Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-08-31 / 34. szám

Paks Város önkormányzatának tájékoztatója - A városi oktatási koncepció tervezete lyiség méltóságának tiszteletét. Intéz­ményfenntartó és -irányító tevékeny­ségének felelősségét átérezve gondos­kodik a gyermekek érdekeinek mesz­­szemenó figyelembevételéről, szemé­lyiségük, adottságaik, készségeik és képességeik tiszteletben tartásáról, fejlesztéséről, tehetségük kibontakoz­tatásáról. Mindezek érdekében elvi döntést hoz arról, hogy- eléri, hogy a nevelési-oktatási intézmények gyerekekre vonatkozó kötelező szabályzatai összhangban álljanak a Magyarország által 1990- ben aláírt Egyezmény a gyermek jogairól c. ENSZ alapdokumentummal,- a gyermek nyelvi és kulturális értékeinek az intézmények általi tiszteletben tartása alapelv, de nem túri el a megbotránkoztatást keltó szubkulturális megnyilvánulásokat,- a gyermeket intézményeiben minden, a pedagógiai/nevelési program által nem igazolható kény­szertől megvédelmezi,- támogatja szabadságát, kezde­ményezőkészségét, de egyértelmű­en tudatosítja a felelősségét és sza­badsága korlátáit,- a neki legjobban megfelelő képzési formát nyújtja számára.- Az elvi megfogalmazásokkal összhangban megteremti, működteti és bátorítja a gyermekérdekek fóru­mait (diákönkormányzatok) intézmé­nyi és városi szinten;- A diákönkormányzatok számára minden - a Közoktatási törvényben szereplő - erkölcsi és anyagi támoga­tást maradéktalanul megad;- Célul tűzi ki a legkorszerűbb ismeretekhez való jutás elsőbbségét az intézményhálózaton belül;- Minden gyermek számára bizto­sítja a korszerű, egészséges (világítás, fűtés, bútorzat) és higiénikus, vala­mint esztétikus környezet megterem­tését. 2. Szülők A városi Oktatási Koncepció rög­zíti, hogy a gyermekek nevelése alap­vetően a családban zajlik, melynek joga, hogy az igényeinek leginkább megfelelő képzési formát, pedagógiai programot válassza gyermeke számá­ra. A pedagógiai programoktól eltérő irányú érzelmi és ideológiai befolyá­solást nem tűr meg. Intézményeiben biztosítja a történelmi egyházak által végzett hitoktatást azon szülők gyere­kei számára, akik ezt igénylik. Az iskoláztatás és a család kapcso­latát a szülők gyermekük előrehaladá­sába történő hosszú távú befektetése­ként értelmezi. A szülők szerepét a gyermekek iskoláztatásában meghatározónak tekinti és ezért kiemelt feladatként értelmezi partneri, azaz „megrendelő és ellenőrző” szerepét. Ennek érdekében, a jelen koncep­ció szellemében: a. gondoskodik a szülőket objektí­­van tájékoztató információs rendszer kiépítéséről a szülői választások meg­alapozásához és befolyásolásához, b. évról-évre nyilvánossá teszi az intézményi mutatókat, melyben a tanulók fejlődésének önmagukhoz, hasonló méretű és adottságú települé­sekhez, valamint az országos ádagok­hoz való viszonyításáról ad tájékozta­tást, c. kinyilvánítja az intézményhasz­nálók (gyerekek, szülők) szolgaitatási igényeinek elsőbbségét az iskolai munkaerő-gazdálkodással szemben, azaz a valós társadalmi igényekhez kapcsolódó intézményi programokat támogatja, d. évente legalább egy alkalommal városi oktatási fórum létrehívásának lehetőségét biztosítja annak érdeké­ben, hogy a szülői igények és vélemé­nyek artikulálódjanak, e. a tanulók nagyobb csoportját (egy intézményt) érintő koncepcioná­lis döntések előtt és után széles körű tájékoztatást nyújt, f. erősíti az iskolaszékek szerepét. 3. Pedagógusok A helyi közszolgáltatások eredmé­nyes működésének elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú munkát végző pedagógusok megtartása és elismerése. A pedagógiai tevékenység alapvetően függ a pedagógus képzett­ségétől, munkája minőségétől. A pedagógus-politika kialakításá­nak elvi meghatározásai és kulcssza­vai:- minőségi fejlesztés elve,- városi továbbképzési stratégia kialakítása,- feltételrendszer megformálása a pályára lépőkkel kapcsolatban,- a pedagógusok részére városi szintű anyagi és erkölcsi motiváci­ós rendszer kidolgozása,- az előrelépés lehetőségeinek ki­munkálása,- innovativitás. A Képviselő-testület tudatában van annak, hogy a pedagógusok - óvodai és iskolai tevékenységeiken, tanóráikon túl - az alábbi tevékenysé­geket látják el:- tanulmányi versenyek szervezése és lebonyolítása,- felvételikre felkészítés,- pályaorientáció,- gyengébb képességűek felzárkóz­tatása,- sajátos óvodai-iskolai programok szervezése,- szakmai munkaközösségi munka,- tanítási időn kívüli szakmai prog­ramok, kirándulások szervezése,- az intézmény külső kapcsolatai­nak ápolása,- részvétel a pedagógus-tovább­képzés rendszerében,- szakmai munkásság (tagság szak­mai szervezetekben, stb.)- innovációkban való részvétel,- pályázati tevékenység,- részvétel a szocializációs folya­matokban,- az osztállyal kapcsolatos admi­nisztratív teendők ellátása,- egészséges életmódra nevelés,- a harmonikus személyiség formá­lása,- közös szabadidős, köteden for­mák csoporttal, osztállyal, stb.