Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)

2001-03-15 / 11. szám

2001. március 14. 7. oldal [Paksi Hírnök Pakt várót ét a kArnyék lapja Magyar Bálint a politikai közállapotokról Megtört a jég. A szabaddemokraták nyomulnak. Demszky pártelnök erő­sít, a szocialisták látva a liberálisok erőszakosabb politikáját, maguk is nagyobb nekibuzdulást ígérnek. Hiába, no közelednek a választások, rá kell világítani egynéhány irritáló jelenségre, a politikai piszkos pöttyeire. Magyar Bálintot, az SZDSZ ügyvezetőjét kértük, adjon átfogó elemzést napjaink állapotáról. Chicagói fiúk Világos, hogy a hatalmon lévők nem a kéz kezet mos hagyományos mintakészle­téből merítenek. Ugyanis mennyivel macerásabb a hatalomba kerülteket kor­rumpálni, mint hatalomba kerülni! Egy áttétellel keve­sebb. Azonban a közvélemény a korrupciót hónapok óta a kisgazdapárt nevével kap­csolja össze — nem minden alap nélkül. A pártelnök házépítése és utazási szoká­sai, államtitkárának gyakori és bajosan megindokolható thaiföldi kiruccanásai, fiá­nak hárommilliósra becsült állítólagos közvetítői tevé­kenysége, a párt egyik kép­viselőjének dokumentu­mokkal teli bőröndje, a kis­gazdák fennhatósága alá tartozó közintézmények nagyvonalú költekezése és minisztériumaik elképesztő pontosságú célzott támoga­tási politikájának esetei - szinte minden napra jut egy leleplezés, azt a közvéleke­dést alátámasztandó, hogy a kisgazdapártnál nincs kor­­ruptabb alakulat Magyaror­szágon. Mégis, miközben a kisgaz­dák hatalomgyakorlása föl­háborítja a közvéleményt, a közpénzeknek a legnagyobb kormánypárt belső köreiből vezérelt egyirányú mozgatá­sa mindeddig következmé­nyek nélkül maradt. Ennek valószínű oka, hogy az ez­redforduló Magyarországán i korrupció egy avantgárd megjelenési formájával van dolgunk. Hétköznapi korrupció — Képviselő úr, a politi­­ta iránti bizalmatlanság nár korábbról eredeztet­­íető. — A rendszerváltás utáni :vek átalakuló Magyaror­­zágáról sem az volt a pol­­;árok élménye, hogy hiva­­alnokai megvesztegethetet­­mek lettek volna. T ulaj­­lonhoz, soha vissza nem izetett hitelhez lehetett lolitikai kapcsolatok ré­­én jutni, de bármily nagy zámban fordultak is elő orrupciógyanús esetek, zek nem álltak össze rend­­zerszervező erővé. Mert gyan mérgezi a közéle­­:t, ha egy megbízás el­­yeréséért meg kell kenni” az ügyintézőket, e ha az a vesztegető és a ssztegetett magánakciója­ként történik, nem ássa alá a demokratikus berendez­kedés alapjait. Ekkortájt erősödött meg a szerve­zett alvilág „magányos korrumpálóktól” erősen különböző rendszere. A szervezett alvilág nem a fe­lek önkéntes megegyezésén, törvénytelen előnyök köl­csönösségén alapul, hanem fenyegetéssel, erőszakkal kényszeríti ki akarata érvé­nyesülését. Szervezett alvilág — Újabban fehérgalléros, de az alvilágihoz hasonló összefonódásokról beszél­nek.- A maffia polipja alul­ról kúszik fel a hatalom magasabb régióiba, keres együttműködő rendőröket vagy politikusokat. De ha talál is, a képlet egyértel­mű: a szervezett alvilág, a maffia módszerei nem ké­peznek rendszeresen köve­tendő mintát a hatalom számára. És most képzeljünk el egy filmsorozatot a szervezett alvilág ellen küzdő magyar államhatalomról. Az egyik epizódban, miközben a család feje épp a lisztes ke­zek leporolásáról beszél beiktatásakor — micsoda magyar abszurd! — a parla­mentben, alfőnökei még néhány zsíros szerződéssel köny-nyítenek az agonizáló Postabankon. De igencsak csodálkozna a magyar né­ző, ha például egy másik epizódban az APEH elnö­ke kétmilliárd forintos adócsalás vádjával eljárást indítana a maffiózó ellen, a harmadikban a rendőrség kiderítené, hogy milyen szálak fedezték a maffia bomba-gyárosát a későbbi belügyminiszterhez, majd az adórendőrség főnöke indítana eredményes hajtó­vadászatot az aranycsem­pészek ellen, ezt követően pedig a legfőbb ügyész gyors vizsgálat után rács mögé juttatná a cég­­fantomizálókat. Szervezett felvilág — Mintha minden a legsza­bályosabban történne, de sok helyen kilóg a lóláb, az intellektuális politikai visz­­szaélések nehezen észreve­hetők.