Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)

2001-03-08 / 10. szám

2001. március 8. Paksi Hírnök Közös dolgaink ád.DD) 7. oldal ----­ii Közös dolgaink címmel kétórás élő műsor volt látható február 22-én a Paksi Városi Televízióban a Látogató Körönt és a TelePaks közös szervezésében. Amint az a hatalmas érdeklődéssel kísért műsorból kiderült, az erőművel kapcsolatos téma közvetlenül vagy közvetetten nemcsak a paksiakat, hanem a régióban élőket is érinti, egyeseket munkavállalóként, munkáltatóként, másokat pedig fogyasztóként. A stúdió vendégei: Baji Csaba vezérigazgató; dr. Mészáros György, a PA Rt. Igazgatóságának elnöke, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem docense, az APV Rt. Igazgatóságának tagja; Szabó Benjámin egykori kormánybiztos, a Paksi Erőmű Vállalat (PAV) igazgatója 1976-78 között, jelenleg nyugdíjas szakértő; dr. Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem docense, az oktatóreaktor vezetője, a második paksi iskolás évfolyam végzőse; dr. Brázay László, a Tolna Megyei ÁNTSZ tisztifőorvosa, a megye közegészségügyi vezetője, az erőművet felügyelő első fokú hatóság képviselője; Király Gyula, a Dédász Rt. Szekszárdi Kirendeltségének vezetője, villamosmérnök, közgazdász, a paksi atomerőmű iparági partnerének képviselője. A kötetlen, oldott hangulatú beszélgetés során felmerült többek között a liberalizáció és a dolgozók fiatalításának kérdése, a vezérigazgató-helyettesi pozíció ötlete, a partnerségi kapcsolat, s megannyi, elsősorban a jelent és a jövőt érintő kérdések. A műsorban szándékosan olyanokat is megszólaltattak, akik egyáltalán nincsenek közvetlen kapcsolatban az erőművel, sőt nem is paksiak, s olyanokat is, akik születésük óta ehhez a városhoz kötődnek, itt élnek, dolgoznak. Az utca embere, a laikus tehát éppúgy szót kapott, mint az országosan ismert, szaktekintélynek számító televíziós műsorvezető, az erőműves dolgozó, vagy éppen a sportoló. A bejátszásokkal, élő telefonos beszélgetésekkel tűzdelt adás során a nézők számára három játéklehetőség is kínálkozott, amelynek során gyümölcscentrifugát, keverőtálas mixert és egy mini music centert lehetett nyerni. Almagambetov Galij osztályvezető (Minő­ségfelügyeleti Osztály) a huszonöt évvel ezelőtti eseményekről: „Sok fiatalt felvettek annak idején az ország minden részéről. Mindenki lelkes volt, éjjel-nappal dolgoz­tak, tanultak, s tanították azokat is, akik később jöttek. Egymást tanítva épült fel tehát az erőmű. Számomra a legelső élmény az első blokkhoz kapcsolódik: az első mo­satás, az első fizikai indítás, az első energeti­kai indítás.” (Almagambetov Galij Odesszában végzett atomerőmüves szakon, diplomamunkáját is e témában írta, 1976-ban terült Paksra, mint be- Dsztott mérnök, azóta itt él.) Baji Csaba vezérigaz­gató a fiatalításról: „A :éges dolgozók átlagélet­tora ötvenkét év. Éppen ízért felmerült a fiatalítás gondolata, hiszen - amennyiben a huszonöt éves élettartam hosszab­­oításban gondolkodunk - íz az állomány nem áll najd rendelkezésünkre. Szükségszerűen meg kell ehát találnunk azt az új, fiatal, karrierépítő gárdát, amely végig fogja csinál­­íi ezt a huszonöt éves dőszakot. A tervezés első szakaszában tartunk: ílőször végig kell nézni, hogy az élettartam­gazdálkodásnak milyen műszaki, gazdasági, biz­tonsági, engedélyezési eljárásnak kell átesnie ahhoz, hogy vállalható és reálisan véghezvihető terv legyen. Amikor mindezzel megvagyunk, akkor kell megtervezni a hozzá való eszközöket, köztük a munkaerő­állományi igényeket is. Már most megtesszük azokat a lépéseket, ame­lyek a létszámstop fel­oldásához fognak vezet­ni. Ezek megfontolt és vállalható lépések lesz­nek, tehát nem hoznak máról holnapra látvá­nyos, gyors eredménye­ket.” A városi adóval kapcsolatban a vezérigaz­gat ó optimistán nyilatko­zott. Bor Imre polgármes­terrel való találkozását követően nem lát olyan körülményt vagy okot, amely az erőmű és a város vezetésének kapcsolat­­rendszerét beárnyékolná. Kifejezte abbéli remé­nyét, hogy ez a kapcsolat olyan gyümölcsöző lesz, mint eddig volt, s leszögezte: az építmény­adó problémája is békés mederbe fog terelődni. Lovász Endre minősí­tő technikus a jövőről: „Szerencsére olyan mun­kahelyen dolgozom, ahol a vezetőim nem gördíte­nek akadályt az elé, hogy felsőfokú tanulmányokat folytassak, sőt a saját elképzeléseimen alapuló újításokat is támogatják. A szakdolgozatom is valójában egy ilyen jellegű újítás, amely megkönnyíti majd a munkánkat. A mostani vezetőváltás az erőmű dolgozói számára hosszú távú tervezhetőséget biztosít, s maradásra ösz­tönzi a munkásokat. Rendkívül fontosnak tartom, hogy a fiatalok a munkahelyüket illetően hosszú távra tudjanak tervezni.” Dr. Mészáros György elnök az élettartam hosszabbításról: „Na­gyon érdekes tanulmányt olvastam: míg Ameriká­ban három éve még azon gondolkodtak, hogyan csukják be az erőműve­ket, két éve azon, hogyan adják el, jelenleg pedig azon, hogyan bővítsék, illetve növeljék az élet­tartamot.” Kitért arra is, hogy minden tíz év élettartam hosszabbítás hozzávetőleg tízmilliárd forintba kerül, amely csak töredéke egy esetleges új erőmű építésének. Az idei évre csupán egymilli­árdos nyereséget tervez­nek, rövidített, 142 napos karbantartási időszakkal. Dr. Germán Endre, a környezetvédelmi labor vezetője az elmúlt hu­szonöt évről: „Szeretem ezt a szakmát, s ez tartott itt huszonöt éven ke­resztül. Tulajdonképpen mióta befejeztem tanul­mányaimat és ledip­lomáztam a debreceni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetemen, sugár­­védelemmel, ezen belül pedig környezet-ellen­őrzéssel foglalkozom. Olyan ember vagyok, aki nem nagyon szeret ván­dorolni; ha megfeleltem az erőműnek korábban, netán megfelelek most is, akkor nagyon szívesen végzem ezt a munkát még a továbbiakban is. A közvélemény számára elsősorban az első tíz­tizenöt évben tartottunk rengeteg ismeretterjesztő előadást a szükebb és a tágabb környezetünk­ben.” (Folytatás a 8. oldalon!)

Next

/
Thumbnails
Contents