Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-12-21 / 50. szám
XII. évfolyam 50. szám 6. oldal Paksi Hírnök Egy sikeres év összefoglalása Évről évre megjelenik a paksi atomerőmű jelentősebb eseményeit összefoglaló évkönyv, amely - a szokásos cégkiadványoktól eltérően - nemcsak a társaság életével kapcsolatos főbb eseményekről nyújt áttekintést, hanem egyúttal nyomon követhetjük a blokkok termelési eredményeit, a dolgozók létszámának alakulását, a kiégett kazetták átmeneti tárolójának üzemeltetési tapasztalatait, valamint a paksi atomerőmű társadalmi megítélését. Az 1999-es évet összefoglaló kiadvány nemrég látott napvilágot Beregnyei Miklós, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság üzemtörténészének szerkesztésében. — Ebben a könyvben azt mutatjuk be, hogy 1999-ben mit tettünk a termelés, az erőmű biztonságnövelése és a gazdálkodás területén, de érintjük a humánpolitikai, a sugárvédelem és az üzemeltetés kérdéseit is — mondta a szerkesztő. - Az erőmű krónikájának összeállításakor ügyeltünk arra, hogy az évüzembe helyezték az első hazai szélerőművet Decemberben a Bakony hegységben, a Tési fennsíkon a Bakony Erőmű Rt. helyezte üzembe Magyarország első szélerőművét. Az erőmű jó széljárás esetén mintegy 250 kW (kilowatt) villamos energia termelésére képes, a beruházás mintegy százmillió forintba került, melyhez a GM húszmillió forinttal járult hozzá. A termelt villamos energia az inotai erőmű villamos hálózatán keresztül kapcsolódik az országos hálózatra. A berendezést a dán Nordex cég szerelte össze, a villamos energiát termelő berendezés egy harminc méter magas oszlop tetején foglal helyet, a forgórészt három, egyenként 15 méter hosszú légcsavar hozza forgásba. A generátor egységet számítógép vezérléssel állítják be a legnagyobb szél irányába, ugyancsak számítógép vezérli a turbinalapátok (légcsavarok) optimális állásszögét is. Pach Ferenc falugazdász Paks, Deák Ferenc utca 3. sz. alatt fogadja ügyfeleit. Telefon: 75/421-689 Ügyfélfogadás: hétfő-kedd: 8-16-ig szerda-csütörtök: 13-16-ig könyv a sikeres projektek megjelenítése mellett, a vezetők és a munkavállalók erőfeszítéseit is jól tükrözze. Mindezek mellett a könyv átfogó képet ad a paksi villamos energia-termelés alakulásáról. Ebben a tekintetben az atomerőmű történetének második legjobb évét zárta. A biztonságnövelés területén pedig több olyan beruházás, átalakítás történt, amelyek az erőmű biztonságát lényegesen növelték. Az 1999-es év a szervezetfejlesztés éve volt. Az európai villamosenergia-piac liberalizációja, a piacnyitás és a A PA Rt. vezetése - a piaci viszonyokhoz igazodva — két nagy értékű, a villamos energiatermeléshez közvetlenül nem kapcsolódó eszközének, a Duna Szállónak és a lakótelepi kábeltelevíziós rendszernek az értékesítéséről határozott. A döntést elsősorban az kényszerítette ki, hogy a jövő évtől kezdődően a villamosenergia árának képzése új módszer szerint történik, és a Magyar Energia Hivatal az előzetesen nyilvánosságra hozott elvek alapján nem fog elismerni több, az alaptevékenységhez nem kapcsolódó költségelemet. Az eredeti elképzelés szerint a lakótelepi rendszert az óvárosi hálózattal közösen értékesítették volna. Az önkormányzattal folytatott tárgyalások azonban nem vezettek eredményre (az óvárosi hálózat helyzete ugyanis egyelőre még nem tisztázott), a társaság ezért nyílt versenyeztetési pályázaton kívánja értékesíteni a hálózatot. Az értékesítés lebonyolítását a PA Rt. saját értékesítési szervezete végzi. Mint megtudtuk, az előírás szerint a leendő szolgáltatatónak meg kell felelnie a PA Rt. által fontosnak tartott céloknak, figyelembe kell vennie a jelenlegi szolgálkialakuló verseny új feltételeket és kihívást jelentett a társaság számára, s ez nagyban kihatott a gazdálkodásra és az üzleti eredményekre. A könyvet olvasva bebizonyosodik, hogy az új szervezet a korábbinál valóban hatékonyabban és költségtakarékosán működik, és ennek köszönhetően a részvénytársaság költségeit időarányosan sikerült a cégnek csökkenteni. A kiadvány híven tükrözi a társaság