Paksi Hírnök, 2001 (13. évfolyam, 1-52. szám)
2001-03-01 / 9. szám
6. oldal Paksi Hírnök Tájékoztató és Látogató Központ: Több tízezer látogató évente Ezer négyzetméternyi alapterület, évente több tízezres látogató-közönség, előzékenység, kedves fogadtatás — ez a látogató központ, röviden. Az ország egyetlen ipari méretű nukleáris létesítményének Tájékoztató és Látogató Központjába, vagy ahogyan sokan ismerik, a TLK-ba akár előzetes bejelentkezés nélkül is betérhet az érdeklődő. Az alábbiakban azoknak szeretnénk egy rövid áttekintést nyújtani, akik még nem jártak ott, de tervezik, és persze azoknak, akik az írás hatására döntenek úgy, hogy ellátogatnak az erőműbe. A bejáratnál a látogatókat a „Paksi disputa” című alkotás fogadja, ahol elsétálhatnak a világhírű tudósok mellszobrai között. Wigner Jenő, Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede és Hevesy György „csevegnek” egymással, visszatértek, hazajöttek közénk. Az épületben lévő ember- és természetközpontú kiállítás nem az atomenergia dicséretét zengi, hanem el kívánja azt helyezni a hétköznapok világába. A belépőt nem nukleáris berendezések, műszaki adathalmazok fogadják, hanem egy — az erőmű és a természet harmonikus kapcsolatára utaló — nagyméretű akvárium a Duna élővilágával: kárász, törpeharcsa és márna fickándozik a vízben, a háttérben pard táj az erőművel. A kiállítás helytörténeti, néprajzi emlékekkel folytatódik, hogy majd egyszer eljusson a nukleáris energia alkalmazásának egyszerűsített titkaihoz. Közben a látogató is „aktivizálódik”. Gombnyomással indítja a működő maketteket, lehívja az őt érdeklő képes információkat a számítógép képernyőjére, s közben a világ bármelyik atomerőművének legfontosabb adataihoz hozzájuthat. Sőt, akár villamos energiát is termelhet, és a saját fizikai erejét felhasználva egy konyhai turmixgéppel kelhet versenyre. A sok erdekes ötlet egyike a bizalom képernyője. Ennek segítségével bárki betekinthet az erőmű belsejébe, megtudhatja, hogy mi történik abban a pillanatban a vezénylőteremben, az atomreaktor csarnokában, vagy a villamos energiát előállító generátorok környékén. A látogató megismerkedhet az alternatív energiaforrásokkal is, maga kapcsolja be a napelemek áramkörét és figyeli az eredményt. A vállalkozó kedvűek a kiállítás végén a vizsgáztatógéphez lépnek, és számot adnak a megszerzett tudásról. A sikeresen teljesítőket hostessek reklámtárgyakkal jutalmazzák meg. Az épület tetején lévő üvegkupolából panoráma nyílik az erőműre. Pihenésként a mini postahivatalnál meg lehet írni az üdvözletét a barátoknak, amelyhez a képeslap és a bélyeg ajándék. Sokféle tájékoztató prospektus vihető útravalónak. Aki további izgalmakra vágyik, és betöltötte már a 16. életévét, azt várja az atomerőmű üzemi területe, ahol egyórás séta során, csoportos látogatás keretében szakavatott idegenvezető kíséretével járhatók végig a legérdekesebb részlegek. Az erre a célra épített üvegezett folyosóról tekinthetők meg a működő atomreaktorok, a vezénylőterem, és a hatalmas méretű turbina-generátor egységek. A torlódás elkerülése érdekében javasoljuk a csoportos látogatásokat előre bejelenteni a 75/508-833 telefonszámon. Az üzemi terület látogatására a hétköznapokon van lehetőség, az igényt célszerű legalább három héttel korábban jelezni. A kiállítást magánszemélyeknek, illetve iskolai csoportoknak, osztályoknak (tanulmányi kirándulás), munkaközösségeknek egyaránt ajánljuk. Hirdetmény Paks Város Önkormányzata ezúton értesíti a lakosságot, hogy elkészült a Duna-part szabályozási terve. Az anyag 2001. február 26-a és 2001. március 26-a között megtekinthető Paks Város Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályán (Paks, Dózsa Gy. u. 55-61. II. emelet 232. sz. irodában) hétfőn, kedden, szerdán 8.00-15.30 óráig, pénteken 8.00-tol 12.00 óráig. Szirénapróba A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében lévő polgári védelmi szirénák működési próbájára kerül sor március 5-én (hétfőn) 13.00 órakor. A „katasztrófariadó” jele (két perces időtartamban), majd a „riadó elmúlt” jel lesz hallható (másfél perces megszólaltatással). A szirénák megszólalása csak a rendszer próbája, tehát semmiféle intézkedést nem kell tenni. Kérjük az Ön és családtagjai szíves megértését, mivel a szirénák gyakoribb ellenőrzése az Önök biztonsága érdekében történik. Tapasztalatairól, észrevételeiről kérjük, szíveskedjen tájékoztatni az illetékes polgármesteri hivatalt, illetve a polgári védelmi parancsnokságot (Szekszárdi 74/312-838, 74/311-027, Paks: 75/310-830, Tamási: 74/471-243, Dombóvár: 74/465-814). Tolna Megyei Katasztrófavédelmi Parancsnokság XIII. évfolyam 9. szám A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gammasugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) legutóbb, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT), illetve PA Rt. által mérve Települések PA.RT adatok TEIT adatok PART. adatok TEIT adatok az állomásokon az épületekben az épületekben az épületekben Kalocsa 80 70 92 131 Foktő 72 102 99 105 Úszód 72 93 86 102 Dsztbenedek 70 82 98 111 Géderlak 79 84 86 115 Ordas _ — — 122 Bátya-117 Kiskőrös 60-Dunaföldvár 78 — .Paks 60 69*-74 Gerjen-75*-78 Fadd-91* — 85 Tengelic 62 76 ■ -87 Pusztah.-84*-89 Dsztgyörgy 66 82-83 Szekszárd 59-64(ÁNTSZtetó)Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és a dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. „*” jelentése, ezen helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **gal jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30%-os különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értékállományába esik (még a *-gal jelzett, az adott helyszínre a korábbi mérések során kapott adatoknál kissé nagyobb értékek esetén is). Ezekből, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintamerési, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A Bátyai vizeslabor legfrissebb mérési eredményei (Bq/1) Mintavétel Vezetékes víz Duna víz Sárköz I Csapadék: időpontja (Vajas) (eső) 2000. nincs adat nincs adat nincs adat nincs adat Az eredmények értelmezése: a kapott értékek az adott közegre jellemző, a természetes radioaktív izotópokból származó aktivitáskoncentráció tartományában esnek. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)=l J/kg. 2. Elnyelt dózisteijesítmény: Az anyag áítal elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h(gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilliárdod (10 9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, ületve egyéb helyeken kiépített környezetellcnőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől Északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3, 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel” ...)
