Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-11-09 / 44. szám
6. oldal XII. évfolyam 44. szám Paksi Hírnök Paki viro* ét t környék lapja Gyimesi Zoltán az idei Wignei Jeni-díjas Gyimesi Zoltán meghatározó szerepet játszott abban, hogy hazánkban jelenleg az atomenergia békés felhasználása a nemzetközi elvárásoknak megfelelő, biztonságos körülmények között történik. Több kutatási projekt is a nevéhez fűződik, ezek közül talán a legkiemelkedőbb, hogy felismerte: a WER típusú atomreaktorokra vonatkozóan is szükséges egy átfogó és széleskörű reaktorfizikai kísérleti kutatási program. Annak a projektnek a létrehozása is az ó nevéhez fűződik, amely számos fizikus előmenetelét segítette. Gyimesi Zoltán érdeme továbbá, hogy sikerült megvalósítani Magyarországon egy nemzetközi öszszefogással épülő bázist. Mindig alapvető célként kezelte a kutatási eredmények közvetlen atomerőművi alkalmazását, így számos fejlesztést is kezdeményezett. Ezek mindegyike a paksi atomerőmű valamelyik aktuális fejlesztéséhez kapcsolódott, amelyek végül mind sikeresen zárultak. Korán felismerte a számítástechnika jelentőségét az atomenergetiká-Fotó: Beregnyei Miklós ban, s az ő biztatására jött létre a zónamomtorozó-rendszer kifejlesztése, illetve a szimulátorok létrehozása. Gyimesi Zoltán sokféle kutatási, illetve alkalmazási tevékenységet kezdeményezett és vezetett, életművének legfőbb eredményeként mégis egy olyan szellemiségű kutatóintézet kialakítása könyvelhető el, amely kutatási és alkalmazási feladatok végrehajtására egyaránt alkalmas. E két tevékenység ritkán fér meg együtt, hiszen a két terület más munkastílust, más gondolkodásmódot, és más személyes ambíciókat feltételez. Gyimesi Zoltán vezetési stílusa azonban minden akadályt leküzdött, s — neki köszönhetően — a két szakterület képviselői jelenleg egy intézményben dolgoznak. A magyar atomenergetika jó működésének előfeltétele a két terület ötvözése, színvonalas fejlesztés ugyanis csak ezáltal érhető el. Seregély Erzsébet Belolyásolja-e az alomenergía az égíiajlal-változásl? Hanti Ágota, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság berendezés-mérnöke képviseli a Fiatalok a Nukleáris Energetikáért szervezetet a jövő héten kezdődő hágai Klíma-Konferencián. A klímaváltozási értekezlet legjelentősebb napirendi pontja annak a tervezetnek a megvitatása lesz, amelynek célja, hogy a kyotói konferencia határozatának — amely nagyban érinti az atomenergia létjogosultságát is — érvényt szerezzenek. A nagy kérdés: megnevezzék-e az atomenergiát, mint az üvegház-gázok kibocsátása elleni küzdelem egyik lehetséges eszközét? Ebben a témában ugyanis előzőleg eltérő vélemények fogalmazódtak meg. Az egyik szóvivő máris jelezte, hogy a hágai értekezleten javasolni fogja a pozitív technológiák listájának: összeállítását, melyet csatolnának a korábban megfogalmazott „tiszta fejlődési mechanizmus” eszméjéhez. Kijelentette továbbá, hogy az EU támogatja a problémamentes projektek meghatározását a tiszta fejlődési mechanizmusok körében, beleértve a megújuló energia-projekteket, ám az atomenergiát nem sorolják ezek közé. A nukleáris ipar képviselői vitatják az elképzelést, mondván: biztosítani kell a fejlődő országoknak a legmegfelelőbb energetikai opció választásának lehetőségét. „A tudás a könyvekben van” Krammer Ervin milliós nyereménye „Ász voltál” - ilyen és ehhez hasonló SMS-ek érkeztek Krammer Ervin mobiltelefonjára, amikor ismerősei és barátai látták remek szereplését a „Most vagy soha!” című vetélkedő-műsorban. Krammer Ervin, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság primerköri gépésze egy csapásra lett népszerű és milliomos. A fiatal mérnök hihetetlen teljesítménynyel vette az akadályokat, és ha nem is multimilliókkal, de kettőmillió-nyolcszázezer forinttal távozott a stúdióból.