Paksi Hírnök, 2000 (12. évfolyam, 1-50. szám)

2000-03-23 / 11. szám

2000. március 23. Pályázati felhívás Paks Város Önkormányzata a 16/1999. (V.27.) Kt. számú rendeletében foglaltak alapján pályázatot hirdet a védett épületek felújítási, korszerűsí­tési, építési munkáinak támo­gatása céljából. Pályázni lehet: Paks város közigazgatási te­rületén található műemléki védelem, helyi egyedi véde­lem alatt álló épületek, továb­bá helyi egyedi védelem alatt álló épülettel vizuális egységet alkotó épület, valamint a vé­dett környezetben álló épület teljes felújítási, korszerűsítési, külső és az ezzel összefüggő belső helyreállítási munkáival. A pályázatnak tartalmaz­nia kell: — a megvalósítandó felújítás engedélyezési szintű tervét, költségvetését (tervezői, kivi­telezői) és amennyiben szük­séges az építési engedélyét, — az érintett tulajdonosok (kezelők, használók) névsorát, írásos nyilatkozatukat, hogy a felújítás rájuk eső költségeit vállalják, — a kivitelezés ütemezését. A pályázattal elnyerhető támogatás összege: — műemléki védelem alatt álló épület esetén a Városépí­tő Bizottság által meghatáro­zott összeg, melynek 50%-a vissza nem térítendő támoga­tás, 50%-a 60 hónap alatt visszafizetendő kamatmentes kölcsön, — helyi egyedi védelem alatt álló épület esetén a támogat­ható építési munka költségé­nek 50%-a, de maximum 500.000,- Ft, melynek 50%-a vissza nem térítendő támoga­tás, 50%-a 60 hónap alatt visszafizetendő kamatmentes kölcsön, — védett környezetben álló, vagy védett épülettel vizuális egységet alkotó épület esetén a támogatható építési munka költségének 50%-a, de maxi­mum 500.000,- Ft, mint 60 hónap alatt visszafizetendő kamatmentes kölcsön. A pályázatokat 2 példány­ban kell benyújtani dr. Blazsek Balázs jegyzőhöz (Paksi Város Polgármesteri Hivatala 7030. Paks, Dózsa Gy. u. 55-61. Telefon: 75/311-277). A benyújtás végső határide­je: 2000. május 31. A pályázatokat a Városépítő Bizottság 2000. június 15-ig bírálja el. A bizottság döntéséről min­den pályázót írásban értesí­tünk. A pályázattal kapcsolatos kérdéseket személyesen a Paksi Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztályán Paks, Dó­zsa Gy. u. 55-61. II. emelet 239/A irodahelyiségében, te­lefonon a 06/75/311- 277/112-es melléken lehet feltenni, hétfő, kedd, szerdán 8.00-15-30, pénteken 8.00- 13.00 óra között. Paksi Hírnök Pakü város és ■ környék lapja A kérő este érkezett, s mint az árnyék, kicsi ajtónyi­tással lépett az almaillatú szobába. A neszre az ablak felé fordított fotelból habfe­hér hajú asszony állt fel, le­simította meg­­gyűrődött pon­gyoláját, kezét előrenyújtotta s úgy ment a férfi elé.- Isten hozta nálam, Sán­dor - sugárzott a szeme, s arcát mosoly lepte el.- Boldog vagyok, hogy új­ra látom. A férfi kezet csókolt, majd töprengve szólt:- Hová gondol, kedves Anikóm? Mi boldogság lehet egy ilyen vénember érkezé­sén?- Bízza rám - kacsintott a nő. - Van benne boldogság. Elég biztosíték ez magá­nak? - felvonta a szemöldö­két.