Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)

2001-01-11 / 2. szám

2. oldal XIII. évfolyam 2. szám A képviselő-testület novemberi határozata értelmében az elmúlt év december 1-től módosult a köztisztviselői illet­ményalap (37.000 forintra), ami egyúttal a polgármester és az alpolgármester már korábban megállapított illetményére is kihat. Mivel a jogszabályi előírásoknak megfelelően a polgármester és az alpolgármester juttatását nem elég csu­pán az illetményalap szorzatában megállapítani, a legutób­bi testületi ülésen szükségessé vált ennek konkrét, összeg­szerű kinyilvánítása. Politikai lépés vagy ésszerűsítő intézkedés? A kérdezés lehetősége A képviselő-testület az önkormányzat szervezeti és mű­ködési szabályzatának módosítására vonatkozó decem­berben hozott döntése alapján a legközelebbi tanácskozá­son a városatyák már nem tehetnek fel kérdéseket, sőt módosító indítványt sem fogalmazhatnak meg. Erre a bizottsági üléseken lesz mód és lehetőség. Ezt megelőző­en a háziorvosi szolgálat vezetőjének megbízásáról dön­töttek a képviselők: az intézményvezetői teendők ellátá­sával dr. Pásztor Hildát bízták meg. Röviden A Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara január 11-én vezetői eszmecserére invitálja a megye gazdasági életében kiemelkedő szerepet játszó száz legnagyobb tagvál­lalat prominenseit. Az esemé­nyen részt vesz dr. Braun Már­ton országgyűlési képviselő, a parlament ÉU-integrációs bi­zottságának tagja, aki tájékoz­tatja a megjelenteket hazánk és az Unió gazdasági kapcsolatai­nak alakulásáról. * * * Január 15-16-17-én kerül sor a számviteli törvény változá­saival kapcsolatos ismertetőre, amelyet a Tolna Megyei Könyvvizsgálói Kamara okta­tói tartanak Szekszárdon, az Arany János utca 23-25. szám alatti irodaházban. * * * Január 19-én írásbeli vizsgán adnak számot ismereteikről a gázszerelő mesterjelöltek. A kamara szervezésében zajló mesterkurzus keretében ja­nuár 22-én gyakorlati, egy nap­pal később pedig szóbeli vizs­gát tesznek Szekszárdon. * * * Bor Imre polgármester az elmúlt héten jelképes ajándé­kot, egy túlélő kést adományo­zott a paksi Neutron Beavat­kozó Osztály csapatának (Korom László, Farsang Já­nos, Major Csaba, Kéri Zol­tán, Házi Géza), akik az amen­­kai egyesült államokbeli Orlandoban megrendezett Kommandós Világbajnoksá­gon a 43. helyen végeztek, az egyik versenyszámban (az aka­dálypályán) pedig dobogós, harmadik helyezést értek el. Mivel a csapat kiutazására méltadan körülmények között került sor, Bor Imre polgár­­mester megígérte, hogy a 2001. évi részvétel támogatá­sára segít szponzorokat keres­ni. (írásunkat a 3. oldalon ol­vashatják.) * * * A helyi adórendelet módo­sítását célzó, egyetlen napi­rendi pontból álló rendkívüli testületi ülés összehívását kez­deményezte december 30-án — előzetes értesítés és tájékozta­tás nélkül, telefonon - Bor Imre polgármester. Az épít­ményadó módosítását célzó intézkedés a várost hátrányo­san érintő iparűzési adóerő­elvonás hatásait hivatott némi­leg kompenzálni. Mivel az ülé­sen nem tekintették át az adó­rendelettel kapcsolatos min­den egyes kérdéskört, s a ked­vezményeket sem állapították meg, elképzelhető, hogy a kö­zeljövőben újabb rendkívüli testületi ülésre kerül sor. * * * Meg nem erősített informáci­ónk szerint a Vájnál Attila által még decemberben ismertetett, és a megyei főügyészséghez eljuttatott közérdekű bejelen­téssel kapcsolatban az elmúlt napokban újabb bizonyíték merült fel. A megyei főügyész­ség az ügyet a Legfelsőbb Ügyészségre