Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-02-24 / 7. szám
6. oldal XII. évfolyam 7. szám Háiellielő az erőmű eleflarlama Február 16-án "Meddig tart ki a paksi atomerőmű" címmel az egyik országos napilapban egy újságcikk látott napvilágot, melyben Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának fideszes elnöke nyilatkozott. A kormánynak már most meg kell kezdenie a felkészülést, hiszen 2010 és 2015 között bezárják az addigra teljesen elavuló paksi atomerőművet — hangzott a nyilatkozat. A cikkben több téves állítás is szerepel. Többek között az, hogy a világ energiaigényének mintegy öt százalékát elégítik ki atomerőművekkel, valamint az, hogy az uránkészletek negyven éven belül kimerülnek. A szakemberek ezzel ellentétben azt állítják: a világ energiakészleteinek tizenhét százalékát szolgáltatják az atomerőművek, és több millió évre elegendő urán található a bányákban. — A nukleáris energetika elkötelezettjei számára nemcsak szakmai, hanem erkölcsi kérdés, hogy a magyar villamos energia előállításában a paksi atomerőmű milyen szerepet kap az új évezredben - mondta Kovács András, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság műszaki vezérigazgatóhelyettese az ERBE Energetikai Mérnökiroda megalapításának 50. évfordulója alkalmából szervezett szakmai programon. A jelenlegi műszaki ismereteink birtokában is reális célnak tekinthetjük a blokkok tervezési élettartamának (30 év) legalább tíz évvel történő meghosszabbítását. Az erőmű azoknak a berendezéseknek az élettartamától függ, amelyeknek fontos biztonsági vagy üzemeltetési funkciójuk van, és nem cserélhetők. A jelenlegi ismeretek alapján a paksi atomerőműben nincs akadálya az élettartam meghosszabbításának. Ezt azonban (gazdaság)politikai, társadalmi és befektetési szempontok korlátozhatják. A paksi atomerőműben folynak a biztonságnövelő programok, a közeljövőben az erőmű minden blokkja - a WER atomerőművek közül elsőként - korszerű reaktorvédelemmel fog rendelkezni, ami egyik első példája a biztonságra is kiható rekonstrukciók egész sorának. Konferencia a nukleáris iparral rendelkezőknek Tizenkettedik alkalommal rendezték meg a PIME 2000 elnevezésű konferenciát, melynek ezúttal a szlovéniai Ljubljana adott otthont. A hagyományokkal büszkélkedő szakmai fómm elsősorban azon országok részvételével zajlott, melyek nukleáris iparral rendelkeznek. — A szakmai munka szekciókban folyt - mondta Kemenes László, a paksi delegáció egyik tagja. — A konferencián szó esett az EU- csadakozás feltételeiről, a radioaktív hulladékok tárolásáról, végleges elhelyezéséről, valamint arról, hogy milyen szerepe van a nukleáris iparnak az üveghatás kialakulásában. Tóth Ferenc országgyűlési képviselő irodája Dózsa György út 51-53.1. em. Telefon: 310-465 Irodavezető: Hum Pétérné Ügyfélfogadás: hétfőn 10- 16 óráig, csütörtökön 8-10 óráig Az Etikai bizottságban tartott előadást Szőnyi Zoltán, az OHH munkatársa is, aki a Nukleáris Újságíró Akadémia tapasztalatait összegezte. Ugyancsak az etikai bizottságban szólalt fel az a belga pap is, aki az egyház elhivatottságáról beszélt. Kemenes elmondta: a tapasztalatok azt mutatják, hogy az európai országokban a nukleáris ipar fejlődését a politika jelentős mértékben befolyásolja. Jelenleg a legtöbb ország nukleáris ipara azon munkálkodik, hogy jelenlegi pozícióját megőrizze, mindamellett, hogy a lakosság döntő többsége olcsónak és biztonságosnak tartja a nukleáris energiát. Pach Ferenc Falugazdász Paks, Dózsa Gy. út 51-53. 2. emelet 209. szobában fogadja ügyfeleit. Telefon: 75/421-689 Ügyfélfogadás: hétfő-kedd: 8-16-ig szerda-csütörtök: 13-16-ig Paksi Hírnök Palu váró« ét ■ környék lapja A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a környezeti gamma-sugárzás havi átlagos legfrissebb dózisteljesítménye (nG/h), a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT), illetve a PA Rt. Által mérve Települések PA Rt. TEIT által mért adatok (nGy/h) szabadban PA Rt. TEIT által mért adatok (nGy/h) szabadban Kalocsa 76 81 91 127 Foktő 75 61 91 101 Úszód 71 65 86 106 Dunaszentbenedek 71 76 102 113 Géderlak 71 76 95 119 Ordas-105 Bátya-95 Paks 64 76*-86 Gerjen-85*-98 Fadd-81*-93 Tengelic 96** 86-84 Pusztahencse-66*-89 Dunaszentgyörgy 76 92-93 Kiskőrös 61-Szekszárd 55-62 (ANTSZtető) -Dunaföldvár 65-Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. A jelentése, ezen a helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **-gal jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30 százalékos különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Mindezekkel a megjegyzésekkel együtt valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben illetve épületben általában tapasztalható értéktartományába esik. Ezekből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a paksi atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai novemberben olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A bátyai vizeslabor mérési adatai: Mintavétel Vezetékes víz Duna-víz Sárköz I. (Vajas) Csapadék (eső, hó) 2000.01.18 0,060 0,060 0,061 0,062 Az eredmények értelmezése: A kapott eredményeket az adott közegre jellemző, a természetes radioaktiv izotópokból származó aktivitás-koncentráció taromanyába esnek. A párhuzamos hatósági mérési eredményektől szignifikáns eltérés nem volt tapasztalható. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)=l J / kg. 2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h (gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilliárdod (10-9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978—1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített környezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A 7 állomáson az atomerőműtől északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gammasugárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal — az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3,1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel”...)
