Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)
2000-01-20 / 2. szám
12. oldal mmPaksi Hírnök Pala város és a környék lapja XII. évfolyam 2. szál N0 f- Alcsoport, 15. forduló Csapnivaló első félidő után... Matáv Rács - 4SI 82-72 (49-33) Bizakodó hangulatban utazott el a kosárcsapat Pécsre, mert - bár nem az Atom számított a meccs esélyesének, mikor nyerjen a Paks idegenben, ha nem most? Talán Szombathelyen vagy inkább Szolnokon? Annyival nem jobbak a baranyaiak a mieinknél, hogy ne lehessen őket elkapni - akár Pécsett is. Csak okosan, jól kell játszani. Legalábbis okosan és jól kellett volna kosarazni ahhoz, hogy esélyünk legyen, ám amit a mieink az ötödik perctől kezdve a pályán műveltek, azt csak elmarasztaló szavakkal lehet jellemezni. A katasztrofális kifejezés talán elég hűen adja vissza a produkciót. Mit láttunk a pályán? Kezdődött azzal, hogy a paksi legénység eladta a Spaldingot az egyik támadásnál, majd Lukminas "vezérletével" hét egymást követő dobás vágódott vissza a mezőnybe. Csak lőttek, nem is töltöttek már a mieink, tizenegy középtávoli és távoli kísérletből mindösszesen kettő hullott a gyűrűbe. 18-10, 22-13, majd 29- 17 és 32-18 állt a táblán. Ekkor paksi részről szétesett védekezés és fejetlen támadások jellemezték a játékot. Hartman és Hoffmann előadásához csak statisztált a gárda, még a veterán Karagits is hat pontot szerzett, tovább fokozandó ezzel szenvedésünket. A sokat bírált Reid az egyetlen, aki dicsérhető: jól fogta Cziglert és emellett tíz pontot is elért a szünetig. Lukminas és Rajkó ezzel szemben eladta a labdát (utóbbi valahogy azért "behintett" egy triplát is), aztán Kangyal testéről visszapattant a laszti a saját térfelére (viszszajátszás), Mérész pedig képtelen volt a bogyót bent tartani magával együtt a játéktéren. Stílszerű a félidő vége: Hoffmann négy másodperc (!) alatt szerzett kosarával alakult ki a félidei állás. Teljes csőd! Innen visszaút...? A második játékrészben aztán az ellenfél 250 másodpercig nem dobott pontot, míg a mieink nyolcat. Aztán Czigler megtörte a pécsi kosárcsendet, ám Lukminas összekapta magát, és végre valahára "beakasztott" egy hármast (51-44), majd egy újabb Luki-trojka s egy Hencsey-kosár után már csak négy a hátrány (60-56). A 35. minutumban még mindig csupán néggyel ment a házigazda, ám ekkor óriási egyéni hibákból kapott a látogató gyors egymásutánban három duplát, amivel szépen el is rendeződött a szombati derbi. Elszúrtak hát egy nagy esélyt játékosaink (még akkor is, ha nem nekünk állt papíron a meccs), s izzadhatnak tovább a nyolc közé jutásért, amihez első lépésként most szombaton a jó formában lévő Körmendet kell legalább tízzel verni, mivel Körmenden kilenccel kaptunk ki. Nem lesz könnyű, ám ha zakó a vége, készülhetünk a kiesés elkerüléséért vívandó csatákra. Egy azonban biztató: azt a fajta "kosárlabdát", amit az első játékrészben az atomosoktól láthattak a nézők, nehéz lesz megismételni. Fodor Péter: Az első félidőben nagyon gyengén játszottunk, tizenhat pont fórt adtunk az ellenfélnek, ami egy ilyen jó csapattal szemben nagy luxus. Az mindenképpen dicséretes, hogy kétszer is fel tudtunk jönni négy pontra, ekkor azonban újra rontottunk. Keiddel végig, a második félidő egyes időszakaiban pedig Lukminas-szal lehetek csupán elégedett, a többiek gyengén játszottak. Pontosítás! "Gyakorlatilag már Pakson eldőlt a január ötödikéi, Szolnok elleni