Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-01-27 / 3. szám
6. oldal XII. évfolyam 3. szám Nemsokára új fűtőanyaggal üzemel az erőmű Két év múlva a brit BNFL cég szállítja majd a paksi atomerőmű egyik blokkjának fűtőanyagát. Mint azt Kováts Balázstól, a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság tájékoztatási főmérnökétől megtudtuk: a döntésnek gazdasági és stratégiai okai vannak. Az eddig használt orosz fűtőanyag minden tekintetben kiváló, ezt a termelési-, sugárvédelmi- és hulladékkezelési mutatók is bizonyítják, ám az energiaszektorban bekövetkezett szabad piaci mozgás megköveteli, hogy az egyoldalú kiszolgáltatottság véget érjen.- Még 1995-ben határozott úgy a vállalat vezetése, hogy az atomerőmű hosszantartó üzemben tarthatósága érdekében más üzemanyag-beszállítót is keres - mondta a főmérnök - Ennek az alapgondolatnak két oka van: az erőművet, egy esetleges oroszországi politikai-, társadalmi vagy törvényi változásnak ne lehessen kiszolgáltatni, és előfordulhatnak szállítási nehézségek is. A erőmű biztonságos üzemeltetését gyártóüzemi zavarok is akadályozhatják. A másik ok, amiért új partnert keres az atomerőmű, a gazdasági életben keresendő. Az európai szellemű gazdálkodási gondolkodásmódban már nem engedhető meg, hogy egy vállalat egyetlen szállítótól függjön. Egyébként az orosz fűtőanyag tizenhét éves tapasztalatait összegezve elmondhatom, hogy laváló minőségű. így az orosz partner minőségi szintjének megfelelő céget Kerestünk. Egy másik gyártóművel kifejleszteni egy ugyanolyan fűtőanyagot nem egyszerű feladat, így a hasonló gondokkal küszködő erőművel való társulás volt a kézenfekvő. A finnországi Loviisai Atomerőmű, — mellyel évek óta jó a kapcsolatunk - örömmel együttműködik. A paksi és a finn erőmű a fűtőanyag gyártásra közösen írt ki pályázatot. A brit BNFL cégnek jó referenciái voltak, így rájuk esett a választás. Ot fűtőanyagkazetta szállítására kaptak megbízást, melyeket jelenleg a Loviisai Atomerőműben tesztelnek. Az első fűtőanyag-kazettát tavaly vizsgálták meg, idén edig a másodikra is sor érül. Az első vizsgálat után máris elmondható, hogy a kazetta az előírásoknak megfelelő. A pályázat egyik kitétele az volt, hogy az elkészült kazettáknak teljes mértékben kompatibilisnek kell lenniük az orosz kazettákkal, vagyis egyszerre és együtt alkalmazhatók. A tervek szerint a paksi atomerőműben két év múlva 90- 100 brit kazettát fognak használni. A finn tapasztalatokat összegzik, majd elkezdődik a hazai engedélyezési eljárás. A főmérnök szerint a végleges üzemeltetési engedélyt 2003- 2004 körül kapja majd meg a paksi erőmű. A brit fűtőanyag használatával egészséges árverseny alakulhat ki a piacon, mely a hazai villamos-energia ellátásnak mindenképp hasznot hozhat. Füstbe ment terv? így is nevezhetnénk a nemdohányzók védelméről szóló törvényt, mely tavaly november elsejével lépett hatályba, ügy hírlik, nem sok munkahelyen sikerült az irodákból zökkenőmentesen, egyik napról a másikra kitessékelni a dohányosokat. Nincs ez másként a paksi atomerőműben sem. Az ipari biztonsági főosztályra az elmúlt időszakban több bejelentés is érkezett, miszerint vannak, akik a törvényt nem veszik figyelembe. Az ellenőrzések során kiderült, nem csak a kijelölt dohányzóhelyeken „füstölnek”. A dohányosok ezt azzal magyarázzák, hogy a dohányzóhelyek kicsik, és az állandó légcsere nincs biztosítva. Rósa Géza, az ipari biztonsági főosztály osztályvezetője szerint a cigarettázó munkavállalókkal szemben türelmesnek kell lenni, hiszen idő kell hozzá míg megszokják, hogy nem gyújthatnak rá mindenütt. Vezetői értekezleten figyelmeztették a munkahelyi vezetőket a gyakori ellenőrzésekre. Gondoskodtak