- vizsgák előkészítése és lebonyolí­tása,- a gyerekek egyéni problémáinak kezelése,- óvodai, iskolai ünnepségek szer­vezése,- kapcsolattartás a szülőkkel,- ügyeleti feladatok,- sportversenyek szervezése. A fenti tevékenységrepertoár több esetben bővíthető. Annak érdekében, hogy paksi pedagógusnak lenni meg­nyugtató és kiszámítható élethelyzet legyen, a Képviselő-testület: 1. továbbfejleszti a „Gyer­mekeinkért” szakmai díjat, azaz a. nyilvánosságra hozza azokat a siker-kritériumokat, melyeket a díjért teljesíteni kell, b. a díjat odaítélő bizottságot a legmagasabb szakmai elismertséget élvező pedagógusokból állítja ösz­­sze, c. a díj hatókörét minden intéz­ménytípusra kiterjeszti. 2. a városi mérési-értékelési rend­szer kialakításával egy időben nyilvá­nosságra hozza azt a szempontrend­szert, ami tájékoztatást ad arról, hogy mit tekint a szakmai eredményesség mércéjének a pedagógusok és az in­tézményvezetők vonatozásában, 3. az intézményfinanszírozás rend­szerének kialakításával egy időben rögzíti az egyes intézményekben be­tölthető pedagógus álláshelyek szá­mát, 4. képzési és továbbképzési alkal­mak gyarapításával, és az ezzel össze­függő karriertervezéssel ösztönzi a pedagógusokat a folyamatos ön- és továbbképzésben való részvételre, 5. az alkotó pedagógusok számára pályázati forrást biztosít annak érde­kében, hogy alkotó/fejlesztő munká­jukat nyugodt körülmények között végezhessék; ennek formája lehet:- átmeneti munkaidő-csökkentés,- egy alkotó év finanszírozása, ami­kor a pedagógus nem tanít az isko­lában,- ösztöndíj-támogatás szakköny­vek, CD-ROM-ok, oktatási anya­gok vásárlásához,- egyéb támogatási formák. 6. tudatosítja, hogy az élethosszig tartó tanulás nemcsak a tanítványokra vonatkozó szlogen, hanem a munkaerő szabad áramlásá­val hamarosan mindenkit érintő való­ság. Ennek érdekében a Képviselő­testület ösztönözni kívánja a pedagó­gusok nyelvtanulását (ezzel együtt törekszik egyes szaktárgyak idegen nyelven történő oktatásának megte­remtésére), segíteni külföldi szakmai tanulmányútjaikat. 7. Biztosítja és motiválja azon pe­dagógusok átképzését, akik a városi intézményrendszerben hiányterülete­ken kívánnak elhelyezkedni. 2. Tartalmi FEJLESZTÉSEK 1. A tartalmi fejlesztés irányai az óvodai és iskolai hálózatban A tartalmi fejlesztések levezethe­tők az Oktatási Koncepcióból. Ezek szerint a városi nevelési-oktatási rendszer több ponton fejlesztésre szorul, melynek legfontosabb indoka az Óvodai Nevelés Országos Alap­programjának, a Nemzeti Alaptan­tervnek, a szakképzés megújult prog­ramjának bevezetése, valamint a kö­zelgő EU-integráció. így tehát a Képviselő-testület az intézmények vonatkozásában az aláb­bi fejlesztési területeket jelöli meg: Általánosan képző intézmények esetében:- idegen nyelvek (lehetőleg máso­dik idegen nyelv is!) oktatásmódszer­tanának fejlesztését, az idegen nyelvű oktatási programok adaptálását,- a~ informatikai kultúra elterjeszté­sét, felhasználóbarát oktatási progra­mok bevezetését, az intézmények kapuinak kinyitását a számítógéppel nem rendelkező városi lakosság szá­mára, a gyerekek otthoni informatikai eszközökhöz juttatásának támogatá­sát,- a hátrányos helyzetűek, a leszakadók, a tehetségesek oktatási programjainak ki­dolgozását,- az intézményes keretek között biztosított médianevelést,- az intézményes keretek között biztosított művészeti nevelést,- a városi sportkoncepcióval összhangban egyfelől a foglalkozási- és órakeretben megtartott testnevelés órák, másfelől a diáksportkörök tevékenységének és létszámuk bővítésének fejlesztése,- a prevenciót szolgáló projektek és progra­mok biztosítását a kábítószer-megelőzés, az alkoholizmus, a bűnözés, a mentál­higiéné vonatkozásában,- a speciális oktatási szükségletű tanulók beilleszkedését szolgáló intézmény és programok működtetését, kooperatív tanítási és tanulási technikák projekt­jeinek beindítását. Szakképző intézmények esetében:- a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési kínálat kialakítását,- a nemzetközi oktatási projektekbe való bekapcsolódást (Leonardo da Vinci program, Phare-programok, stb.),- az érettségit is nyújtó szakképzés kere­teinek kialakítását,- a felnőttoktatás kereteinek kibővítését. Szakmai szolgáltatások esetében:- Városi szintű mérési-értékelési rend­szer kialakítását,- városi minőségbiztosítási rendszer kialakítását,- fejlesztő pedagógusi hálózat kialakítá­sát és működtetését,- városi szakmai szolgáltató csoport működését. Részletesebben a tartalmi fejlesztések egyik új eleméről Kiemelt fejlesztési terület kell hogy legyen a középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos tanulók intézményének kiala­kítása. Amennyiben Paks város okta­3

Next

/
Thumbnails
Contents