Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-02-03 / 4. szám

5. oldal rrWfiiV A1 iM^nj Sok munka kell Honig szebbé léteiéhez A képviselő-testület január 26-i döntése értelmében a falugondnoki teendőket február elsejétől Kovács János tölti be. Kovács János harmincnyolc éves, korábban tizennégy évig a paksi tűzoltóságon dolgozott. Nagydorogra nősült, három gyermek édesapja. Dorogon a falugondnoki állás mel­lett önkéntes tűzoltóként is fog tevékenykedni. Szak­mája szerint azonban nem csupán tűzoltó, hanem ker­tész is, ezért nyújtotta be je­lentkezését a gondnoki állás betöltésére kiírt pályázatra. Parképítői tapasztalatokat szerzett a Paksi Költségve­tési Üzemnél és a tengelici tsz területén, de részt vett az ASE-csarnok környéké­nek építés utáni füvesítésé­ben, a terület rendbetétel­ében is. Véleménye szerint Nagydorog arculatának megszépítéséhez legalább három-négy évre van szük­ség, s - Jaksa Józsefhez, a község területfejlesztési bizott­ságának elnökéhez hasonló­an - ő is támogatja egy elő­nevelő kiskert létrehozá­sát, melyből idővel ki lehet ültetni a megerősödött cserjé­ket, palántákat a közterületek­re. Pinczési Lászlótól, a tele­pülés első emberétől emellett megtudtuk, a kandeláberek­re is szeretnének virágtar­tókat tenni, ám ehhez előbb a DÉDÁSZ engedélye szüksé­ges. Tervezik, hogy a község határainál köszönőtáblákat helyeznek el, melyeket szin­tén virágtartókkal tennének impozánssá. Emellett a Bor­bély-tónál közparkot kí­vánnak kialakítani játszó­térrel. E terület előkészíté­sét és a korábban idetelepí­tett, ám elhanyagolt fák cse­réjét még idén el fogják vé­­ezni, akárcsak a Napsugár isvendéglő előtt elterve­zett fásítást. Utóbbi helyen virágágyások és padok is lesznek. Idén felújítják a 63-as mentén a két busz­megállót, az út mellett pedig virágok teszik szeb­bé a környezetet. ki, A nagydorogi orvos a megelőzés híve Beszélgetés dr. Ahmad Nassirral A Jókai utcai orvosi rende­lőbe január 24-e óta járnak a betegek és a kíváncsiak. Van, aki rég nem szedett gyógyszert akar felíratni a doktorral, s csak a „Miért?” kérdésre árulja el: igazából csak az „idegent” akarta lát­­ni. így telt el az első hét az afgán származású orvos számára, gm ő ezen nem lepődött meg. Ér­deklődve néztek rá előző munkahelyein - Dunaújváros­ban, Szekszárdon és Pakson egyaránt. Mint mondja: egy ilyen kis településen még in­kább várható hasonló reakció. A kérdésekre szívesen vála­szol, de ezt persze nem szeret­né a munka rovására tenni. Volt olyan nap, amikor het­ven beteg látogatott az új, s az alapellátáshoz szükséges min­den eszközzel felszerelt rendelő­be.- Sebészként végeztem Pé­csett, s az egyetem után Duna­újvárosban kezdtem praktizál­ni - meséli Nassir doktor. - Fe­leségem viszont pécsi, ezért úgy döntöttünk, hogy közelebb kel­lene lennünk egymáshoz. Szek­szárdon sikerült elhelyezked­nem, de még így is sokat kellett utaznom. Ezért elhatároztuk, olyan helyre megyünk, ahol együtt tudunk élni. Nagydo­­rogon éppen üresedés volt, a háziorvos nyugdíjba vonult, s mivel nemrég megszerez­tem a háziorvosi ucencet, ideköltözhettünk. Felesége - aki egyébként kül­kereskedő - jelenleg nem dol­gozik. Gyermekük egyelőre nincs. A háziorvos nagyon elégedett a helyével, elmond­ta: az épületet az ő igényei sze­rint rendezték