Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-07-13 / 27. szám
2. oldal Paksi Hírnök Pakl váró* ét a környék lapja XII. évfolyam 27. szám Katona Kálmán látogatása az erőműben „Az MVM Rt. legfontosabb Elkészült a Duna-korzó újabb része tagja a paksi atomerőmű” (Folytatás a% 1. oldalról!) A szakszervezetekkel folytatott megbeszélés után Katona Kálmán kijelentette: meglátása szerint a közeljövőben nem kell nagy csatákra számítani az érdekvédelem és a vezetőség között. Ugyanakkor hozzátette: a magyar energetikai iparnak szükségé van a paksi energiára.- Olyan ember vagyok, aki elfogadja az atomerőmű létét. Általam erősödni fog Paks helyzete - vázolta az atomerőmű jövőjét Katona Kiálmán. - Az MVM Rt. legfontosabb tagja a paksi erőmű. Az a feladatom, hogy egy erős nemzeti villamosenergia-szolgáltatót hozzak létre, vagyis olyan társaságot, amely magyar többségű. Az energetikai törvény megalkotása után részleges piacnyitásra lehet számítani, melynek a fontolva haladás elvén kell létrejönnie. Az átalakulás megvalósításához jelentős segítségre van szükség - hangzott a vezetés részéről. Katona Kálmán megígérte, hogy támogatja a hatékonyabb munka megvalósításához szükséges bértömeggazdálkodás bevezetését. — Biztosítottam az atomerőmű vezetését, hogy a magyar energetikai piacnak szüksége van a paksi energiára. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az erőmű élettartama — természetesen a biztonsági feltételek folyamatos és maximális betartásával - a lehető leghoszszabb legyen. Arra a kérdésre, hogyan képzeli a kis- és közepes radioaktív hulladékok elhelyezését, Katona Kálmán elmondta: legelőször a politikai erővonalakat kell kitapogatni, majd meg kell találni azt a kompromisszumos megoldást, melynek eredményeként megoldódik a nukleáris hulladékok elhelyezése. Az erőmű a térség munkaadója, a döntéseket pedig ennek figyelembevételével keü meghozni.-Úgynevezett „világos-zöld” vagyok, aki el tudja fogadni az atomerőmű létét. A sötétzöldekkel kevésbé értek szót, de úgy látom, hogy ebben a mozgalomban is benne van a megegyezés lehetősége — tette hozzá az MVM új elnöke. Már öt évvel ezelőtt elkezdődött Pakson a Duna-parti szezonnyitó, amivel a század eleji Duna-korzó eredeti hangulatát szerették volna feleleveníteni a helybéliek. Akkor még csak családi programokból állt a Duna-menti szórakozás, később aztán már víziszínpad is került partközeibe, de a műsorokat rézsűn nézték az emberek, ülőalkalmatosság nélkül. Ekkor vetődött fel a gondolat egy elfogadható nézőtér kiépítésére, ahol akár kétháromezres közönség is elférhet. Az iparűzési adó rendelkezhető részéből a PA Rt. tette az első lépést a közönség kényelméért, 1997-re elkészült a lépcsős lelátó első fele. A második ütem önkormányzati költségvetésből, társadalmi munkával. Az ödet Paks Város Közalapítványtól származott. A képviselőtestület az ő kérésükre egyhangúlag megszavazta az építkezésre fordítható összeget. Gyurkó Ferenc, a közalapítvány titkára elégedetten nyugtázta a város és az alapítvány kapcsolatát, mint mondta: mindkét fél egyöntetűen a helyi lakosság kellemes kikapcsolódásának céljából mozgósította tartalékait, amit a városlakók örömmel fogadtak és feltételezhetően a jövőben ki is használják majd. A múlt heti átadási ceremónián dr. Blazsek Balázs jegyző többek között megemlítette: a Duna-part kialakításában fordulópontot jelentett a közalapítvány megalakulása, melynek révén felgyorsultak az események. Mint említette, a Duna-part kulturált kialakítását már tíz éve célul tűzték ki, s a közös igyekezetnek meg is született az eredménye. Végezetül kijelentette: ha az alapítvány bírja lelki erővel, az önkormányzat anyagi forrással, a helyi vállalkozók pedig munkaerővel, akkor a folyam partján hamarosan kerékpárút, étterem lesz, ahol a paksiak kedvűk szerint