Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-11-16 / 45. szám
2000. november 16. 7. oldal K ihez fordulhatnak? AUTÓKÖLCSÖNZÉS FAIPAR Személyszállítás bel- és külföldre autóbusszal Keressen, hívjon minket! Személygépkocsi és mikrobusz kölcsönzése 8-tól 18-ig. Tel.: 20/9- 436-775 Cím: Paks, Kosár u. 22 JUMBO BT. (. FAIPARI Kft. Mindennemű faipari munkák tervezése és készítése. AUTÓ EXTRA A 3M fóliák hivatalos telepítője. Fólia autóra, épület- és kirakatüvegre. Hő és fényvédők, betörésvédő biztonsági fólia. Új címünk: Paks, Tolnai u. 17. (a Suzuki Barta udvarán) Tel./fax.: 75/421-331, 06-20/96-53-726 EREDETISÉGVIZSGÁLAT AZONNAL! Finis Kft. Bölcske, Nefelejcs u. 29. 15% árengedmény! Olcsó, gyors, korrekt, pontos munka! Tel.: 75/335-425, 06-30/200-95-88 Használt japán robogók garanciával. Kulcsmásolás, öngyújtótöltés, serlegárusítás, névtábla-készítés, gravírozás autóüvegbe is! Paks, Dózsa Gy. út 100. Tel.: 06-30/267-85-83 75/314-422 BÚTOR Egyedi tervezéssel, gyártással, helyszíni szereléssel biztosítjuk az Ön által igényelt tér kialakítását. FAJLAPSPÁN Kft Dunaföldvár, Felső fok 9. Tel.: 75/343-006, 343-644 Gyermek pulmonológus KÁRPITOZÁS Gyermektüdőgyógyászati magánrendelés Allergológiai kivizsgálás, légzésfunkciós vizsgálatok krónikus légúti betegek gondozása, szerdán 16-18 óráig. Dr. Bene László szakorvos Bölcske, Kossuth L. u. 7. Bejelentkezés: 75/330-346, 06-20/9753-091 Kárpitos munkák - rövid határidővel. Ülőgarnitúrák, franciaágyak, autóülések, belső kárpitok javítása, áthúzása, üléshuzatod készítése - minden típusú gépkocsi- Q'JWjkaj* hoz. Helyszíni felméréssel, rSöS T el. ;S 75/312-404, 06-30/243-0989 VILLAMOSSÁG VILLANYSZERELÉSI ANYAGOK ÁRUSÍTÁSA Tervezés, kivitelezés, HILTI fúrók és építőipari gépek kölcsönzése, non-stop anyagkiadás a környéken a legolcsóbban! Pál VILLANY Pál - Az atom város fényeiért! Paks, Barátság u. 3., tcL/fax: 75/319-239, 06-20/9281-941. Afi mindenkinél OLCSÓBBAK vagyunk! Q Villanyszerelési • anyagok teljes választéka cégek és magánszemélyek részére. Nagyobb tétel esetén rendkívüli kedvezményi Ampervill - Paks, Szent István tér (a buszmegállónál)^ Tel.: 75/421-772. ^ GYÓGYÁSZATI TERMÉKEK Gyógyászati segédeszközök, termékek, gyógynövények. GYÓGYMASSZÁZS! Bejelentkezés: 06-20/9S7J-9ÍI Cím: Paks, Dózsa György u. 40. TeL- 421-849 BÚTORSZÖVET ÉS HABSZIVACS SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS Lenvásznak, plüssök, szövetek, szivacsok nagy választékban, kedvező áron Paks, Tolnai út 133. (a Mentőállomás mellett) Tel.: 75/313-821 06-20/9309-361 Ha kirándulni szeretne, a SCHUKIBUS-t keresse! Vállalom csoportok utaztatását külföldön és belföldön. Gyors, pontos, megbízható! Schuckert Janos Tel: 75/313-236, 06-20/9-223-934 KEGYELET KÚTFÚRÁS aS ti* PAN TAR tSf- Kegyeleti Szolgáltató Bt. ■ Paks, Kálvária u. 2. tol.: 75/311-065, ügyelet: 06-30/9363-255. Teljes körű szolgáltatással állunk ügyfeleink rendelkezésére. <^S=> Öntöző kutak készítését “ vállalom. Szalai András kútfúró. Madocsa, Tavasz u. 12. Tel.: 75/330-378 IX. Rémület a parton A detonáció moraja végighullámzott a békés, napsütötte tájon, áthömpölygött a védgáton, aztán néhány pillanatra süket csend támadt. Hosszú másodpercek telnek el, míg a víz felől felhallatszottak az első sikolyok, a segélykiáltások. A faluban mintha megérezték volna, hogy valami nagyon nagy baj történt, mert a közelebb lakók szinte ösztönösen rohantak a közeli partra. Miskei Orsolya, a néhai Gajdosig enő unokája így hallotta nagyapjáról a robbanás utáni percek történetét: ,A riagy robaj hallatára a faluban is kitört a pánik s szinte az