Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-02-12 / 7. szám
Paksi Hírnök 1999. február 12. VÁROSHÁZA PAKS VAROS ÖNKORMÁNYZATA február harmadikán a Városháza földszinti tanácskozó termében tartotta soron következő testületi ülését, melyen a városatyák öt napirendi pontot tárgyaltak. Hétköznapok KEVESEBB ADÓT KERNEK KIEGYEZÉS A KIÉT-TEL A pedagógusok és a közalkalmazottak bérét is emelik Pakson. Erről született megegyezés a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa (KIÉT) paksi városi szervezete és Bor Imre polgármester között február 8-án a paksi polgármesteri hivatalban. A közel másfél órás érdekegyeztető tárgyalást ez alkalommal - a helyi média munkatársai jelenléte nélkül - zárt ajtók mögött tartották. A tárgyalás után Périné Papp Zsuzsanna a KIÉT paksi szervezetének soros elnöke a Paksi Hírnök munkatársának elmondta: a tárgyalás eredményes volt. Eszerint Pakson ebben az évben - az egyhavi jutalomkeret, azaz a tizennegyedik havi bér „alapbéresítése” révén - a pedagógusok bére a törvényben meghatározott módon átlagosan 17 százalékkal, a közalkalmazottak esetében pedig „helyi alku alapján” 13 százalékkal emelkedik. A bérek kifizetésére - visszamenőlegesen is - a városi költségvetés elfogadása után kerül sor. A tárgyaláson a két fél megállapodott arról is, hogy a KIÉT az alapbéresítést csak feltételek mellett fogadja el: ha évközben központi keretből ágazati bevétel-növekedés történik, és ha a helyi intézményi átalakítások révén bérmaradvány keletkezik -, a KIÉT-nek és a polgármesternek további tárgyalásokat kell folytatnia ennek a pénznek a felhasználásáról. A KIÉT javaslata az, hogy ez jutalom-keretet képezzen. Ezen kívül az egyes intézményeknél az év közben keletkezett bérmaradvány az év végén legyen jutalomként kiosztható. Périné Papp Zsuzsanna kérdésünkre azt is elmondta, hogy városunkban a közeljövőben a közalkalmazottak körében létszám-leépítés nem várható. Elsőként Bor Imre polgármester beszámolt a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról, majd az előző testületi ülésen elhangzott interpellációkra válaszolt -, ezt a testület elfogadta. Ezt követően Faller Dezső interpellált, a január húszadikai testületi ülésen elfogadott közvélemény-kutatással kapcsolatban. A képviselő kifogásolta, hogy nem írt ki pályázatot a hivatal a közvélemény-kutatás elvégzésére, és elfogadhatatlannak tartja a kérdőíven szereplő kérdéseket is. Az interpellációban Faller Dezső képviselő kitért a tavalyi közvélemény-kutatásra, melyet a jelenlegi közvélemény-kutatással is megbízott Jelenkutató Intézet végzett, és egyben megkérdőjelezte a polgármester és általa vezetett választási szövetség „Tiszta közélet, felelős gazdálkodás, párbeszéd a lakossággal” hármas jelszavát azért, mert Bor Imre - Faller Dezső szerint - olyan cégnek adott megbízást, amelynek vezetőjéhez - annak nyilatkozata szerint - évtizedes ismeretség fűzi. Bor Imre polgármester 15 napon belül válaszol Faller Dezső interpellációjára. Mielőtt a testület döntött volna a napirendi pontokat illetően, dr.Bencsik Lajos kért szót, hogy elmondhassa: a he-, lyi adók módosításáról szóló testületi anyagot öt perccel az ülés előtt kapta meg, így felelősséggel nem tud, s a témában egyáltalán nem is kíván szavazni. Hajdú János a gazdasági bizottság elnöke a helyi adózás sajátságos helyzetére hívta fel a figyelmet, mely szerint a vállalkozóknak tisztában kell lenniük helyzetükkel, jelen esetben az építményadó mértékével -, ezért mielőbb dönteni kellene ennek mértékéről. A képviselők ezek után megszavazták, hogy elsőként döntenek majd az adózásról. A napirendi pontok közé felvették az utcanevek tárgyalását is. A helyi építményadóról szóló rendelet módosításról hosszasan vitatkoztak a városatyák. A döntés szerint a tíz főig foglalkoztató vállalkozások 150 Ft-ot fizetnek négyzetméterenként, míg a 11-500 főig terjedően foglalkoztatók 300 forintot, az 500 fő felett foglalkoztató cégek pedig 900 forintot fizetnek négyzetméterenként és évente. A képviselő-testület több szempontból is vizsgálta a napirendi pontot. A városunkban jelenlévő 380 vállalkozás közül 74-et érint a rendelet, és csupán tízre tehető azon vállalkozások száma, melyek adózását nagymértékben befolyásolja a magasabb építményadó. Hajdú János többször is megerősítette a kérdések elhangzásakor, hogy történt egyeztetés a vállalkozók képviselőivel. A következő napirendi pont a város szociális és gyermekjóléti ellátását szabályozó rendelet módosítása volt, ahol a képviselők kérdés és hozzászólás nélkül döntöttek arról, hogy a lakásfenntartási támogatás havi legkisebb összege 1000 forint, a havi legmagasabb összege pedig a nyugdíjminimum 50 százaléka lehet. A jövedelempótló támogatásra jogosultak részére pedig a Szociális Törvényben meghatározott összeget folyósítja Ezután a lakásépítés-, vásárlás és felújítás helyi támogatásában részesítendők negyedik negyedévi névjegyzék-tervezetéről, majd a fiatal házaspárok első lakáshoz jutásához adható önkormányzati támogatásról készült névjegyzék-tervezet jóváhagyásáról született határozat.
