Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-02-10 / 5. szám
XII. évfolyam 5. szám Az elmúlt év decemberében készült el "Az atomenergia kultúrtörténete" című CDROM, amely az atomenergia kultúrtörténetét, illetve hazánk egyetlen ipari atomerőművét mutatja be. Az erőművet bemutató rész elkészítésében többen is közreműködtek. A munka koordinálását az erőmű részéről Varga József biztosította és szakértőként felügyelte a lemezre kerülő anyagok, képek tartalmát. A fotók Beregnyei Miklós már jól ismert, magas szintű munkáját dicsérik. A videó anyagok az erőmű stúdiójának köszönhetők, kiemelve Pacit Ferenc közreműködését. A filmrészletek alatt hallható információk - a Városi Televízióból már ismert - Préházi Ildikó hangján szólalnak meg.- Korunkban az atomenergia, illetve a segítségével előállított villamos-energia mindenki számára a hétköznapok valósága. Mégis, az atomenergiával kapcsolatos ismeretek kevéssé váltak műveltségünk részévé. Célom ezeknek az ismereteknek az összefoglalása és bővítése volt - nyilatkozta lapunknak a le-Rendhagyó fizika óra Nemrégiben a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság közvélemény-kutatásából kiderült, hogy a lakosság igen nagy része úgy gondolja: ahhoz, hogy a nukleáris energia békés cél alkalmazása utat találjon a társadalomban, már az alapszintű foglalkozás keretén belül kell foglalkozni vele. Ennek hatására a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás egy project kidolgozását kezdeményezte, mely a hetedik és nyolcadik osztályos tanulók fizika tantárgyának kiegészítésére irányulna. Kétezer tankönyv és ugyanennyi munkafüzet készült, amely "az atomi világba" kalauzolja a nebulókat. Február 11-én tizennégy település iskoláinak pedagógusai ismerkedhetnek meg először a könyv (Atomokról, sugárzásokról alapfokon) és a munkafüzet (Ismerkedés az atomi világgal) tartalmával, majd két héttel később a szerző (dr. Szűcs József) segítségével gyakorlati foglalkozáson sajátíthatják el a tananyagot. A pedagógusok maguk döntik majcf el, az atomok és a sugárzás témaköreire mikor, és hány órát szánnak. Ha a diákok az elsajátított ismereteket a gyakorlatban szeretnék látni, szívesen fogadják őjjet az erőműben. Ősszel a pedagógusok elmondhatják addig szerzett tapasztalataikat a könyv szerzőjének. "-.A. mez készítője, Komáromi János, az Energetikai Szakképzési Intézet tanára. - A koncepció kialakítását, az anyaggyűjtést, a rendszerezést, a fogalmazást, az ábrák készítését mind egyedül készítettem, amire igen büszke vagyok. Az atomenergia rész három témakörből áll. A "Kronológia" - mint azt a cím is jelzi - az időszámításunk előtti időktől az 1990-es évekig nyújt időrendi áttekintést, egyúttal az atomenergia megismerésének, kutatásának legfontosabb eseményeit, felfedezéseit is tartalmazza. Az "Arcképcsarnok" az előbbi események több mint 120 jelentős szereplőjéről tartalmaz információt. A "Tárgymutató" a legfontosabb atomfizikai fogalmak és kifejezések jelentésével, összefüggéseivel kapcsolatos ismereteket tartalmazza. A három említett rész nem különálló egységként, hanem szervesen összekapcsolódó egészként, teljes információs bázisként jelenik meg. Sok helyen egyik részből a másikba - minden nehézség és fennakadás nélkül - léphetünk át és nézhetjük meg a minket érdeklő lapokat. Majd újra továbbléphetünk, és lapról-lapra kedvünk szerint kalandozhatunk az ismeretek között. így tehát mindenki egyéni útvonalat választhat az anyag megismerésére. A második rész a Paksi Atomerőmű Részvénytársaságot mutatja be. Megismerkedhetünk a beruházás történetével, a villamos-energia előállításának lépéseivel, és a biztonság, a hulladékkezelés, valamint az oktatást érintő ismereteinket is bővíthetjük. Sőt, a videó-felvételek segítségével akár virtuális sétát is tehetünk az erőműben. Tájékozódhatunk az erőmű üzemeltetési mutatóiról, lakossági kapcsolatairól, valamint az erőmű és a környezet kapcsolatáról is. Minden részhez sok-sok kép tartozik, amelyek szemléletesebbé teszik a leírtakat. Ajánljuk a lemezt mindazoknak, akik érdeklődnek korunk egyik legnagyobb, sok vihart kavaró, de nagyszerű lehetőségeket is rejtő felfedezése, az atomenergia és annak felhasználása iránt. Alakuló ülós a Tájékoztató-és Látogató Központban A tavaly júliusban alakult