egész falu kitódult a Dunapartra. Nagymamámnak egy Aranka nevű cigányasszony hozta a hírt, akinek lanya és annak vőlegénye is a hajón volt. Kifelé menet nagyanyám abban reménykedett, hogy férje lekéste a hajót s nem esett áldozatul a nagy szerencsédenségnek. Amikor megtudta, hogy nagyapámnak mégis sikerült szinte az utolsó pillanatban felmennie a hajóra, már csak azzal vigasztalhatta magát, hogy a kisfiúk nem ment vele, így még van esélye az életben maradásra. A környékről érkező mentőalakulatok ekkorra már megkezdték a munkálatokat. Nagyanyámra idegőrlő percek vártak, többször végigjárta a fajszi partot, de férjét sem elve, sem holtan nem találta. Megkérte az egyik mentőbrigádot, hogy vigye at a túlsó partra, de olyan rossz lelkiállapotban volt, hogy azok megtagadták a kérését, mert attól félték, hogy ha meglátja férjét a vízben, képes lesz utána ugrani. Nagyanyám azonban csökönyös asszony volt, nem hagyta ennyiben a dolfot. Elment édesapjáért és annak íséretében csónakkal átmentek a túloldalra, ahol a mentőalakulatok között megtalálta nagyapámat, aki később elmesélte, hogy még a nadrágja sem lett vizes a szerencsédenség során. Rengeteg ember meghalt a robbanáskor, köztük a mar említett Aranka nevű cigányasszony lánya és vőjelöltje, akik éppen az esküvői ruháért mentek volna Budapestre. Az áldozatok között volt egy másik fiatal házaspár is, akik pár hónapos kisbabájukkal indultak útnak. A kisbaba csodával határos módon életben maradt, de mózeskosarát állítólag Sükösdnél fogták ki a Dunából... ’ Bár a visszaemlékezések több ponton eltérnek egymástól, egy valami bizonyos: a mentés szinte a robajlás elükével megkezdődött. Nehányan úgy emlékeznek, hogy legelőször a parton horgászó helybéliek indultak csónakjaikkal a bajbajutottak segítségére, mások úgy tudják, hogy a révészek. Ez persze nem igazi ellentmondás, hiszen kinek jutott volna eszébe megfigyelni az alkalmi mentőcsapatok tagjainak ereded foglalatosságát. Legelőször egy idős bácsika (ugyan, ki lehetett az?) érkezik a roncs közelébe, pedig ladikja másra se jó, mint a partról való horgászatra, hiszen minden eresztéken alattomosan szivárog a víz. Mégis nekivág a széles folyamnak, dacolva az Setét fenyegető veszélyekkel. Egy terhes asszonyt és régi ismerősünket, Lánycsóki Hajnalkát emeli ki a vízből, aki remegve az átélt szörnyűségektől, szinte eszelősen meregeti ki a vizet a veszélyesen megtelő csónakból, mígnem a lélekvesztő eléri a túlart menedékét. Vízi járművekéi telik meg a folyam tükre, egymás után teszik partra a megmentett embereket. Motorcsónak is feltűnik, a közelben gyakorlatozó katonák érkeznek „rocsójukkal”, azonnal kikötnek a roncsnál, de már nem találnak túlélőt, így nem marad más dolguk, mint kihalászni a vízen úszó poggyászok egy részét. A parton összegyűlt túlélők között sok a sebesült, így rengeteg dolga akad a Kalocsáról motorcsónakkal érkező tisztiorvosnak. Kockacukorra csepegtetett orvosságot oszt a remegő embereknek és a kiosztott adagok számbavételéből tudjuk, hogy ez a csoport harminckilenc túlélőből állt, akiket mentőautók szállítottak a szekszárdi kórházba. Lánycsóki Hajnalkát az orvos csónakjával a fajszi partra vitték, majd egy alkalmi autó Bajára szállította, ahol a szomszédjukban lakó őr. Szász Imre — akkoriban jónevű bajai gyermekgyógyász - egy hét alatt olyan állapotba hozza, hogy megszűnnek gyakori eszméletvesztesi rohamai. Ekkor viszont polgári ruhás nyomozók, feltehetően a hírhedt AVH emberei jelennek meg nála, hogy töviről-hegyire kifaggassák a fiatal lányt. Szász doktor igen erélyes feliepésének köszönhetően a kopók