Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-09-21 / 37. szám

XII. évfolyam 37. szám 6. oldal I Paksi Hírnök Halt« víim c< • környék lapja Hanti Ágota nem bánja, hogy férfias szakmát választott A PA Rt. Gépészműszaki Osztályának berendezésmérnö­ke - saját állítása - szerint „tipikus kislány volt”, akinél egyhamar eltörött a mécses. Ti­zennégy éves kora óta azon­ban — amióta fiúk között él — átformálódott. A Paksi Hír­nöknek „férfiasán” azt is beval­lotta, hogy az iskolában a gya­korlati tantárgyak nem mindig mentek úgy, mint az erősebb nem képviselőinek. Igaz, soha nem zavarta, hogy munkája kö­zelebb áll a férfiakhoz, mint a nőkhöz. — Az ESZI-ben én voltam az egyeden lány, aki a gépész sza­kon tanult, ráadásul még a munkahelyemen is egyeden nő­ként dolgozom a szakmában. Az általános iskolában jól men­tek a reáltantárgyak, ezért szá­momra természetes volt, hogy olyan pályát választok, amihez ezek a tantárgyak kellenek. A középiskola után a főiskola, majd az egyetem következett, ahol gépészmérnök, hő- és atomenergedkus diplomát sze­reztem — meséli Hanti Ágota, aki bár műszaki ember, termé­szetesen vannak „nőies dolgai” is.- Szeretek sütni, sőt — ha az időm engedi — még a főzéssel is megpróbálkozom, de mi ta­gadás, legszívesebben a fér­jemnek segítek a barkácso­lásban. Mindezek mellett Ágota újabb vállalkozásba fogott: szeptembertől közgazdasági tanulmányokat folytat, s emel­lett továbbra is betölti a FINE (Fiatalok a Nukleáris Energetikáért) szervezet el­nöki posztját. Novemberben Hágába utazik, ahol az úgyne­vezett klíma-konferencián vesz részt. Ennek idei témája a globális felmelegedés és az éghajlati változások. Mint mondja, az egyhetes konferen­ciát már nagyon várja, hiszen a fejlett és a fejlődő országok között nagy vitára lehet számí­tani az atomerőművek műkö­déséről. Seregély Erzsébet Úszód lakosságának egyharmada látogatott az atomerőműbe Egyesek a bringát, mások pedig a pecabotot részesítet­ték előnyben az elmúlt hét­végén megtartott Nyílt Na­pon, melyet a Paksi Atom­erőmű Részvénytársaság szervezett. Köztudott, hogy az erőmű 12 km-es körzeté­ben található települések közül a sorsolás és a szeren­cse ezúttal Úszódnak kedve­zett. Az egész napot kitöltő, vidám hangulatú összejöve­tel minden korosztály szá­mára tartogatott kellemes meglepetéseket. Néhányan rajzceruzát ragadtak, hogy megörökítsék legkedvesebb élményüket, mások kerék­párra pattantak és körbeke­­rekezték az atomerőmű üze­mi területét, a kíváncsisko­dók pedig a kiégett kazetták átmeneti tárolóját nézték meg­— Minden kérdésre választ kaptunk és minden kívánsá­gunkat teljesítették - foglalta össze tapasztalatait a Nyílt Nap egyik uszódi résztvevő­je, aki nem mulasztotta el megjegyezni: a Tájékoztató- és Látogató Központban ki­állított uszódi népviselet pontosan megegyezik a nagy­mama viseletével. Mint megtudtuk, a Nyűt Na­pon résztvevő négyszáz ven­dég nagy része most először járt a nukleáris létesítményben. Jó néhányan pedig azért jöttek el, mert szerettek volna meg­győződni mindarról amit már hallottak vagy olvastak, mások pedig egyszerűen csak jól akar­tak szórakozni. (A hétvégi horgászversenyről és a Balatonfűzfőn megrende­zett országos tűzoltóverseny­ről jövő heti lapszámunkban olvashatnak.) Sátoros gondolatok a Kondor-tó partján A Kondor-tó partján talál­ható igényesen kialakított zöldövezet adott otthont an­nak a sátoros találkozónak, melyen a környező települé­sek polgármesterei mellett Katona Kálmán, a Magyar Villamos Művek Rt. elnök­vezérigazgatója, Nagy Sán­dor, a PA Rt. vezérigazgatója, dr. Rónaky József, az Orszá­gos Atomenergia Hivatal fő­igazgatója, Zarándy Tamás, a Gazdasági Minisztérium osz­tályvezetője, Hans Jürgen Bäuerle, a németországi ISAR atomerőmű vezérigazgatója és Takács Károly, a Vértes Erőmű Rt. vezérigazgatója vettek részt. Nagy Sándor vitaindító be­szédében elmondta: a rész­vénytársaság először azt a biztonságnövelő programot szeretné befejezni, amelyet elkezdett. „Versenyképesek akarunk maradni a pia­con” — mondta az energiapi­ac liberalizációjáról szólva a vezérigazgató. Az atomenergia XXI. szá­zadi szerepéről tartott esz­mecserén a jelenlévők kérdé­sekkel ostromolták a meghí­vott vendégeket. Peszt Atti­la udvari polgármester dr. Rónaky Józseftől kapott nem túl kedvező választ arra a kérdésére, hogy