Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-03-02 / 8. szám
4. oldal Emlékhangverseny a millennium évében ■ ■ :- ' ", XII. évfolyam 8. szám Paksról a hírnév fele Március 4-én, szombaton délután fél négykor a paksi római katolikus templomban a kereszténység kétezer éves és államiságunk ezeréves fennállásának tiszteletére emlékhangversenyt rendeznek. A dunavarsányi származású Könözsi László, Lajta László-díjas hegedűtanár vezetésével közreműködik a Pro Musica vonószenekar, valamint Király István vezetésével a paksi római katolikus templom énekkara. — Meggyőződésem, hogy nem tudunk ünnepelni — mondta lapunknak Túri író - olvasó találkozó ■ '- V'■■■;. . g' ... László Lajos író volt a vendége a dunakömlődi faluháznak február 28-án, hétfőn délután. Látomások gyöngyházfényben címmel a németek kitelepítésétől, társadalmi problémákról beszélgetett a Tigrismosoly, a Halálpolka, a Könyörgés a hontalanokért szerzője a kömlódiekkel. A Vak Bottyán Gimnázium február 25-én, pénteken délután a VMK színháztermében tartotta szalagavató ünnepségét. A zsúfolásig telt nézőtér közönsége együtt énekelte a Himnuszt, majd dr. Rosner Gyuláné igazgató köszöntötte az érettségire készülő három végzős osztály diákjait, osztályfőnökeit. A kis kék szalagok feltűzését követően a negyedikesek adtak műsort, nagy sikert aratva. A hagyományoknak megfelelően az ünnepséget este szalagtűző bál követte. Hajszálnyira Brüsszeltől EuróPróba címmel Kaposvárott rendezték a Robert Schuman tanulmányi verseny dél-dunántúli regionális döntőjét február 26-án, szombaton. A három megye (Baranya, Somogy, Tolna) középiskoláinak háromfős csapatai uniós ismereteikről, kreativitásukról adtak számot. A verseny tolnai sikert hozott, az első helyen a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium végzett, így ők utaznak Brüsszelbe. Akárcsak a megyei döntőn, most is csak hajszálnyival előzték meg a Vak Bottyán Wartig László, Tóth János, C. Szabó Péter összeállítású gárdáját, akik a második helyen végeztek. Ferenc, a millenniumi emlékbizottság tagja, a hangverseny kezdeményezője. — Évtizedeken keresztül hozzászoktunk a formális, szinte tartalom nélküli, „Május 1.”típusú állami ünnepekhez. P edig a magyarság ezer évére méltó módon illene emlékezni, és most itt a remek alkalom. A hangversennyel Döntés született, a képviselőtestület áldását adta a Pákolitzszobor felállítására a városi múzeum udvarán, a Jámbor Pál Társaság javaslatának megfelelően. A szobor (a gondolat és az alkotás megszületésről korábban már írtunk) egyelőre Farkas Pál szekszárdi szobrász Hamarosan valószínűleg hallunk is. Nem mintha eddig süketek lettek volna a VMK mozijának látogatói, hang is volt, csak éppen nem a legkorszerűbb minőségben. Ha minden igaz és az istenek (no meg a náluk is nagyobb hatalom, a magas önkormányzat) is úgy akarják, a közeljövőben a legkényesebb igényeket is kielégítő, tizenhat csatornás digitalis hangrendszert kap a színházterem, amely hetente, szerdán, pénteken és vasárnap este a paksiak közkedvelt mozijaként fungál. A ház költségvetését mindenestre elfogadta a képviselő-testület, és ebben szerepel a két és fél milliót kóstáló berendezés, amely a több mint húsz éves csehszlovák (hol van már az ország?!) hangosítást lesz hivatott felváltani. Merthogy a mozi bizony megérdemli, lévén az egyeden gazdaságilag sikeres „ágazata” a VMK-nak, így kapcsolatban meg kell említenem a szólóénekes, Kun Ágnes Anna nevét, hiszen gyönyörű hangja van, igazi élmény őt hallgatni. Szólistaként közreműködik Tóth Kyra hegedűn, Strucz András csellón, illetve Könözsi László hegedűn. A hangversennyel — amenynyire lehet — inkább a fiatalokat szeretnék megnyerni. A programot már eleve népszerű, közismert zeneművekből igyekeztek összeállítani. Hallható lesz többek között Vivaldi, Bach, Bizet, Beethoven, Mozart — egyszóval érdemes lesz meghallgatni. műtermében várja április 11 -ét, mert az avatásra a Költészet Napján kerül sor. A portrét (mint az a mellékelt fényképen is látható) itt tekintette meg Pákolitz István özvegye, Gabi néni, aki szerint az alkotás csodálatosan adja vissza férje vonásait, személyiségét. aztán a hangosítás árát már réges-rég megkereste. Hol volt, hol nem volt, volt egyszer a Duna mozi a Marx térén. A Tőke szerzőjének nimbusza időközben alaposan megkopott, olyannyira, hogy nem csupán az általa kitalált szocializmusnak nevezett üzlet zárt be, de a tér is visszavette hajdanvolt nevét, ami