- Ha kegyed mondja - szólt az öregember bizony­talanul, s a nyugalmat árasztó cserépkályha mellé lépett. Nagy nap a mai; asszony­kérő. Leánykérőt nem mondha­tunk, hol van itt a hamvas arcú arának való? Mindket­ten özvegyek, öregek már, az asszony jóval túl a het­venen s a férfi alig innét a nyolcvanon. Egy hónapja ismerkedtek meg a nyugdí­jas klubban, közös ismerő­sük hozta össze őket, s amint tekintetük találkozott, elfelejtettnek hitt fények gyúltak ki az öreg szemek­ben. Bemutatkozás után a férfi kezet csókolt, s a kéz­csók űröket töltött meg, régi érzéseket keltett lábra ben­nük. A klubfoglalkozásokon már egymás mellett ültek, s azon az első estén a férfi engedelmet kért, hogy ott­honáig kísérje a fehér hajú özvegyet. Nap nap után találkoztak, a férfi többnyire virággal, vasárnaponként a cukrász­dában vásárolt finom süte­ményekkel érkezett az al­maillatú szobába. Képesek voltak hosszú órákig csend­ben elüldögélni, hiába jött az alkonyat, villanyt sem gyújtottak, nem szóltak, em­lékeiket morzsolgatták s nem győzték egymásnak bi­zonygatni; még emlékezni is jobb, könnyebb, ha társat érez maga mellett az em­ber. Bölcsek voltak, amilyen bölcsek csak a sokat meg­éltek lehetnek, tudták, hogy évekkel előre már nem ter­vezhetnek, mert ebben a korban minden nap, minden óra ajándék csupán, és tud­ták: sietni kell, egybe kell kelni mielőbb, s megosztani egymással a kenyeret arra az időre, ami még hátra van. Az asszony hellyel kínálta a kérőt, s a töpörödött, haj­lott hátúvá zsugorodott férfi nehézkesen ereszkedett a fotel öblébe, sálját is magán hagyta, hadd melegitse. Az asszony a hátát a cserép­kályhának vetette s úgy f Varga S. József La kért. babrált egyik kezével a má­sikon, hogy jól lássék a há­rom aranygyűrű, egy, amit még megboldogult szüleitől lánykorában kapott, a má­sik, amit szegény anyjától örökölt, s a harmadik, amivel régen elhalt férje lepte meg egy régi-régi szü­letésnapon, így adta a fér­fi tudtára: számára is nagy nap ez a mai, asszonykérő, készültek rá, s gondolták, nem fosztják meg magukat a formaság, a házi szertar­tás adta örömtől. Csend. A férfi maga elé meredve ült, gondolta, nem szól még, elvégre nem lehet ajtóstul a házba rontani, hagyta, hogy múljon az idő.- Magára hagyom, Sán­dor. Melegedjen - szólt az asszony, s magát kihúzva, hogy mellei felett a pongyo­la megfeszüljön, a konyha felé lépett. - Megfőzöm a teát. Kér bele mézet?- Ha lehetséges. Huruttal küszködök, és arra a méz kiváló orvosság.- Igen, biztosan az - he­lyeselt az asszony. - Meg­boldogult uram kimondottan mézpárti volt. Azt mondta, a méz csodaszer, erősíti a szívet, hála legyen érte a méhecskéknek.- Miben halt meg sze­gény?- A szíve vitte el - szomo­rú az asszony mosolya. - De azért hiszek a mézben.- Okosan, nagyon okosan. A férfi bólogatott, az asz­szony meg kitipegett a konyhába, s csak szelíd konyhai zajok keringtek az öreg kérő körül. Micsoda nyugalom, micsoda békes­ség! Kellemes borzongások futottak át az öregemberen s mintha mélységbe zuhan­na, úgy szippantotta magá­ba az álom. Az asszony tíz perc múltán gőzölgő teáskannával jött. Megszomorította, hogy ké­rőjét alva találta, de sebaj, úrrá lett rajta a lelkesedés, visszatért a konyhába és sütőbe rakta a szendvicse­ket. Odakint várt, amíg el­készülnek; arcán babrált a tükre előtt, hajába túrt, újra rúzsozta hervadt ajkait, s midőn mindennel elkészült, nyitott újra kérőjére.- Ébresztő, Sándor! Éb­resztő! - csilingelt a hangja önfeledten. - Uzsonna! Nem jött felelet. Nevetve lépett a férfihez, csontos kezét vállára tette s újra megszólította:- Sándor! Sándor, ejnye, de nagyon tud maga aludni! Hogy a kérő nem felelt, erősebben mozdított rajta, mire a madárkönnyű test te­hetetlenül előrebukott. Az asszony letérdelt, úgy né­zett fel a férfi arcába s nem volt benne rémület, amikor kiolvasta a félig nyitott sze­mekből: ahol ez az öregem­ber jár, onnét embernek többé nincsen visszatérés. 