Magyar Atomfórum Egyesület minőségbiztosítási munkabizottsága az elmúlt héten tartotta alakuló ülését a paksi atomerőmű Tájékoztató- és Látogató Központjában. Mint ismeretes, a Magyar Atomfórum Egyesület célja, hogy elősegítse az atomenergia társadalmi, gazdasági elfogadottságát. Elsőként dr. Czibolya László, az egyesület titkára, a megalakulás utáni néhány hónap munkájáról számolt be. Hangsúlyozta: legfontosabbnak tartja a munkabizottságok megalakítását. Minőségbiztosítási munkacsoportot hoztak létre a paksi atomerőműbe beszállító cégek minőségi követelményrendszerének tapasztalatcseréjének biztosítására. Mivel a radioaktív hulladékok kezelése a társadalmi érdeklődés középpontjába került, ezért e témakörrel kiemelten kívánnak foglalkozni az erre megalakított munkacsoporton belül. Pontos és hiteles tájékoztatást kívánnak adni, hiszen a hulladékok biztonságos elhelyezéséért az atomenergetikai is felelős. Az egyesület természetesen nem dönthet, de a nemzetközi kapcsolatok lévén lehetőségük van a legújabb kutatási eredményeket nyilvánosságra hozni. Számukra ezért nagyon fontos, hogy a munkabizottságok megfelelő nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezzenek. Az Atomfórumot tavaly decemberben felvették az európai nukleáris ipar hasonló szervezetébe (FORATOM). Vincze Pál, a minőségbiztosítási munkabizottság vezetője elmondta: céljuk, hogy a nukleáris minőségbiztosításban bekövetkezett változásokat közvetítsék a tagság felé. Fontosnak tartják, hogy meghatározzák, melyek azok a minőségbiztosítási követelmények, melyeket a vállalkozóknak a nukleáris iparban való tevékenységük során célszerű figyelembe venni. A Paksi Atomerőmű 30 km-es körzetében a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT), illetve a PA. Rt. által mért gammasugárzás legfrissebb ered______________menyei. Települések PART TEIT PART TEIT által mét (nGy/h) szabadba t adatok n által mért adatok (nGv/h) épületben Kalocsa 75 68 _ 118 Foktő 68 26____ 91 101 Úszód 89 89 86 89 Dunaszentbenedek 66 74 101 11.3 Géderlak 68 83 96 126 Ordas — 129 Bátva — _ _ . Paks 58___ 75* _ 78 Gerien 82** _ 80 Fadd _ 99** _ 90 Teneelic 53 79 _ 88 Pusztahencse 85** _ 94 Dunaszentevörev 62 83 _ 83 Kiskőrös 56 _ Szekszárd 66 " 6 4 (ÁNTSZ tetői Dunaföldvár 70-Az eredmények értelmezése: a PA. Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács- Kiskun megyei, valamint a tengelici és a dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. A jelentése, ezen helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **-gal jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30 %-os különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Mindezekkel a megjegyzésekkel együtt valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értéktartományába esik. Ezekből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintamérési, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai novemberben olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A bátyai vizeslabor mérési adatai: Mintavétel Vezetékes víz Duna-víz Sárköz I. fVaiasl Csapadék, feso. hói 12. 15. 0,067 Bc/1 0.071 Bci/1 0.066 Ba/l 0.069 Ba/l Az eredmények értelmezése: A kapott értékek az adott közegre jellemző, a természetes radioaktív izotópokból származó aktivitás-koncentráció tartományába esnek. A párhuzamos hatósági mérési eredményektől szignifikáns eltérés nem volt tapasztalható. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: a besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége: az 1 Gy (gray, ejtsd: gréj); 1 Gy = 1 J/kg 2. Elnyelt dózisteljesítmény: az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: az 1 Gy/h (gray/óra) 3. A mérési eredmények nGy/h-ban (nanogray/órában) értendők. A nGy/h a Gy/h egymilliárdod (10*") része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymilíió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5- Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-82 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén kiépített kömyezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől Északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok, stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m , 1 Bq/1, stb. (Becqerel/m , ejtsd „bekörel"...) TEIT Egy új CD-ROM-róI „Az atomenergia kultúrtörténete”
