Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-11-23 / 46. szám

2000. november 23. 5. oldal Paksi Hírnök Faki Tárol él a környék lapja Dr. Bene László: „Ellehetetlenítették a munkámat” Az orvos Gyönkön dolgozik tovább A gyermekorvos nemrégiben meghozta döntését: itthagyja a madocsai-bölcskei körzetét. Elmegy, mert elege van az állandósult vitákból, nem kér többet a torzsalkodásból. Ezt a területet szakmai berkekben egyébként csak orvosháborús övezetként emlegetik. Fájó szívvel adja át kis betegeit, de azt mondja: nem tud már ilyen körülmények között prakti­zálni. — Hosszú folyamat vezetett ezen döntés meghozataláig — kezdi szomorúan az orvos. - Már kezdettől fogva - 1998 májusa óta - ellenségesen fo­gadtak a felnőtt háziorvos­ok, s mindent megtettek azért, hogy az általuk nem kívánt gyermekorvos munkáját elle­hetetlenítsék. Volt olyan bölcskei háziorvos, aki ke­rek perec megmondta: nem akarta, hogy akármilyen gyerekorvos idejöjjön. Ma­gukban nem sok mindent tud­tak volna tenni, ám sajnos partnerekre találtak mindkét önkormányzatban és az illeté­kes tisztiorvosi intézetben. A doktor megjegyzi: a kollé­gák nem úgy szoktak feltenni a kérdést, miért megy el, hanem úgy: hogyan bírta eddig? A kérdés jogos, hiszen szinte naponta érték atrocitások. Letépkedték az elérhetőségéről tájékoztató papírt, ám ez még hagyján. Igazából három té­nyező együttes hatása vitte kö­zelebb az eseményeket a köl­tözéshez. — Az egyik az — említi a fiatal orvos —, hogy mind a mai napig nem bocsátották ren­delkezésemre a betegekkel kapcsolatos dokumentációt. Nem tudok felmutatni az 1996-’98 közötti időszakból olyan papírt, mely a gyógyszer­­allergiákra, a táppénzekre, a krónikus betegségekre vagy a kórházi kivizsgálásokra vonat­kozna. Közölték velem, hogy ilyen okmányokat ne várjak, s hogy értsem meg a hely­zetet. Érdekes módon az ANTSZ éppen aznap szólítot­ta fel a felnőtt háziorvosokat, akik korábban a gyermekkör­zetet is vitték, hogy adják át a szükséges papírokat, amikor elköteleztem magam új állo­máshelyemen. Két éven át semmiféle elmozdulás nem történt az ügyben... A másik engem ért diszkrimináció az volt, hogy nem engedtek ügyelni, magyarán: nem vettek be az ügyeleti beosz­tásba. (A két érintett település ügyeleti rendjét dr. Szabó Ka­talin készíti - a szerző.) Mine­kutána az orvosi hivatás az or­vos és a beteg közötti biza­lomra épül, a páciensek igé­nyelték, hogy szükség esetén én menjek ki hozzájuk. Nem egyszer előadódott egyébként az a helyzet is, hogy miután a felnőtt ügyeletes orvost nem találták, hozzám fordultak se­gítségért. Szívesen mentem, s legjobb tudásom szerint láttam el azokat a betegeket is, akiket egyébként nem nekem kellett volna. Az ügyeletre kapott pénzt aztán a három házior­vos felosztotta egymás kö­zött, ha kaptam is belőle, még a benzinköltségeimet sem fedezte. Ennek a hely­zetnek a rendezése sem történt meg, ugyanott állunk, mint két esztendeje. A harmadik ko­moly probléma a gyerme­kek fiktív papírokkal törté­nő elcsábítása volt. Névleg egy közeli város gyermekorvo­sa kapta meg a gyermekek után járó finanszírozást, de tu­dom, hogy nem ott, hanem a két község egyikében kezelték a rászorulót. Éz a jogszabály­ok kijátszásával fordulhatott elő. A „gyerektoborzás” egyébként a második év­ben - mikorra már megis­mertek a szülők - megállt. Az erkölcsi veszteségen túlmenően tehát nem kis anyagi kár is érte Bene dok­tort. Ugyanakkor furcsa szitu­áció állt elő azzal, hogy az or­vos nem ügyelhetett. Ez ugya­nis nem választott feladat, ha­nem kötelezettség! Ma már szerződést kell kötnie az ön­­kormányzatoknak az orvosok­kal, még azelőtt, hogy az orvos és a megyei egészségbiztosítási pénztár megállapodott volna. Akkor, 1998-ban ez még nem volt előírás. Mindezek vezet­tek odáig, hogy a doktor el­határozta: nem kér az őt ért atrocitásokból, inkább el­megy. A család is elhagyta Madocsát, már Gyönkön él­nek, ahol az orvos összebarát­kozott a kollégákkal, s abban bízik, hogy végre teljesen hiva­tásának és családjának szentel­heti idejét. A búcsú azonban még hátravan, s bizony az sem ígérkezik zökkenőmentesnek. — Hatvan napos felmondási hatándőben állapodtunk meg annak idején mindkét önkor­mányzattal - mutat rá Bene László. - Szeptember 29-én adtam be a felmondásomat, mert október elseje vasár­napra esett. Úgy gondoltam hát, hogy végigdolgozha­tom az októbert s a novem­bert, már csak azért is, mert a TB-szerződésem, vala­mint a praxisjogom egya­ránt november 30-ával jár le. így ütemeztem be például