továbbította. Mint arról már korábban beszámoltunk („Mennyi az annyi? — Paksi Hírnök 2000. október 12.), a képviselő­­testület a köztisztviselői illetményalap szorzataként állapította meg a város első emberének és helyettesének a fizetését. Ismeretes, hogy az akkori döntés értelmében a polgármester illetményét a köztisztviselői alap tíz­szeresében, az alpolgármes­terét pedig annak négysze­res szorzatának megfe­lelő összegben állapították meg. Mi tartozik a polgármesteri, illetve alpolgármesteri tisztség ellátásával összefüggő költsé­gek körébe? - hangzott dr. Bencsik Lajos képviselő kérdése, amely egyúttal Bor Imre polgármester nyelvtan­­folyamaival kapcsolatos konkrét kiadásaira is vonat­kozott. Felhívta a figyelmet arra is, hogy míg a közalkal­mazotti, köztisztviselői szfé­rában nem történtek markáns béremelések, a polgármester illetménye az elmúlt időszak­ban jelentősen megemelke­dett. Hajdú János, a gazda­sági bizottság elnöke, a napirend előterjesztője ez­zel kapcsolatban nem tudott konkrét válasszal szolgálni, ugyanakkor annak a vélemé­nyének adott hangot, misze­rint „a dolgok egyoldalú meg­közelítése sohasem szeren­csés”. Habár dr. Bencsik La­josnak lehetősége lett volna Az elmúlt esztendőben a reálbérek növekedését a ma­gasabb jövedelműek kere­setnövekedése idézte elő, míg a közepes- és ala­­csonykeresetűeknél a re­álbér stagnált, illetve csökkent. Az év első kilenc hónapjában a magyarországi átlagbér 83 ezer forint volt. Ez a statisztikai adat a ta­valy még érvényes 25 500 forintos minimálbért, és a havi 1-3 millió forintos ke­resetű menedzsmentek bé­rét egyaránt tartalmazza, ami mintegy 11-12 százalék­kal emeli meg a számítások alapját képező átlagbérlistát. A csúcsvezetők bérének fi­gyelmen kívül hagyása esetén ez az átlagbérlista 73-74 ezer forintra módosulna — derül ki a KSH adatai alapján. Mindez erősen torzítja a megtakarítások és fogyasztá­korábban is megtenni a bér­emeléssel együtt járó illet­ményalap módosításra vo­natkozó észrevételét, nem élt ezzel a lehetőséggel. A tízes szorzó megállapítását a városvezetési feladatok ösz­­szetettsége és a város anyagi lehetőségei indokolják. „Nem lenne szerencsés, ha a polgármester fizetésének megállapításával kapcsolat­ban ellenérzéseket nyilvání­tanánk ki, hiszen csupán ad­minisztratív intézkedésről van szó” - szögezte le Haj­dú János. Pálmai István képviselő emlékeztetett ar­ra, hogy az illetmény megál­lapításakor nem Bor Imréről és Bagdy Lászlóról van szó, hanem valójában Paks min­denkori polgármesteréről és alpolgármesteréről. Faller Dezső képviselő ellenkező véleményét fejtette ki akkor, amikor elmondta: a fizetés megállapításával igenis a je­lenlegi polgármester és al­polgármester munkája ítélte­tik meg. Végül, a határozati javaslat 11-2 arányú elfogadásával csupán adminisztratív jellegű eljárásra került sor, s ezzel a képviselők konkrét, összegszerű illet­ményt állapítottak meg. Az érintettek, Bor Imre polgár­­mester és Bagdy László al­polgármester — szokásukhoz híven — ezúttal sem vettek részt e napirend tárgyalása­kor. sok arányát is. A statisztikai adatokból kiderül, hogy az év első kilenc hónapjában az előző esztendő azonos idő­szakához viszonyítva 3.1 szá­zalékkal csökkentek a ruhá­zati cikkek, 7.4 százalékkal a gyógyszerek 10.8 százalékkal a testápolási cikkek, 25.7 szá­zalékkal a használt cikkek eladása, mely a kis- és köze­pes keresetűek vásárlóerejé­nek csökkenését jelzi. Ugyanakkor a tartós fogyasz-A módosítás értelmében a testületi ülést megelőző na­pon a jegyző