valamennyi területén kifejtett tevékenységét, amely nemcsak a szakembereknek, de a laikusoknak is érdekes és hasznos mformációforrástatási árakat, s a minimumszolgáltatási csomagot a törvényben rögzített módon változadan áron köteles adni, sőt nem fizetés esetén is szolgáltatni kell. Hírháttér: A lakótelepi kábeltelevíziós hálózatot a részvénytársaság a nyolcvanas években építette ki, elsősorban saját munkavállalói számára. A létesítés során mintegy háromezer csatlakozási pontot alakítottak ki, amely megfelel a műszaki követelményeknek, a médiatörvényben előírtaknak azonban nem. A törvény ugyanis 2002-re kötelezővé teszi egy kétirányú adatforgalomra is képes csillagpontos rendszer kiépítését (ez teszi lehetővé az Internet, telefon vagy riasztórendszer-szolgáltatás működtetését). Az ezzel járó költségeket a PA Rt. nem tudja felvállalni, így a vállalat az eladás mellett döntött. A város mindvégig arra törekedett, hogy a két rendszert együtt értékesítse, hiszen így az eladási ár is magasabb lett volna. Jelenleg azonban megvan a reális esélye annak, hogy az óvárosi és a lakótelepi hálózat külön-külön értékesítése során kevesebb pénz folyik be a kasszába. Vevőt keresnek Nem vezetett eredményre az önkormányzattal folytatott tárgyalás a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság által kiépített kábeltévé-hálózat értékesítéséről. Pedig köztudott, hogy az óvárosi hálózattal történő együttes értékesítés jelentősen növelte volna a két hálózat értékesítési esélyeit. A Paksi Atomerőmű 30 kilométeres körzetében a környezeti gamma-sugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) a legutóbb, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) illetve a PA Rt. által mérve Települések PA Rt. TEIT PA Rt. TEIT az állomásokon adatok az állomásokon adatok az épületekben adatok az épületekben Kalocsa 81 73 91 127 Foktő 75 95 98 99 Úszód 93 107 85 108 Dunaszentbenedek 69 84 102 119 Géderlak 80 89 98 127 Ordas-129 Bátya-116 Paks 62 77*-80 Gerjen-0*(hibás)-80 Fadd-98*-89 Tengelic 67 79*-90 Pusztahencse-86*-90 Dunaszentgyörgy 65 79-86 Kiskőrös 65-Szekszárd Hibás adat-73 _ Dunaföldvár nincs ért.-75-Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. A „*'’ jelentése, ezen a helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **-gal jelzett értekek a polgármesteri hivatalok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30 százalékos különbség elfogadható ennek a fizikai menynyiségnek a mérésében. Mindezekkel a megjegyzésekkel együtt valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben illetve épületben általában tapasztalható értéktartományába esik. Ezekből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a paksi atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben elő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A bátyai vizeslabor mérési adatai: Mintavétel Vezetékes víz Duna-víz Sárköz [(Vajas) Csapadék (eső, hó) 2000.okt. Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Az eredmények értelmezése: A kapott eredményeket az adott közegre jellemző, a természetes radioaktív izotópokból származó aktivitás-koncentráció tarományába esnek. A párhuzamos hatósági mérési eredményektől szignifikáns eltérés nem volt tapasztalható. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a su§ árzás hatására elnyelt energia. Egysege az lüY(gray)=l J/kg. . Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h (gray/óra). 3.Ä mérési eredmények nanogray/oraban értendők. A nanogray/ óra a gray/óra egymilliárdod (10-9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/ h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített kömyezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a fegkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok, stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisege jelentősen eltérő lehet, következesképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesitménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások szama. Egysége: az 1 Bq/m3 , 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel”...)