korzózhatnak, akárcsak száz évvel ezelőtt. A Tolna megyei Munkaügyi Központ Paksi Kirendeltségének ÁLLáSAJÁNLATAI Felvételre keresnek: Paksra: 1 fő szőlészeti telepvezetőt, 4 fő kőművest, 5 fő megváltozott munkaképességű varrónőt, 1 fő kerékpárszerelőt, 10 fő egyéb fizikai munkára megváltozott munkaképességűeket, Bölcskére: 3 fő varrónőt, 1 fő műszerészt, Madocsára: 2 fő Történelem-Fizika-Számítástechnikai szakos általános iskolai tanárt, Székesfehérvárra: 9 fő villamossági szerelőt, Oroszlányba: 1 fő villanyszerelőt, 1 fő egyéb bányászati foglalkozásút, 1 fő géplakatost, 1 fő csillést, Változó munkahelyre: 1 fő építőipari emelő és rakodógép kezelőt. Annak idején, a templomkert falának lebontása után nem betonfalat építettek a lejtő megerősítésére, hanem üzletsort. így született meg a bazársor, melyet a paksi közbirtokosság építtetett az 1870-es években. A korai romantikus homlokzatú épületben tizenegy bolt nyílt. A bazársor tetején áll Szent Vendel, Szent Flórián és Nepomuki Szent János szobra. Az utóbbi időben újabb fejezettel látszik bővülni Paks egyik nevezetességének története. Ezúttal olyannal, amely nemcsak a tulajdonosokat, hanem az itt élőket is élénken foglalkoztatja. Idén októberben lesz két éve annak, hogy húzódik az ügy.- Érdemi döntés még mindig nem születetett -Felhívás Paks Város Önkormányzata egyfordulós nyílt versenyeztetési eljárást hirdet a Paks-Dunakömlőd, Szabadság u. - Csokonai u. csapadékvíz-elvezetés kivitelezési munkáira. A feltételeket ismertető ajánlati felhívás megtekinthető a Paksi Polgármesteri Hivatal földszinti hirdetőtábláján (Paks, Dózsa Gy. u. 55-61.) Megnyugtató megoldásra várnak a bazársor tulajdonosai panaszolta lapunknak a helyszínen Mayerné Sáfrány Mária. — Még azt a fáradságot sem vették, hogy kijöjjenek és megnézzék, hogy milyen állapotban vannak a falak. Igazából mi nem is annyira ezt,-hanem a polgármester úr lekezelő hangnemét és stílusát nehezményezzük, amellyel a testületi ülésen panaszunkra reagált. A bazársort tulajdonosok állítása szerint az önkormányzat szakértője által készített véleményt annak idején többszöri telefonos megkeresésre sem mutatták meg. Mayerné Sáfrány Mária ugyanakkor elmondta: az általuk megfogalmazott, és a Hírnökben közölt nyílt levél nem pontos. Az önkormányzat szakemberei nagyon jól tudják, mi a probléma, valami oknál fogva azonban érdekükben áll, hogy ne intézkedjenek. S hogy mi ez az „ok”, azt nem árulták el nekünk. Azt viszont elmondták, hogy a hivatal szakemberei szerint a beázás alulról jön, mivel a szigetelést a század elején nem oldották meg. Ezért ázik be a mennyezet. (!) A bazársori üzletek tulajdonosai elmondták: a megnyugtató megoldás az lenne, ha az önkormányzat megegyezne a kivitelezővel, és elvégeztetné azt a munkát, aminek nyomán megszűnne a beázás. Hírháttér: A legutóbbi (május végén tartott) közmeghallgatáson Majemé Sáfrány Mária, a Szent István tér 7. szám alatti üzlettulajdonosok nevében kéréssel fordult a képviselő testülethez épület helyiségei 1987 és 1996 között magántulajdonba kerültek, a helyi önkormányzat pedig két évvel ezelőtt a — tulajdonát képező — tetőzetet új burkolattal látta el. Ebből adódott aztán a probléma: az új tetőszigetelés óta az üzletek már nem csak a hátsó, földdel érintkező területeken, hanem a boltív közepén és az oldalfalakon is beáznak. A levegő dohos, amit az ott tárolt áru is átvesz e't ez igencsak megnehezíti az értékesítést. A mennyezetről aláhulló vakolat pedig nem nyújt túlzottan esztétikus látványt. A helyreállítási munkálatok elvégzésére az Állami Műemlékvédelmi Hivatal hatvan napos határidőt szabott meg amely már lejárt, az ügyben mégsem történt előrelépés. Az érintettek azóta több fórumon is hangot adtak panaszuknak. A huzavona tehát tart, a mennyezet továbbra is beázik, a tulajdonosok pedig tehetetlenek.