köteles egy bi­zottsági összefoglalót pos­tázni a képviselőknek, amely­nek tartalmaznia kell a bi­zottsági vagy egyéni kérdése­ket és az azokra adott előter­jesztői válaszokat akkor, ha a választ a kérdező nem fogad­ta el. Ugyancsak szerepeltet­ni kell a bizottsági vagy egyéni módosító javaslato­kat és azokról az előterjesz­tő álláspontját. Amennyiben az előterjesztés postázása legkésőbb a testületi ülést megelőző tizenkettedik na­pon megtörtént, a képvise­lők két alkalommal kap­hatnak szót: az első alka­lommal öt percben, a máso­dik alkalommal maximum két percben fejthetik ki vé­leményüket. Interpellációt a képviselők írásban nyújthat­nak be a testületi ülést meg­előző második napig a pol­gármesterhez. Ha a Bizott­sági Elnökök Testületé ülé­sén a bizottság elnöke előre jelzi távolmaradását, a bi­zottság által kijelölt tag he­lyettesíti őt. Faller Dezső képviselő szermt a módosítással valójá­ban a kérdezés joga és a szó­beli kiegészítés lehetősége csorbul. Szinger Ferenc tási cikkek forgalma 22 szá­zalékkal, a gépjárművek és alkatrészek eladása 7.2 száza­lékkal, egyéb iparcikkek el­adása 18.3 százalékkal nőtt. Ez a magyarázata annak is, hogy miközben a reálbérek csak 1.4 százalékkal nőttek, a fogyasztás három százalékkal nőtt - mutat rá az ellent­mondásra a felmérés. A nagykeresetűek azonban nemcsak a tartós fogyasztási cikkek vásárlásában vezet­képviselő értetlenségének adott hangot, mondván: a kérdezés jogának a megvo­nása egyúttal a jól megalapo­zott döntéshez szükséges mformációáramlást is kizárja. Dr. Bencsik Lajos képvise­lő már az új SZMSZ szelle­mében járt el, éppen ezért nem is kérdezett. Meglátása szerint ezután „gyorsan, ka­tonásan” zajlik majd az ülés, amely tíz perc elteltével akár már véget is érhet. Hajdú János képviselő részben egyetértett a Szinger Ferenc által megfogalmazottakkal, ugyanakkor elmondta: a vá­rost irányító koalíció tagjai azért rendelkeznek többlet­információval egy-egy előter­jesztés kapcsán, mivel — a dolog természetéből adódó­an — a döntés-előkészítési folyamatban ők vesznek a leginkább részt. Elismerte hogy a kényszerűségből meghozott előterjesztés va­lóban rendelkezik politikai jelentőséggel. Nem utolsó sorban kiemelte: a módosítás több praktikus ponttal rer delkezik, az érdemi és haté­kony munkát hivatott szó' gálni. Mivel a televízió ét egyenes adásban közvetíti a* ülést, el kellene kerülni, hogy a képviselők közröhej tárgyai legyenek. nek, de pénzfeleslegüket — nyilván nem ok nélkül — kül­földi ingatlanokba fektetik. Elsősorban Horvátország­ban, Spanyolországban, a Latin-amerikai országok­ban, és Floridában vesz­nek lakásokat, házakat, nyaralókat; hozzávetőlegesen évente ötezer hazánkfia vá­sárol magának ingadant kül­földön. Az így „kiajánlott” forint értéke megközelíti az évi százmilhárdot. Ha a minimálbért össze-ti vetjük a topmenedzserek keresetével, kiderül, hogy a két kereset közötti különb­ség akár százszoros is lehet. Ilyen szélsőséges arányokkal ugyancsak a Latin-amerikai országokban, Chilében, Bra­zíliában, vagy Ázsiában, Af­rikában lehet találkozni — vonja le a konklúziót a kuta­tó. A gazdagok Floridában vesznek nyaralót Bérünk, mint Ázsiában? A magyar újgazdagok manapság Horvátországban, Spanyolországban, Floridában vesznek ingatlanokat - lakást, házat, nyaralót —, ennek révén pedig évente min­tegy százmilliárd forint megy ki az országból, amely már tekintélyes pénzmennyiségnek számít - derül ki a Társa­dalomkutatási Intézet Rt (TARKI) kutatásai alapján.

Next

/
Thumbnails
Contents