a továb­biakban is számít a szakkö­zépiskolában végzett fiatal szakemberek munkájára, ezért továbbra is fontos­nak tartják az intézmény működésének zavartalansá­gát, illetve azt, hogy az ok­tatás színvonala mindig a lehető legmagasabb legyen. Tóth György humánigaz­gató a dolgozók jogállásá­ról szólva elmondta: az is­kolában jelenleg mintegy száz fő dolgozik, akiknek ez év júhus elsejével meg­szűnik a paksi atomerőmű­nél létesített munkaviszo­nyuk. Ezzel párhuzamosan érvénybe lép a kollektív szerződés ide vonatkozó része, így a dolgozók meg­kapják a megállapodásban rögzített végkielégítést. (Ez várhatóan húsz havi bér­nek megfelelő összeg lesz.) Júhus elsejétől pedig az alapítvány — vagy annak még esetíeges működés­­képtelensége esetén az erő­mű —, mint jelenlegi fenn­tartó fog új munkaszerző­dést ajánlani. Az alapítvá­nyi iskola beindulásakor a pedagógusok a közalkal­mazotti bérnél magasabb juttatásban fognak része­sülni. Mindezek mellett magasabb lesz a bérpótlé­kok összege is. Az erőmű vállalta, hogy az elkövetke­ző három évben szociális-, sport-, kulturális-, illetve étkezési hozzájárulást biz­tosít az intézmény dolgo­zóinak. A megállapodást a szakszervezetek is megelé­gedéssel fogadták. A Budapesti Műszaki Egyetem eddigi kihelyezett oktatása hamarosan befeje­ződik, mivel azonban a PA Rt. továbbra is fontosnak tartja, hogy Pakson legyen felsőoktatás, jelenleg a dunaújvárosi főiskolával folytatnak tárgyalásokat Információnk szerint el­képzelhető, hogy a jövő tanévtől informatikus- és gépészmérnök-képzés in dúl városunkban. R.D.

Next

/
Thumbnails
Contents