Udvarinak van-e esélye a kis- és köze­pes radioaktivitású hulladék­­tárolójának elhelyezésére vo­natkozó kutatások lefolytatá­sára. Dr. Rónaky József vála­szában hangsúlyozta, hogy amíg Bátaapáti alkalmasságát szakmai szempontból nem kérdőjelezik meg, a telepü­lésnek nincs esélye a kutatá­sok megkezdésére. Ez egye­lőre még akkor is elképzel­hetetlen, ha Udvari 95 száza­léka támogatja az elképze­lést. Lengyel János kajdacsi polgármester arra kereste a választ, hogy lesz-e újabb blokképítés Pakson. A vezérigazgató („Muzsika fü­leimnek ez a kérdés”) el­mondta: a kormány vezetése egyelőre nem tervezi az atomerőmű bővítését. Nagy Ferencné, Tengelic pol­gármestere a kiégett fűtő­elemek sorsa felől érdeklő­dött. Nagy Sándor válaszá­ban elmondta: mivel az orosz környezetvédelmi tör­vény nem engedélyezi a to­vábbi visszaszállítást, ha­zánknak be kell rendezked­nie a nagy aktivitású hulladé­kok tárolására. A jelenlegi tárgyalások viszont arról folynak, hogy az orosz tör­vény megalkotása előtt Paks­­ra hozott 3300 kazetta még visszakerüljön orosz földre. A Paksi Atomerőmű 30 kilométeres körzetében a környezeti gamma-sugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) a le­gutóbb, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) il­letve a PA Rt. által mérve Települések PA Rt. TEIT PA Rt. TEIT az állomásokon adatok az állomásokon adatok az épületekben adatok az épületekben Kalocsa 83 76 84 123 Foktő 78 75 97 103 Úszód 76 71 85 103 Dunaszentbenedek 77 77 100 107 Géderlak 78 71 97 115 Ordas­­-104 Bátya­­-90 Paks 67 71*-75 Gerjen-78*-75 Fadd-91*-85 Tengelic 60 75-87 Pusztahencse-84*-90 Dunaszentgyörgy 78 80-79 Kiskőrös 66-­­Szekszárd 18 (hibás)-65-DunafÖldvár 69-­­Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért ér­tékek közül Korrektül összehasonlítani csak a Bács-Kiskun me­gyei, valamint a tengelici és dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. A ” jelentése, ezen a helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **-gal jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30 százalékos különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Mindezekkel a megjegyzésekkel együtt valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dó­zisteljesítményének szabad térben illetve épületben általában ta­pasztalható értéktartományába esik. Ezekből az adatokból, vala­mint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, sugárzás-mérési adatokból) az a következte­tés vonható le. hogy a paksi atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai júliusban olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A bátyai vizeslabor mérési adatai: Mintavétel Vezetékes víz Duna-víz Sárköz I. (Vajas) Csapadék (eső, hó) 2000.08.01. 0,058 Bq/1 0,060 Bq/1 0,057 Bq/I 6,061 Bq/1 Az eredmények értelmezése: A kapott eredményeket az adott közegre jellemző, a természetes radioaktív izotópokból származó aktivitás-koncentráció tarományába esnek. A párhuzamos hatósá­gi mérési eredményektől szignifikáns eltérés nem volt tapasztal­ható. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a su­gárzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray)=l J/kg. 2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegy­ségre jutó része. Egysége: 1 Gy/h (gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/oraban értendők. A nanogray/ óra a gray/óra egymifliárdod (ÍO-9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/ h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a tele­pülések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített kömyezetellenőr­­ző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értéke­ket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást fi­gyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állo­másra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változ­nak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok, stb.) a természe­tes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesitménye is helyről helyre változik. A pillanat­nyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyá­solják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért ér-7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő Bomlások szama. Egysége: az 1 Bq/m3 , 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel”...) TEIT

Next

/
Thumbnails
Contents