7. oldal „Csak egészség legyen, a többit megvesszük” — Nem kényszerű­ségből, hanem saját elhatározásból let­tünk vállalkozók - nyilatkozta lapunk­nak Korda György az iparoskör tavasz­köszöntő bálján, ahová állandó part­nerével, Balázs Klári­val érkezett. A népszerű művész­házaspárral rendhagyó interjút készítettünk: ezúttal ugyanis nem arra voltunk kíváncsiak, hogy mi­lyen a művészvilág, hanem ar­ra, hogyan lehet az üzleti életet a művészettel összeegyeztetni. — Nagyon nehéz, mert mind­kettő egész embert kíván — vá­laszolta Korda György. — Kö­rültekintőek voltunk, jól meg­néztük, hogy mibe fektetjük a pénzünket. Igényes, színvona­las szállodát építettünk saját erőnkből. Kevesebb pénzért egy könnyű „találkahelyet” is építtethettünk volna, és ma már milliomosok lennénk. Mi azonban szépet és nemeset szerettünk volna. Balázs Klári nemcsak a ma­gánéletben, hanem az üzletben és a vállalkozásban is társa Korda Györgynek. Mint a cég „pénzügyminisztere” el­mondta: állandóan küzdenek az adóterhekkel, a dolgukat rá­adásul megnehezíti, hogy' a szállodaipart nyolc féle adó ter­heli, és ehhez hozzájön még az Harmadik alkalommal talál­koztak a nemzetközi rendőr­szervezet paksi tagjai és ba­rátai, hogy zenével, tánccal mulassák az időt. Több százan érkeztek a bál­ra, melyet Neidert Imre, az IPA paksi csoportjának elnö­ke nyitott meg. A Csillag Show Táncegyüttes bemu­tatója után a Györkönyi Néptánc Együttes produk­ciójában gyönyörködhettek a vendégek. Az est folyamán - a helyi vállalkozók felajánlá­sának köszönhetően — értékes építményadó is. A művésznő hangsúlyozta: nem azért vállal­koztak, mert az éneklésből nem tudnának megélni, hanem azért, mert kíváncsiak voltak arra, hogy milyen az üzleti élet. Balázs Klári kiemelte: a nők egészen biztos nehezebb helyzetben vannak az üzleti életben, de fontossági sorren­det kell kialakítani, ezt teszi ő is: első a munka, és csak utána jönnek a privát dolgok.­A művészházaspár a ké­szülő új albumról is beszélt, mely még az idén piacra ke­rül. Balázs Klári egyelőre nem tervez külön CD-t, de már fel­vetődött ennek a gondolata is, bár az külön turnét, külön fel­lépéseket jelentene. Egyelőre még közösek a dalok, és közö­sek a vidéki fellépések is. A művészházaspár a „Csak egészség legyen, a többit meg­vesszük” mondattal búcsúzott a paksiaktól. nyeremény-tárgyakat sorsol­tak ki. A szórakozás mellett termé­szetesen kötetlen, baráti be­szélgetésekre is alkalom adó­dott, hiszen nem csak helyi vendégeket köszönthettek a szervezők. Jelen volt Alen Kassel alezredes, a taszári SFOR alakulat polgári ügyek hivatalának vezetője, valamint Farkasinszky Csa­ba, az Ipa Országos elnök­ségének tagja is. így a szüne­tekben nem is eshetett másról szó, mint a szervezet jövőjéről és az ez évi feladatokról. IPA-bál az ESZI-ben ZL PC KLINIKA BT. Paks, Barátság u. 12. Tel/fax: 75/314-747 Jjr-^Lk Paks, Dózsa Gy. út 50 Tel: 75/421-180. e-mail: pcklinik@elender.hu Számítógépek forgalmazása és javítása ílender Internet területi képviselete DVD, Hi fi termékek gyártása Válassza a legjobbat!

Next

/
Thumbnails
Contents