Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)

2001-01-11 / 2. szám

6. oldal XIII. évfolyam 2. szám Teljes felelősség Az elmúlt napokban született döntés értelmében a paksi atomerőmű blokkjait az Országos Atomenergia Hivatal Nukleáris Biztonsági Igazgatósága engedélye alapján ja­nuár 1-jétől a Paksi Atomerőmű Rt. üzemeltetheti. Az Országos Atomenergia Hivatal az MVM Rt. és az erő­mű által közösen igényelt új üzemeltetési engedélyezési eljárása során azt vizsgálta, hogy az engedély birtokosának változása hogyan, milyen mér­tékben befolyásolja az erőmű nukleáris biztonságát (eddig a Magyar Villamos Művek Rt. üzemeltette). Mivel a Paksi Atomerőmű Rt. rendelkezik a blokkok biztonságos üzemelte­téséhez szükséges (anyagi, tár­gyi, személyi és szervezeti) feltételekkel, valamint a jog­szabályi előírásoknak is mara­déktalanul eleget tesz, a hiva­tal jóváhagyta a 2008-ig, il­letve 2010-ig szóló új üze­meltetési engedély kiadását. Ennek értelmében tehát az összes hatósági engedély birto­kosa, valamint a négy blokk üzemeltetésével kapcsolatos teljes felelősség a Paksi Atom­erőmű Részvénytársaságot terheli. Hírháttér: Ismeretes, hogy a négy blokk üzemeltetesi engedé­lyét a nyolcvanas években a Magyar Villamos Művek Rt. jogelődje, a Magyar Villamos Müvek Tröszt szerezte meg. Az energiaipar időközben átalakult, ami az MVM Rt. feladat- és hatáskörének mó­dosulásával járt együtt. Jól vizsgái az alomercmi A paksi erőműben végrehajtották a nukleáris energiával kapcsolatos biztonsági-korszerűsítő intézkedéseket - ol­vasható az Európai Bizottság éves jelentésében. A bizott­ság szerint Közép- és Kelet-Európábán, valamint a szovjet utódállamokban működő atomerőművek közül a Pakson megvalósuló biztonságnövelés sok tekintetben példaérté­kű. A jelentést készítők különö­sen az űj automatizált infor­mációs rendszer üzembe he­lyezését és a reaktorvédelmi rendszer felújításával kapcsola­tos munkálatokat ismerik el, s egyben felhívják a tagországok figyelmét arra, hogy hazánk­ban a nukleáris energia szol­gáltatja jelenleg az ország elektromos áramtermelésé­nek harmincnyolc százalé­kát. Közismert, hogy az Unió bővítéséről szóló csatlakozási tárgyalások alkalmával az Eu­rópa Tanács megköveteli a tagjelölt országokban a magas szintű nukleáris biztonságot. E tekintetben hazánk már 1996 óta kiterjedt feljavító progra­mot valósít meg és időszakon­ként biztonsági felülvizsgálatot végez az alkalmazható javító intézkedések meghatározásá­val. A rendszeres ellenőrzés többek között kitér az üzem aktuális fizikai állapotértékelé­sére, a berendezések minősíté­sére, ezenkívül nemcsak biz­tonsági elemzéseket, hanem elöregedési és fennmaradó élettartam-értékelését is tartal­maz. Ugyanakkor a jelentés hang­súlyozza: a kiégett fűtőanyag­ok és a nukleáris hulladékok elhelyezésére hosszú távú megoldást kell találni, ezt a kérdést ugyanis még sikerült megnyugtató módon rendezni. A jelentés kitér arra is, hogy a kis- és közepes radioaktivitású hulladékok elhelyezését célzó tárolóhely felkutatása folya­matban van. Az energiakérdéssel kapcso­latos csatlakozási tárgyalások során Magyarországnak több sajátos körülménnyel kellett szembenéznie: a legfőbb prob­lémát az jelentette, hogy az atomerőművek biztonsága tekintetében az Unión belül nincsenek általánosan elfoga­dott és rögzített alapelvek. Ép­pen ezért a nemzetközi gya­korlat alapján vizsgálják a blokkok biztonságát. További problémát jelentett az is, hogy vannak olyan tagországok, amelyek nem üzemeltetnek atomerőművet, sót olyanok is akadnak, ahol felerősödtek az atomerőmű-ellenes véleményt hangoztató politikusok. Sze­rencsére a tagországok atom­energia-felhasználásról szóló nézeteltérések nincsenek kihatással a bővítési folyamat­ra. A csatlakozásra váró országoknak azonban ígé­retet kell tenniük arra vonat­kozóan, hogy a kevésbé biz­tonságos reaktorokat — egyez­tetett hatándőn belül - leállít­ják. A paksi atomerőműről alko­tott kép tehát pozitív és nagy­ban javítja csatlakozási esélye­inket. A szakemberek ugya­nakkor jól tudják, hogy a csat­lakozási tárgyalások során az energia kérdése még jó­­néhányszor terítékre kerül. Ezzel párhuzamosan pedig az energiapiac liberalizációja még mindig várat magára, az ener­gia hatékonysága pedig ala­csony, ráadásul a megújuló energiaforrások támogatása sem megfelelő. Paksi Hírnök A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gamma-sugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) legutóbb, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT), illetve PART által mérve Települések PA.RT adatok az állomásokon TEIT adatok az épületekben PART. adatok az épületekben TEIT adatok az épületekben Kalocsa 82 87 nincs mérés 127 Foktő 81 67 97 106 Úszód 74 79 80 104 Dunaszentbenedek 77 85 100 110 Géderlak 77 87 95 123 Ordas —­-120 Bátya­­-94 Kiskőrös 64-­­Dunaföldvár 70 —­­Paks 69 70*-76 Gerjen-0* (hibás)-77 Fadd-94*-90 Tengelic 58 75*-88 Pusztahencse-85*-90 Dunaszentgyörgy 79 80-82 Szekszárd 60-65(ÁNTSZtető)­Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és a dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. "*" jelentése, ezen he­lyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **-gal jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítha­tó adatpárok közötti, 10-30%-os különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítményé­nek szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értékállományába esik (még a *-gal jelzett, az adott helyszínre a korábbi mérések során kapott adatoknál kissé na­gyobb értékek esetén is). Ezekből, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok áltál mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintamérési, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem Tehetett. A Bátyai vizeslabor legfrissebb mérési eredményei (Bq/l) Mintavétel Vezetékes víz Duna víz Sárköz I Csapadék: időpontja (V ajas) (eső) 2000. nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Az eredmények értelmezése: a kapott értékek az adott közegre jellemző, a természe­tes radioaktív izotópokból származó aktivitás-koncentráció tartományában esnek. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására el­nyelt energia. Egysége az lGY(gray)=l J/kg. 2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag áltál elnyelt dózis időegységre jutó része. Egy­sége: 1 Gy/h (gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egy­­milliárdod (KT9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték ese­tén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyeb helyeken kiépí­tett kömyezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dó­zisteljesítményének ötéves ádaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől Északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves ádag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű ádag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük szárma­zó gamma-sugarzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pilla­natnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózis teljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyi­ségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatá­ban másodpercenként végbemenő bomlások szama. Egysége: az 1 Bq/m3, 1 Bq/l, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel” ...)

Next

/
Thumbnails
Contents