kupameccs. A nyolc közé jutásról döntő párharc első meccsén ugyanis betegség miatt nem számíthatott centerére, Andre Reidre Fodor mester. Ez azt jelentette, hogy - mivel Mérész is lázasan ült fel a buszra - kilenc bevethető embere maradt csupán a paksi trénernek. A paksi gárda bajnoki meccsen éppen szerdai riválisa ellen aratta első győzelmét. Andre a bajnokság első felében nem igazán villogott, így nem nehéz visszaemlékeznünk azokra a derbikre, ahol jól teljesített. Nos, a Szolnok elleni ilyen volt. Jól fogta Ivkovicsot, építeni lehetett rá a taktikát. Szerdán - sajnos - nem lehetett." Ezzel a bekezdéssel kellett volna kezdődnie múlt heti számunkban Kiesésünk története (I) cím írásom. Egy sajnálatos hiba folytán azonban nem ezek a sorok, hanem az eredeti - részben a volt szakosztályvezetőtől származó - félinformációkra épülő szövegrésszel került a nyomdába az írás. A szerkesztőség nevében mondhatom, törekszünk arra, hogy hasonló ne fordulhasson elő a későbbiekben. Elnézést kérünk tehát Andre Reidtől, akiről a cikk azt sugallja, hogy nem betegség, hanem valami más miatt nem tartott a csapattal a szolnoki mérkőzésre. Nem ez az igazság. Andre már Svájcból is betegen tért vissza, a meccs napjára pedig olyannyira legyengült, hogy edzeni sem tudott. Kifejezett orvosi utasításra nem tartott a csapattal, nem pedig félelemből - pláne nem kiszúrásból! Andre Reid tehát az ellene felhozott vádpontban nem bűnös, ahogy az USA- ban mondani szokás: not guilty! Vöröss Endre A legjobb kapusi Weisz József (Kreszpaik) Január második hétvégéjén befejeződött a Takács József emlékére kiírt 9- ESZI Kupa. A bajnok a Dunaszentgyörgy csapatára épülő Németh Söröző lett, míg a harmadik helyet a Kreszpark gárdája kaparintotta meg. Ez utóbbi együttes kapuját Weisz József védte, akit a torna legjobb hálóőrének választottak.- Úgy érzem, hogy a most befejeződött tornán sikerült egyenletes, jó teljesítményt nyújtanom, rászolgáltam a "Legjobb kapus" címére - mondja a Kreszpark egyese. - Meg kell mondjam, nem számoltam ki, mennyi gólt kaptam, ám azt kijelenthetem: ebben a csapatban - mivel három igazolt játékossal vágott neki a terembajnokságnak - még több volt, mint a harmadik helyezés. Közbejöttek viszont menet közben olyan, a körülményeket rontó tényezők, amelyek gátoltak benünket abban, hogy eredményesebbek legyünk. A megváltozott helyzetben viszont már sikernek tartom a "bronzérmet". A kupa meghatározó tényező Paks fociéletében, amit az is mutat, hogy a helyosztók napján teltház várta a pályára lépő csapatokat. Jocó azonban még nem tudja megmondani, jövőre ismét nekivág-e a jubileumi, tizedik ESZI Kupának. "Erről korai lenne még nyilatkozni" hárítja el a kérdésemet a kapus. Tanulja a szakmát és a kispadon ül Beszélgetés a kosarasok elnökével Múlt heti számunkban már beszámoltunk arról, hogy tizenöt hosszú év után elköszöntek Csűrös Dénestől, a kosarasok szakosztályelnökétől. A sportág paksi szerelmesei kíváncsian várják, milyen változások előtt áll a kosárlabda.