- Nem volt kellemes befejezni a játékot a kilencedik kérdés után, mivel szerettem volna eljutni az utolsó kérdésig, de ahhoz, hogy mind a tíz kérdésre válaszolhass, szerencse is kell. Most, hogy már nincs bennem az a feszültség, mely végigkísért a versenyen, nagyon örülök, hogy egyáltalán lehetőséget kaptam a játékra - mondta lapunknak a boldog nyertes, ugyanakkor hozzátette: ahhoz, hogy valaki tapasztalatokat szerezzen egy szellemi megmérettetésen, nem elég csupán a kérdésekre tudni a választ, lelkileg is bírni kell. Krammer Ervin sikeréhez a család és a munkahelyi kollégák is nagymértékbe hozzájárultak. Mennyaszszonya, Kővári Enikő és kislánya, Barbara végigizgulta a vetélkedőt, és biztosították a felkészüléshez szükséges jó légkört, így a nyeremény sorsáról is közösen döntenek. A milliomos, aki leginkább a történelmi regényeket kedveli, természetesen ezután sem hagy fel a vetélkedőműsorokkal, sőt az olvasásról sem mond le: a család jövedelmének mintegy tíz százalékát rendszeresen könyvekre költi, hiszen - vallja Krammer Ervin - a könyvekben van a legtöbb tudás. Szívesen hallgat zenét, sőt mostanság az Interneten is sokat barangol, így megesik, hogy a háztartási munka helyett valamelyik kedvenc hobbiját választja. A főzésre is rá lehet beszélni, főleg akkor, ha a család finom halászlére vágyik. A Paksi Atomerőmű 30 kilométeres körzetében a környezeti gamma-sugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) a legutóbb, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) illetve a PA Rt. által mérve Települések PA Rt. TEIT PA Rt. TEIT az állomásokon adatok az állomásokon adatok az épületekben adatok az épületekben Kalocsa 82 80 89 129 Foktő 81 71 99 108 Úszód 78 72 88 102 Dunaszentbenedek 78 74 101 117 Géderlak 80 80 96 120 Ordas-113 Bátya-95 Paks 69 67*-76 Gerjen-0*(hibás)-74 Fadd-94*-85 Tengelic 61 70*-88 Pusztahencse-81*-89 Dunaszentgyörgy 76 77-70 Kiskőrös 65-Szekszárd Hibás adat-73-Dunaföldvár 70-Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. A jelentése, ezen a helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **-gal jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30 százalékos különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Mindezekkel a megjegyzésekkel együtt valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben illetve épületben általában tapasztalható értéktartományába esik. Ezekből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, sugárzás-mérési adatokból! az a következtetés vonható le, hogy a paksi atomerőmű normáíüzemi radioaktív kibocsátásai legutóbb olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben elő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A bátyai vizeslabor mérési adatai: Mintavétel Vezetékes viz Duna-víz Sárköz I. (Vajas) Csapadék (eső, hó) 2000.szept. Nincs adat Nincs adat Nincs adat Nincs adat Az eredmények értelmezése: A kapott eredményeket az adott közegre jellemző, a természetes radioaktív izotópokból származó aktivitás-koncentráció tarományába esnek. A párhuzamos hatósági mérési eredményektől szignifikáns eltérés nem volt tapasztalható. TÁJÉKOZTATÓ 1.Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az rGY(gray)=l J/kg. /.Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h (gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/oraban értendők. A nanogray/ óra a gray/óra egymilliárdod < 10-9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/ h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített kömyezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok, stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő Bomlások szama. Egysége: az 1 Bq/m3 , 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel”...) TEIT