a havonta adandó csecsemő­védőoltásokat is éppúgy, mint a kontrollokat. Erre értesítet­tek a madocsai önkormány­zati hivatalból, hogy no­vember 27-én 11 órakor jön­nek és átveszik a rendelőt. Az új jegyző meg is fenye­getett: ha nem adom át a le­írt időpontban, feltöreti a zárat. Ha viszont elveszik a felszerelésemet, akkor függet­lenül attól, hogy a bölcskeiek mit kémek tőlem, nem tudok tovább dolgozni ott sem. Az ügy vesztesei a betegek lehetnek, akik két év alatt meg­szokták a doktort, megbíztak benne. Most előáll egy furcsa szituáció: az elődje, dr. Antal Edit, Paks eddigi tisztiorvo­sa lesz az utódja. Az orvos erre azt mondja: nem akar az összefüggések elemzésé­be bocsátkozni, ezt a felada­tot az olvasó belátására bízza. O elköszön, hiszen december elsejétől már Gyönkön várja egy - talán — nyugalmasabb élet. Természetesen a másik fél számára is adott a lehetőség a vélemény elmondására, sőt lapunk szívesen veszi ez ügyben maguknak az érin­tetteknek, a betegeknek vagy szüleiknek a levelét is. Vöröss Endre A környék hírei I Falugyűlés Györkönyben mm WW WU W m m Korszerűsítési es hiánypótlási tervek Múlt pénteken tartotta a györkönyi önkormányzat éves közmeghallgatását. A település művelődési házában meg­rendezett eseményre félszazan voltak kíváncsiak. Rohn Mátyás, Györköny pol­gármestere elöljáróban el­mondta: idén először fordult elő, hogy a település költ­ségvetése meghaladta a 100 millió forintot. Ez a helyzet annak köszönhetően állt elő, hogy Györköny az állami és a sajat forrásokon kívül pluszbe­vételekre is szert tett. Ilyen volt például a lapunkban már korábban részletezett, kony­haépítésre kapott 100 ezer né­met márka (mintegy 14 millió forint), valamint a banki hitel és a területfejlesztési tanács közel tíz-tízmilliója. Ezzel kapcsolatban elhangzott még, hogy a következő lépés a régi konyhaépület lebontá­sa, s a helyén korszerű szertárakat, szaktanterme­ket, laborokat is magába foglaló szárny felépítése lesz. Az utolsó fázisban pe­dig szeretnének felhúzni egy tornatermet. A polgármester szólt a szennyvízkérdésról is. A Pak­­sot leszámítva az egész kör­nyéket érintő probléma - a csatornázottság hiánya — Györkönyben is érezteti hatá­sát. Sokszor szó szerint is, mi­vel a lakosság egy része az ud­varban fúrt kútba, míg másik része a szabadba vezeti a feká­­liát. (Ez egyébként hamarosan komoly környezetvédelmi bír­ságot fog maga után vonni.) Röviden: meg kell oldani a gondot, s már körvonalazódik is valamiféle terv. Az a tíz te­lepülés, amely néhány éve már sikeresen működött együtt a gázprogram meg­valósításában, ismét össze­fogott. A tanulmánytervek mar elkészültek, ám egyelőre — költségekkel kapcsolatos infor­máció hiánya miatt — még nem tudtak dönteni, mely variációt pályáztatják meg. Rohn Má­tyás szerint a szennyvízbe­ruházásra két-három éven belül sor kerülhet. A kábeltévével kapcsolatban a vezető elmondta: a rendszer elavult, azt a csillagpontos­nak nevezett hálózat (minden háznak külön leága­zása lesz) váltja fel — a remé­nyek szerint jövő év máso­dik felében. A tévénézők öt csomag közül választhatják majd £ a számukra legmegfe­lelőbbet. Tervezik a szintén idejét­múlt közvilágítás korszerű­sítését is. Ez Györköny eseté­ben négy-ötmillióba jönne, ám még nem dőlt el, müyen for­mában valósítják azt meg. Ma­ga a szerelés egy hetet venne igénybe, a fizetés pedig vagy úgy alakulna, hogy az önkor­mányzat ugyanannyit szánna világításra, mint az energiapa­­zarlo rendszer működtetése­kor, s a különbözetet fizetné a cégnek, vagy hitelt venne fel, s a megtakarításból törlesztené adósságát. A községi után a jelenlévők a német £sebbségi önkormány­zat beszámolóját is meghall­gathatták, konstatálhatták, hogy az félmilliós pozitívum­nál tart. Az ülés végén a civil szervezetek, alapítványok kép­viselői beszéltek éves tevé­kenységükről. Tisztelt Szülők, Vállalkozók! Ezúton szeretném megköszönni, hogy az 1999. évi sze­mélyi jövedelemadójuk 1%-áta Bölcskei Gyermekekért Közalapítvány 70600054-14000515 számú elszámolási számla javára ajánlották fel. Az ebből befolyt összeg 162.294,- Ft, melyet az alapít­vány a céljaiban megjelölt feladatokra kíván fordítani. Továbbra is várjuk felajánlásaikat a fenti számlaszámra. Az így felajánlott összegek után a közhasznú alapítvá­nyok támogatására vonatkozó kedvezmény vehető igény­be. Bölcske, 2000. november 15. Tisztelettel, Rausch István a Kuratórium elnöke Aki nem hirdet, azt elfelejtik! Bene doktor két év után bezárja rendelőjét

Next

/
Thumbnails
Contents