- November vége felé kerestek meg először azzal, hogy elvállalnám-e a szakosztály, majd a kft. vezetését - emlékezik vissza az új szakvezető. - Elmondták, mi az elképzelésük a kosárlabdával kapcsolatban, milyen változásra van szükség Pakson. Nem sokkal később visszatértünk a témára, s ekkor mondtam igent a felkérésre. Mindenekelőtt azonban a kiszemelt tudni szerette volna, elvárás-e továbbra is az atomerőmű részéről a minőségi kosárlabda (1-4. hely valamelyikén végezni), s hogy a részvénytársaság hasonló mértékben tudja-e illetve akarja-e támogatni a sportágat. Mindezekre igenlő válaszokat kapott. Nefi ez idáig semmilyen rálátása nem volt a szakmai vagy anyagi részletekre, így azt sem tudhatta, a játékosok mennyit keresnek. A sokszor tapasztalható nézőtéri bekiabálások miatt azonban - melyek szerinte túlzóak - megfogalmazódott benne a kérdés, mi a jobb, nyilvánosságra hozni azt, ki mennyiért játszik, vagy maradjon titkos a játékosok gázsija.- Nem vagyok pénzügyi szakember - mondja a szakosztály vezetője -, ám úgy gondolom, gazdasági társaságként legalább az eves költségvetésünket közzétehetjük. A finanszírozás annyiban változik, hogy ezentúl a kft. feladata lesz az atomerőműtől kapott pénz felhasználása éppúgy, mint szponzorokat keresni. Kérdés, beszélhetünk-e jogutódlásról akkor, mikor szakosztályból önálló gazdasági társaság alakul? Tóth szerint igen. azaz nem kell a futó szerződéseket újratárgyalni. A kosarasok újdonsült vezetője azt is elmondta, nem rendelkezik sportmenedzseri tapasztalatokkal, ám mindent megtesz annak érdekében, hogy ezt más területeken való jártasságával és ismeretségi Körének segítségül hívásával (ez akár szponzorálást is jelenthet) minél jobban át tudja hidalni. Szívesen elvé§ez egyébként sportmenezseri tanfolyamot is annak érdekében, hogy megfeleljen az elvárásoknak. Végül arról beszélt, csupán azért ült le a kispadra a Szolnok elleni kupavisszavágón, hogy tudják, érezzék a játékosok, nem a megközelíthetetlen főnököt akarja alakítani, hanem arra törekszik, hogy Lukminasék partnernek tekintsék.-vöröss-S hogy nagypályán milyer tervei vannak azok után hogy Licker András személyé ben újabb riválisra akadt a csapatba kerülésnél? "Egy hét telt el a felkészülésből, ám annyi már tisztázódott, hogy a PSE-ben maradok. Kihívásnak érzem a kialakult helyzetet, még inkább meg kell küzdeni a posztért, mint ősszel, ám ha sérülésmentesen sikerül az alapozás, akkor esélyem van pályára lépni." Múlt heti számunkban már értesülhettek olvasóink azoknak a futballistáknak a névsoráról, akik most már a Paksi SE játékosainak vallhatják magukat. A csapatra való új emberrel gyakorlatilag - ha az edző is úgy akarja - teljesen új kezdő tizenegy futhat ki a pályára március 5- én Dunaszentgyörgyön a helyiek ellen. Ilyenkor még inkább fennáll a klikkesedés veszélye, az újak és a régiek tábora megoszthatja az egységet. A PSE kapusa azonban az eltelt egy hét alatt nem tapasztalt olyan negatívumot, mely megzavarhatná a közös munkát.- Egyelőre még mindenki azzal van elfoglalva, hogy a saját munkáját maradéktalanul elvégezze. Azért azt tudni kell, hogy a mi keretünk labdarúgói elég jól ismerik egymást, nincsenek köztünk kibékíthetetlen ellentétek - mondja Józsi. Nyilvánvalóan lesznek olyanok, akiket a klub kölcsön fog adni, az ő névsorukat ezen a héten hozza nyilvánosságra a szakvezetés, erről jövő heti lapszámunkban számolunk be. u Paksi Hírnök IS ÉS A KÖRNYÉK LAPJA Kiadja a Hírnök-2000 Bt. Kiadásért felel a Bt. ügyvezető igazgatója Főszerkesztő: Miklós Imre Társszerkesztők: Seregély Erzsébet Kövi Gergő Vöröss Endre Szerkesztőség: 7030 Paks Dózsa György út 51-53. 7031 Paks, Pf.: 20. hirnok@matavnet.hu Tel./Fax: 75/313-522 Telefon: 314-141 Készült: Kaloprint Kft. Kalocsa Felelős vezető: Illés János ügyvezető igazgató HU1SSN: 0865-560X