be. Emellett a környéket is barátságosnak találja, a nagyobb települések zaja után ebben a csendes kör­nyezetben kifejezetten jól érzi magát. Tele van tervekkel, ötletekkel. Azon gondolkodik, miként tudná még inkább segí­teni az emberek életét. — Amit ambulánsán el le­het végezni, azt én szeretném is megtenni, hogy a betegek­nek ne kelljen emiatt Szek­­szárdra vagy Paksra utazniuk - vázolja egyik elképzelését dr. Nassir. - Betegcentrikus va­gyok: ha a páciensemnek bármi­féle panasza van, azt szívesen meghallgatom, s ha azt csak négyszemközt akarja elmondani, arra is lehetőség van. Az ezerháromszáz beteget „örö­költ” orvos a megelőzés elköte­lezett híve. Ezzel kapcsolatban is tervezget. A településre szeretne szakembereket hivni, hogy a do­rogiak hasznos ismereteket szerez­hessenek az egészséges életmódról s ennek részeként a nelyes táplálko­zásról. (Az ügyeleti beosztást Követke­ző számunkban olvashatják) A szerencsés Györkőny Kevés település büszkélked hét manapság azzal, hog) kedvező helyzetben tudjí magát: vagy azért, mert i belvíz nem okozott jelentő: károkat, vagy azért, mert a: általános iskolákban zajlc oktatás olyan szinten műkő dik, amilyennel még a váró sok sem büszkélkedhetnek Györköny e kevés települé sek egyike, ugyanis - föld rajzi fekvésének köszönhető­en - a belvíz könnyen el­folyik és a csapadék el­vezetését is időben meg­oldották. Az iskolában is voltak vál­tozások, ugyanis átálltak a gázfűtéses rendszerre. Az iskola Bikács községgel együtt intézményirányító társulásban működik, ami azért szerencsés, mert így az állami fejkvóta­rendszer lényegesen maga­sabb. Ehhez iön még a nemzetiségi fejkvóta, tehát az iskola működéséhez szükséges anyagi háttér biz­tosított. További jó hír, hogy tavaly szeptember elsején 29 elsős kezdte meg tanulmányait, ami mindenképpen biztató.- Nehézségek és gondok persze még akadnak - mondta lapunknak Hernádi György, az intézmény igaz­gatója.- Például az iskola épüle­tei nem egy helyen, hanem szétszórtan helyezkednek el: van nyolc tanterem, egy napközis helyiség és ezek hét-nyolc helyen találha­tók. Az épületek folyama­tos felújításra szorulnak, pedig nem is olyan rég, másfel éve végeztünk ilyen jellegű munkát. Ráadásul akár a györkönyi, akár a bikácsi újszülöttek számát nézem, a tanu­lói létszám is egyre in­kább problémát jelent majd. A Teleház nagyon jó számítógépes parkkal rendelkezik, így a gyere­keknek lehetőségük van fo­lyamatosan ismerkedni az Internettel és ezáltal szá­mítástechnikai tudásuk is bővül - fogalmazott Her­nádi György. A környék hírei! Javulhat a kistérség foglalkoztatási helyzete Az Európai Uniós csatlakozáshoz közeledve egyre na­gyobb szerephez jut a regionális gondolkodás. Pályá­zati feltételeivel az EU már ma is arra ösztönzi hazánk településeit, hogy közösen pályázzanak a különféle ki­írásokban nyerhető pénzre. A paksi kistérség - az egy­kori járás helységei — január 26-án tartották soros ülésüket Pusztahencsén. Az összejövetel a projekt­szervező menedzserek fe­ladatainak bemutatásával indult. Az utoljára elnöklő dunaföldvári polgármester asszony, Nagy Gáborné el­mondta: a térség kilenc tele­ülésének aláírásával az OFA- oz benyújtott pályázatot ked­vezőtlenül bírálták el, ám sze­rencsére a Tolna Megyei Munkaügyi Központ beadvá­nya