teljesen helyénvaló. Más kérdés, hogy a rendszerváltozás idején, 1991-ben a mozi is bezárt, ma már egy kisegyház (?) imaterme található a helyén. Megszűnt a Moziüzemi Vállalat is, ezzel együtt a filmvetítés a művelődési házban, pedig itt premier előtti mozi volt. A nézők ebbe nem nyugodtak bele, ostromot indítottak az újrakezdésért. Siker-Vajon mi a közös a Szerencsekerék, a Friderikusz Show, az Esti Showder Fábri Sándorral, a Lottóshow és a Zeneszombat című műsorokban? Hát persze, megvan! Mindegyik műsorban fellépett már a Cotton Club Singers énekegyüttes. Az 1995-ben alakult, ám jelenlegi formájában csupán két éve működő együttes a szoprán, alt, tenor, basszus klasszikus felállást választotta. A mai magyar zenei életben az is csodának számít, hogy élőzenélésből ilyen sokáig fenn tudtak maradni. Az eltelt öt év alatt sikert sikerre halmoztak. Repertoárjuk elsősorban a jazz és a swing zenére épül, de hitelesen szólalnak meg más zenei irányzatokon belül is (például: magyar slágerek vokális feldolgozása). 1999 decemberében megjelent harmadik lemezük, a „Vokálpatrióták” is ezt a sokszínűséget tükrözi. Swing, bossa nova, portugál népdal, blues, és boogi woogi békésen megfér egymás mellett, és egy kerek, örömmel hallgatható egészet alkot. Nem csoda, hogy 1998-ban megkapták az év legjobb Jazzzenekara kategóriájában az Emerton-díjat. Ez a négy tehetséges fiatal 2000. március 6-án, a paksi művelődési központban koncertezik. A fellépés egy kicsit olyan lesz mint a hazatérés, hiszen az együttes egyik énekese és vezetője — László Boldizsár — városunk szülötte. — Boldi hat-hét évesen már önállóan elment a zeneiskolába — emlékezik az édesanyja. — Fél év múlva hangszert rel. Akadt egy lelkes csapat, Hefner Erika vezetésével, akik kis változással azóta is együtt dolgoznak. Az első előadás 1992. április elsején egyáltalán nem áprilisi tréfává sikeredett, a Robin Hood ment, Cevin Costnerrel, nagy durranás volt, telt házzal, kétszeri prolongálással. Hasonlóra azóta is akadt nem egy példa, gyakori a telt hát, így az átlag is eléri a hatvan százalékot. A Dunántúl 14-ik mozija a paksi, csak a megyeszékhelyek, nagyvárosok előzik meg. Tavaly ötmillió nyolcszázezer forint volt a forgalom (ennek valamivel több mint fele persze a költségekre kell, de így is siker anyagilag is) és nem ez volt a legjobb év. A kellett választani, és ő határozottan kiállt a trombita mellett. Újabb fél év múlva a zeneiskolai tanára üzent, hogy tehetséges a fiú és bevenné a fúvószenekarba a húszon-, harminc-, negyvenévesek közé. így kezdődött. Az általános iskolai és a gimnáziumi évek alatt is folyamatosan járt zeneiskolába. Érettségi után Gerjenben tanított, de volt statiszta a kecskeméti Katona József színházban is. Majd a Színművészeti Főiskolára jelentkezett, ahol a 600 felvételizőből bekerült a legjobb 30 közé. A harmadik rostán azonban sajnos kiesett. Ezután a Gór Nagy Mária Színitanodába kezdett el tanulni. Mensáros László, Koltay Róbert, Pogány Judit tanította. Közben Sík Olgánál tanult énekelni, és már ott kitűnt, hogy Boldinak jó hangja van. Aztán Olga néni biztatására a Táncdalfesztiválon is elindult. Az együttes magja Olga néninél találkozott, s ekkor dőlt el, hogy Boldiból elsősorban énekes lesz és nem színész. Volt Edvin, a Csárdáskirálynőből; Tony, a West Side Story-ból, rajzfilmekben énekhangja volt Dimitrijnek az Anasztáziában, a hercegnek a Hüvelyk Pannában, és volt egy aprócska szerepe Koltay Róbert filmjében, a Szambában is. Aki március 6-án este ellátogat a művelődési központba, az meggyőződhet arról, hogy a Cotton Club Singers koncertjei nem véletlenül töltötték meg a Budai Parkszínpadot és a Kongresszusi Központot. legnagyobb siker a Titanic volt, 1998-ban. Érdekes viszont, hogy nem az amerikai filmek viszik a prímet, ezek könnyen kiszámítható fordulatokkal élnek, előbb-utóbb ráunnak a nézők. Kedvelik viszont a kelet-európai mozit az utánozhatatlan humorért, poénokért, nagy siker volt például az Ivan Csonkin vagy a jugoszláv Macskajaj, de biztos a telt ház magyar filmeknél is, mint a Sose halunk meg, vagy a Szamba példája mutatja. A mozi tehát népszerű, elsősorban a húszas — harmincas korosztály körében. Azért szükséges az új hangberendezés, hogy az is maradjon, mert egyébként „filmmúzeummá” válik, hiszen a forgalmazók írják elő a követelményeket, az új filmsikerek csak korszerű mozikba kerülhetnek. Szobor a múzeum udvarán Nézünk, mint a moziban
