Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-04-12 / 15. szám
7. oldal 2001. április 12. Paksi Hírnök Paks város ti a környék lapja Westel partner az elégedett ügyfelekért A Dózsa György úti Teli-Fotó üzlet, vagy ahogyan sokan ismerik, a Westel partner, tavaly év végén jelentős átalakuláson esett át. A Westel új országos koncepciójának megfelelően a paksi üzlet is arculatváltást hajtott végre. A kék-piros alapszínű dizájn, ha lehet, még több vevőt csalogat az üzletbe. Parlagfű irtó jó fejek Az előző évektől eltérően ezúttal nyolc településen, Veresegyházán, Székesfehérvárott, Debrecenben, Kaposváron, Veszprémben, Pécsett, Németkéren és Pakson egy időben, hasonló feladatokkal vette kezdetét az „Együtt a parlagfű ellen” Alapítvány által szervezett „Irtó jó fej” vetélkedő. A most harmadízben lebonyolított versenyen háromtagú általános- és középiskolás csapatok vették fel a harcot a parlagfű ellen. A feladatok teljesítése során a gyerekek nem csak tárgyi tudásukról, hanem kreativitásukról is számot adhattak. Teli Atilla, az üzlet tulajdonosa lapunkat arról tájékoztatta, hogy az új külső elnyerte a vásárlók tetszését, s ez az ügyfelek számának növekedésében is megmutatkozik. Előfordul, hogy sokan csak éppen benéznek az üzletbe, érdeklődnek, ez azonban egyáltalán nem hátrány — állítja Teli Attila —, hiszen az ügyfelek a vásárlás előtt általában szeretnek tájékozódni, kérdezősködni. A Magyarországon abszolút piacvezetőnek számító Westel mobiltelefon társaság folyamatos akcióikkal igyekszik a vásárlók és az ügyfelek kedvében járni. A Dózsa György úti Westel partner sokrétű szolgáltatása révén éppen ezért nem csak a mobiltelefonok és kiegészítők széles áruskáláját kínálja, hanem magas szintű szolgáltatásaiban is megállja helyét a mai piaci viszonyok között. A január 1-jétől bevezetett új szolgáltatásnak köszönhetően az ügyfeleknek például már nem kell a megyeszékhelyre utazniuk, ha a készülékük meghibásodott, hanem itt helyben is leadhatják azt. Természetesen a javítás ideje alatt sem maradnak mobiltelefon nélkül, hiszen a Dózsa György úti Westel partner a javítás idejére cserekészüléket biztosít.- Ez az új szolgáltatásunk igencsak népszerű ügyfeleink körében, és hálásan veszik tudomásul, hogy a szervizelés ideje alatt is ugyanúgy intézhetik ügyeidet, mint azelőtt. Mivel cöztudottan az elégedett igyfélkör a célunk, tervenk között további hasonló színvonalú szolgáltatás bevezetése szerepel — monda Teli Attila, aki ugyanakkor hangsúlyozta: a nyol:adik éve működő, a foózással kapcsolatos szolgáltatásokat sem kívánják a háttérbe szorítani. Példaként említette a 24 órás Kodak minőségű képkidolgozást, a fényképezőgépek, filmek és egyéb kiegészítők értékesítését, A jurta farácsból és gőzöléssel meghajlított tetőtartó rudakból állt. E lakóhely felállítása és szétszedése mindig az asszonyok feladta volt. A jurtákban külön helyet kapott a családfő, tőle jobbra a férfiaknak, balra pedig a nőknek és a gyerekeknek alakítottak ki helyet. Ugyanebben az időszakban már földkunyhókat is építettek őseink. Ezeket a kis lakhelyeket felülről lefelé alakították ki: először az ágafákat ásták le, közéjük illesztették a szelemengerendákat, majd vékonyabb faágakkal, náddal fedték be a tetőt. Ezt követően ásták ki a lakógödröt, amely valójában még kémény nélküli, szellőzeden épület volt. Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna, a Városi Múzeum igazgatója szerint a középkorban a tehetősebb polgárok lakótornyokat építetamelyek árban és színvonalban még a legkényesebb igényeket is maximálisan kielégítik. Miklós Imre tek. A későbbiek folyamán ezek köré épültek a mai köztudatban ismert várak, amelyeket fallal vettek körül, s ezen belül alakultak ki a kisebb falvak majd városok. E várak berendezése igen kezdedeges volt, általában egy ágyat és egy ruhák tárolására alkalmas ládát tartalmazott. (Ekkor asztal még nem volt az épületekben.) A középkor embere sokat fázott, éppen ezért igyekezett az állatbőrökből készül ruhákkal felmelegíteni magát. A műsorban Schleicher Vera néprajzos a magyar paraszti kultúráról beszélt. Megismerhettük a különböző tájegységek építészeti jellegzetességeit, a deszkahomlokzatot, az oszlopos tornácot. A század elején már igyekeztek olyan lakószobát is kialakítani az emberek, amelybe nem szállt be a fűtésre és főzésre használt tűz füstje. Kialakultak a Pakson a Móra Ferenc Általános Iskola vállalta a házigazda szerepét. A mostani verseny egyik különlegességét az adta, hogy valamennyi iskola képviseltette magát. A gyerekek többek között rendőrségi körözést szerkesztettek, plakátot rajzoltak, teszteket töltöttek ki, rejtvényeket fejtettek meg, s tették mindezt természetesen a parlagfű-irtás érdekében. Az alsó tagozatosok versengését a Deák Ferenc Általános Iskola csapata nyerte: Geringer Alexandra, külön bejáratú szobák. A ház még ekkor is főleg az asszonyok birodalma volt, a férfiak az istállókban aludtak, az élet a konyhában folyt. Fontos szerep jutott a búbos kemencének, hiszen ebben készült az étel, a kemencepadkán pedig varrtak, kukoricát morzsoltak vagy éppen aludtak a ház lakói. Minderről a nagydorogi tájházban készített felvételek adtak ízelítőt a műsorban. Szabó Péter történész már a kastélyok, kúriák világába kalauzolta a nézőket; fekete-fehér, eredeti felvételekkel illusztrálva ismertette meg a nemesi lakhelyeket. A kastélyok-Nikl Olga, Szántó Judit, a felsősökét a Balogh Antal Katolikus Iskola csapata: Bencze József, Gaál Attila és Nagy Márton Géza, a középiskolásokét az ESZI „Gyomirtók” csapata: Boros Brigitta, Csapó Viktor, Tárnái Tamás. Jutalmuk egy kirándulás az általuk kiválasztott partnerváros valamelyikébe. A második és harmadik helyezettek könyvjutalomban részesültek, a többiek pedig oklevéllel térhettek haza a megmérettetésről. Seregély Erzsébet ban külön lakhelye volt az úrnak és az úrnőnek, emellett dohányzót, könyvtárat, ebédlőt és szalont is kialakítottak. Ez utóbbiban tartózkodtak a legtöbbet; itt rendeztek bálokat, itt fogadták a vendégeket. Ezek a főnemesi épületek a háború után is fennmaradtak, berendezésüket azonban elrabolták. Az április 6-i, háztűznéző, amelynek témája az antik bútor, annak gyűjtése és felújítása volt. A műsor az impozáns parádsasvári kastélyszállóban készült, emellett pedig szó volt az esztétikus elrendezésről, a színek és a kiegészítők fontosságáról is. A paksi „MAG” Környezet és Természetvédelmi Alapítvány több helyi civil szervezettel együttműködve és Túri-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter fővédnökségével idén ötödik alkalommal rendezi meg a Tavaszi Találkozót „Környezetvédelem a Kárpát Medencében - Életünk és a hulladék” címmel. A rendezvény április 20-án 10 órakor kezdődik a paksi Városi Művelődési Központban, melyre a régió önkormányzati szakembereit, a települések környezet-egészségügyben érintett szakembereit, az oktatási intézmények munkatársait várják és mindenkit, akit érdekel a környezet- és természetvédelme ügye. Az érdeklődők szakmai konferencián vehetnek részt és természetfotó-, valamint gyermekrajzkiállításokat tekinthetnek meg. Az esemény részletes programjáról információ kérhető a 06/30/216-6914-es telefonszámon vagy írásban az alapítvány címén: 7030 Paks, Puskás T. u. 16. Háztűznéző a honfoglalástól napjainkig Március elején indult útnak a TelePaks csatornáján egy új magazin, amelynek témája a lakáskultúra. Az első adásban a műsor szerkesztői nem kevesebbre vállalkoztak, mint hogy bemutassák a nézőknek hogyan is laktak elődeink a honfoglalástól napjainkig. Történelmi tanulmányaikból sokan tudhatják, hogy Árpád népe jurtákban élte életét.