sikeres volt. A munkaügyi központ nem csak azokat a helységeket támogatja, ame­lyek a pályázatot beadták, ha­nem a rendelkezésére bocsá­tott százhetvenmillió forint­ból azok is részesedhetnek, melyek a január 26-ig meg­hosszabbított határidő előtt csadakoznak a kilencekhez. Paks, Dunaszentgyörgy, Ma­­docsa és Gerjen polgármeste­rei számára a társulás lehető­sége tehát adott volt. Előbbi három település vezetője ellát­ta kézjegyével a papírost, Mol­nár József viszont nem, mivel Gerjen már részt vesz a sárvízi térség hasonló programjában. Nagy Gáborné ezután vázolta, milyen elképzelések vannak a menedzserekkel kapcsolatban. Három-négy — lehetőleg felsőfokú végzettséggel rendelkező, jelenleg mun­kanélküli — menedzser áll majd munkába a szükséges tanfolyam elvégzése után. Őket három évig pályázati pénzből fogják fizetni. Fela­datuk lesz a pályázati ki­írások figyelése, a jelent­kezések elkészítése vala­mint a nyertes programok megvalósítása. Ilyen lehet például egy kecsketenyésztő szakcsoport felállítása. Bor Imre, Paks polgármestere mindehhez hozzátette: Paks jónak tartja az elképzelést, az­zal kiegészítve, hogy minden település esetében figye­lembe kell venni annak sa­játosságait, s az ott élőket nem szabad egyik napról a másikra szokatlan helyzetbe hozni. Pakson például a mező­gazdáságot érintő terveknek van létjogosultsága, hiszen a termelési kultúra adott. Bor Imre hangsúlyozta: a város kooperálni akar a környe­ző helységekkel, de ez nem azt jelenti, hogy „le akarná nyúlni” azoktól a megszerzett összegeket. Szeretnék fejlesz­teni Paks idegenforgalmát is, mire az elnök asszony megje­gyezte, örvendetes lenne: ha a város a turizmust illetően is kistérségben gondolkodna, az­zal együttműködve döntene lépéseiről. Kiss József, Bölcske polgármestere szerint sokszor az atom­erőmű ittléte miatt nem tudtak pénzhez jutni, mondván: ennek a térség­nek úgyis van. Bor Imre vá­laszában rámutatott: az erő­mű előnyeit kellene végre feltárni, örülni annak, hogy ideépítették, s közösen fel­lépni az előítélet ellen. E Sondolathoz csadakozott Molnár ózsef és Nagy Gáborné is. Végezetül a leköszönő Nagyné utódját választot­ták meg a polgármesterek. Bor Imre és Balogh László pálfai vezető „küzdel­méből” 10:4-es szavazati aránnyal utóbbi került ki győztesen.- Minden lehetőséget ki kell használni, hogy előreléphes­sünk - mondta az új elnök. - Kistérségünknek a Megyei Területfejlesztési Tanács­ban jelenleg csak vélemé­nyezési joga van. Helyesen politizálva és reális célokat magunk elé tűzve azonban eredményeket érhetünk el a közeljövőben. Februárban felállítjuk a projektszervező hálózatot, később pedig a költ­ségvetésről és a munkaprog­ramról kell döntenünk - nyi­latkozta Balogh László. Vörös s Endre Elmaradt a megbeszélés A Tolnai Munkaügyi Köz­pont lemondta a január 28-ára lekötött megbeszé­lést — tájékoztatta a Paksi Hírnököt Kocsner Antal, Fadd polgármestere. A találkozó elmaradása azért érinti kü­lönösen hátrányosan Faddot, mert amíg nincs meg a fedezet a munkára, a nádvágást nem lehet el­kezdeni, pedig ennek most lenne itt az ideje. A nagykö­zség vezetője szerint az idénymunka körülbelül száz jövedelempótló köz­hasznú munkásnak adna két-három héten át folya­matos elfoglaltságot és persze pénzt.

Next

/
Thumbnails
Contents