végre megértik, hogy a lány nincs kihallgatható állapotban, így egy ideig békén hagyják. De nem sokáig. Hosszú ideig bombázzák kérdéseikkel a kislányt, aztán amikor megtudták, amit akartak, még megfenyegetik a baleset utáni sokkból alig felépült gyereklányt: „... megígértették velem, hogy amit nekik elmondtam a balesettel kapcsolatban, azt soha senkinek nem mondom el, egyáltalán nem beszélek a hajóról senkinek, mert különben édesanyám fogja megbánni...” Ugyan, hány emberrel ígértették meg az életfogytig tartó hallgatást Péter Gábor pribékjei? Hogy hatásos volt a megfélemlítés, az biztos: közel fél évszázada a tragédiának, de még ma is sokan inkább a hallgatást választják, ha a Dömös szóba kerül. Vajon mi szükség volt akkor erre az „omertára”? Talán Schafer János matróz megjegyzése a kűlcs hozzá: „...akkoriban az volt a hivatalos álláspont, hogy a Duna teljesen aknamentes és ez nem lehetett akna...” — vagyis csak arról lehetett hivatalosan szó, hogy ami a Dö-mössel történt, az az „ellenség” műve”, szabotázs a javából. Ne feledjük: a koncepciós perek idejét éljük, milyen jó kis forgatókönyvet lehetett összeütni a szerencséden hajó katasztrófájából az AVH boszorkánykonyháján. Bár 1951-ben igencsak ellenőrzött volt a tömegkommunikáció és kezdedeges a híradástechnika, a tragédia híre szinte azonnal megérkezett Kalocsára is. Kovács Róbert nyugdíjas igazgató tizenkilenc éves volt akkoriban és azon a napon biciklijével éppen a postára ment, amikor ott meghallotta a robbanás hírét. Már nem emlékszik pontosan hány óra lehetett, de délután három felé járt, így felpattant a kerékpárra és nekiindult a meszesi útnak, majd a védgáton Fájsz felé vette az irányt. Jó tempóban haladt s amikor megközelítette a helyszínt, azt látta, hogy a töltés koronáján legalább harminc ember álldogál es figyeli a gát oldalában zajló esemenyeket, a sebesültek ellátását. .Amikor lepillantottam a vízre, már csak a hajó kiálló kéményét és orr-részét láttám, de már nem voltak rajta emberek, valószínűleg akkorra már befejeződött az élok kimentése. Arra is emlékszem, hogy egy egyenruhás férfi - nem tudom, katona volt-e, vagy rendőr — senkit sem engedett a part közelébe. Kérdezősködtem a mellettem állóktól, mi történt, de csak annyit mondtak, hogy felrobbant egy hajó, s nem tudják mitől. Eközben pedig a partról folyamatosan szállították el a sebesülteket. Felzaklatva, nagyon vegyes érzelmekkel eltelve es nyugtalanul kerekeztem haza és felmerült bennem, hogy halottak is vannak és mert én is utaztam a Dömössel korábban, átvillant az agyamon, hogy azok a csodálatos, hatalmas, olajszagú gépek most víz alatt vannak...” A fajsziak közül többen is úgy emlékeztek erre a rettenetes napra, hogy a faluban rengeteg halottat terítettek ki a szükség hullaházban, legtöbbjét szinte a felismerhetedenségig összeroncsolta a robbanás, a gyűrődő fémek, az egymásra zuhanó gépek, oszlopok. Abban sincs semmi különleges, inkább az emberi lélek sajatja, hogy felnagyítja a megélt tragédiát. Bár a Dömös katasztrófája minden nagyítás ellenére iszonyú, néhány túlélő vallomásában mégis újabb, szinte hiheteden dimenziók nyílnak. Van, aki arról írt visszaemlékezésében, hogy a bajai hídnál hálót feszítettek ki, amelynek az volt a funkciója, hogy megakadályozza a holttestek továbbsodrodását, sőt arról is említést tesz, hogy Baján stráfkocsikkal szállítottak a koporsókat és az emberek négyszáz halottról beszéltek... Rémület és döbbenet szorított vasmarkába mindenkit s még ma is alig engedi el a lelkeket. (Kővetkertk a befejező rés% X. Epilógus: Égy hajó a\ örökkévalóságnak. Csapai Lajos