- A szervezett felvilág megjelenése új magyar jelenség. Simicska Lajos APEH-elnöki kinevezésével új fejezet kezdődött a rend­szerváltás utáni magyar po­litikai kultúra történetében. Ez a nagyon gyakorlatias megfontolásból tett lépés (a Fideszhez kötődő sze­mélyek, így maga Simicska, Varga Tamás, Tóth Béla, Schlecht Csa­ba és a politikai család szőkébb tagjai, cégcso­portjai nyomainak eltün­tetése érdekében) egy csapásra megváltoztatta az államnak a bűnö­zéshez való viszonyát. Ami azóta történik, az a demokratikus intézmény­­rendszer keretei között maffiamódszereket alkal­mazó állam, azaz a „szervezett felvilág” sziszte­matikus kiépítése. A Fidesz kétes ügyek sokaságával megterhel­­ten érkezett a hatalomba, volt tehát mit eltüntetni. Hogy csak találomra sze­mezgessünk: az elhíresült székházjuttatásból szárma­zó csaknem milliárdos kam­pánytámogatás, az összessé­gében szintén milliárdos postabankos üzleti kapcso­latok a Fidesz kampányá­ban részt vevő cégekkel, az egyre bővülő családi bánya­vagyon, a jelentős köztarto­zásokat felhalmozó Fidesz­­haverok és családtagok cé­geinek schlecht csabás, kaya ibrahimos és joszip totos eltüntetése. A Fidesz a nyomtalanítási akció ke­retében a kormányzati hatáskörbe tartozó intéz­mények szakmai vezeté­sét politikai családtagok kinevezésével töri meg. Csodálkozhatunk-e azon, hogy Pintér Sándor belügy­­minisztersége során még nem derült ki, hogy kik robbantottak nem sokkal a választások előtt a Fidesz és a kisgazdák székházánál, Torgyán háza előtt és Szájer lakásánál? Hiszen arra a kérdésre is, hogy találko­zott-e a bombagyáros Clodóval, annyiféle választ ad, ahányszor megkérdezik. S nem véleden, hogy Vilá­gosi Gábor SZDSZ-es képviselőnek kellett a nyilvános telefonkönyv­vel a rendőrség segítsé­gére sietni, hogy felgyor­sítsák Schlecht Csaba lak­címének kinyomozását — persze a feledékeny Schlecht memóriáját a rendőrség nem igyekezett felfrissíteni. Mintha magyar vádalkut kötöttek volna: akkor hagyunk futni, ha nem beszélsz. A lenyúlás módszertana- A mindössze tíz éves demokrácia alatt igen kifi­nomult módszerek fejlőd­tek ki, melyek az egyszerű emberek szemében nem követhetők nyomon. — Közpénzek kontroll nélküli elköltése. A köz­­beszerzési eljárás kikerülé­sével 600 milliárd forintos üzlethez jutott egy olyan, bizonyára a Fidesz bizalmá­ra érdemes cég, amely soha nem épített autópályát, s az állami kiszárítás technikájá­val fogják feltehetően hoz­zásegíteni a rivális nem Fi­­desz-fuggő cég vagyonához. A finanszírozó állami bank autópálya-program­­jának kulcsembere Simicska Lajos. Mi egy bankrablás egy bankalapí­táshoz, elnézést, egy állami bank fölötti rendelkezéshez képest? — mondaná ma Brecht. Közpénzek kivonása a parlament ellenőrzése alól. Közpénzekből túlkonszoli­dálják a Postabankot (150 milliárd), a bank vesztesé­ges üzletrészeinek adásvéte­lére alapított Reorg Apport Rt. működése pedig ádátha­­tadan. Közpénzből magánválla­lat építése. A Defend­­modell, avagy hogyan lehet a törvények betartása mellett közpénzt magáncsatornákba áramoltatni. A módszer egy­szerű: az államosított Posta­bank egy üzletágát áron alul privatizálják a Fidesznek számos szívességet tevő egy­kori nemzetbiztonsági tiszt részére, majd állami cégek százmilliós megrendeléseit a Defend üzleti érdekkörébe kényszerítik. Közvagyon magánva­­gyonná transzformálása. Például a nyereséges Szabad Föld című hetilapot meg­szerezte az állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank egy leányvállalata. A cég nyom­ban bérbe adta a kiadói jo­got a Magyar Nemzetet kia­dó, magánkézben lévő ba­ráti kft.-nek. A kft. tanács­adója Schlecht Csaba, a cég biztonsági szolgálatát a Defend működteti. Érdekkörön belülre irányí­tott közbeszerzési pályázat, amikor egy kormányzati tenderen már el sem indul más, mint az eleve elrendelt győztes. Az Országimázs Központ 4,3 milliárd fo­rintos tenderére a hírhedt Happy Enden kívül egyetlen más magántu­lajdonú ügynökség sem adott be pályázatot, ho­lott az üzleti szférában en­nek az összegnek a töredé­két kitevő büdzséért is gyil­kos verseny folyik a magyar és multinacionális reklám­cégek között. Klientúraépítés köz­pénzből. A Széchenyi-terv vállalkozástámogatási prog­ramja a kisgazdamódszer továbbfejlesztett változata. Míg a vidékfejlesztési hitel­­támogatások egy részénél kimenekítették a cégekből a pénzt, majd azt követően csődöt jelentettek, addig az Orbán-kormány a vissza nem térítendő támogatá­sok „tiszta” rendszerével kívánja klientúráját építeni.

Next

/
Thumbnails
Contents