arról is, hogy a nemdohányzó helyekről elszállítsák a hamvvedreket, hiszen ezek „csábítóan” hat(hat)nak a cigarettázókra. Az osztályvezető azt is elmondta: meg kell oldani a dohányzóhelyek szellőztetését, és ez ügyben már intézkedtek is. Kevés vállalat segíti a dohányosokat abban, hogy leszokjanak káros szenvedélyükről. A paksi atomerőműben már évek óta kidolgozott Írrogram működik, amely a eszokni szándékozó dohányosokat anyagi és erkölcsi támogatásban részesíti. Paksi Hírnök P*V* váró* é* ■ környék lapja A Paksi Atomerőmű 30 kilométeres körzetében a környezeti gamma-sugárzás havi átlagos dózisteljesítménye (nG/h) a legutóbbi hónapban, a Társadalmi Ellenőrző és Információs Társulás (TEIT) illetve a PA Rt. által mérve Települések PA Rt. TEIT PA Rt. TEIT által mért adatok (nGy/h) szabadban által mért adatok (nGy/h) szabadban Kalocsa 75 68-117 Foktő 68 96 91 101 Úszód 89 89 86 89 Dunaszentbenedek 66 74 101 113 Géderlak 68 83 96 126 Ordas. _ 129 BátyaPaks 58 75*-78 Gerjen-82**-80 Fadd-99** . 90 Tengelic 53 79-88 Pusztahencse-85** . 94 Dunaszentgyörgy 62 83-83 Kiskőrös 56-Szekszárd 66-64 (ÁNTSZ tető) -Dunaföldvár 70 ._ Az eredmények értelmezése: A PA Rt. és a TEIT által mért értékek közül korrektül összehasonlítani csak a Bács-Kiskun megyei, valamint a tengelici és dunaszentgyörgyi adatpárokat lehet, mert ezek azonos helyszínekre vonatkoznak. A jelentése, ezen a helyeken az adott hálózat nem végez méréseket. A **-gal jelzett értékek a polgármesteri hivatalok udvarterében elhelyezett dózismérők mérési eredményei. Az összehasonlítható adatpárok közötti, 10-30 százalékos különbség elfogadható ennek a fizikai mennyiségnek a mérésében. Mindezekkel a megjegyzésekkel együtt valamennyi mért érték a természetes gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben illetve épületben általában tapasztalható értéktartományába esik. Ezekből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különböző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a paksi atomerőmű normálüzemi radioaktív kibocsátásai novemberben olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közelben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. A bátyai vizeslabor mérési adatai: Mintavétel Vezetékes víz Duna-víz Sárköz I. (Vajas) Csapadék (eső, hó) 12. 15. 0,067 Bq/1 0,071 Bq/1 0,066 Bq/1 0,069 Bq/1 Az eredmények értelmezése: A kapott eredményeket az adott közegre jellemző, a természetes radioaktív izotópokból származó aktivitás-koncentráció tarományába esnek. A párhuzamos hatósági mérési eredményektől szignifikáns eltérés nem volt tapasztalható. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: A besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége az lGY(gray) = l J/kg. 2. Elnyelt dózisteljesítmény: Az anyag által elnyelt dózis időegységre jutó része. Egysége: 1 Gy/h (gray/óra). 3. A mérési eredmények nanogray/órában értendők. A nanogray/óra a gray/óra egymilliárdod (10-9) része. 4. A mostaninál gyakoribb méréseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített környezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózisteliesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Kalocsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változnak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel. 6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok stb.) a természetes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve a dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az időjárási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában kisebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások száma. Egysége: az 1 Bq/m3 , 1 Bq/1, stb. (Becqerel/ m3, ejtsd „bekörel”...) TEIT
