Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-12-10 / 47. szám
www.paks.info.hu/hirnok Nevetett a mentőautóban Németkérről az EU felé A bátorság természetes tulajdonság kell, hogy legyen egy tűzoltónál, gondolhatjuk, joggal. A baleset azonban baj, bárkit is érjen. Noszmüller Gábor azonban ezt is férfihoz illően viselte, mint ahogy már lábadozása során is az újabb feladatokra készül. A vidék szerepe nyilvánvalóan felértékelődik az Európai Unióhoz történő csatlakozás közeledtével. Ma már egyértelmű, hogy csak egységes Magyarország - ahol nincsenek számottevő különbségek a főváros és a vidék között - lépheti át a schengeni határt. A TŰZOLTÓ ŐRMESTERT A Budapest Bank paksi fiókjának november 19-i tűzeseténél érte a baleset. Rászakadt a csigalépcső, mint a szekszárdi kórházban kiderült, térdkalácsát eltörve. Egy pillanat volt az egész - emlékszik vissza Gábor - ma sem tudom, előbb estem-e el a rám zuhanó lépcsőtől mint ahogy a térdem tört el. Hívtam a kollégáimat, ők a mentőket, gyorsan jöttek. Csak útközben döbbentem rá, baj történt. Szilvia, a feleség a mentőautóból tudta meg a rossz hírt, Gábor ugyanis felhívta mobiltelefonjáról. Nevetett - meséli Szilvi - igazán csak mikor a kórházban megláttam, hittem el a balesetet. Hazatérve éreztem a hiányát, de össze kellett szednem magam, egy tűzoltó felesége nem lehet gyenge. Annál inkább sem, hiszen hamarosan megérkezik az „utánpótlás”, január közepére várják gyermeküket, akiről már tudják - manapság már nem csoda ez - fiú lesz. Talán tűzoltó válik majd belőle. A szülők mindenesetre nem fognak tiltakozni, ha édesapját követi. Magasztos hivatás másokon segíteni - foglalja össze tömören Gábor szakmai hitvallását. Felettesei természetesen nem feledkeztek meg a bátorságáról. Alig ért haza a kórházból, nagydorogi otthonába látogatók érkeztek. Csöglei István nyugalmazott alezredes, a Tolna Megyei Tűzoltószövetség elnöke és Sátor Géza őrnagy köszöntötték Noszmüller Gábort és átadták neki - valamennyi bajtársa jókívánságai és üdvözlete mellett - a szövetség által adományozott díszérmet. -vöröss-NÉMETKÉR POLGÁRMES- tere, Mihályi Józsefné november 20. és 27. között Németország Baden Württemberg tartományában járt önkormányzati tapasztalatcserén. A szemináriumra, amelyet a tartomány és Magyarország belügyminisztériumai szerveznek évek óta, az idén tizennyolc magyar település polgármestere kapott meghívást. A program helyszíne a közel huszonnégy ezer lelket számláló város, Freudenstadt volt - mondta el a Hírnöknek Mihályi Józsefné. A települést Friedrich von Württemberg herceg terveztette meg Heinrich Schickhart építőmesterrel 1599-ben. A reneszánsz, árkádokkal körbevett óriási főtér sarkain épületek állnak, mögöttük további két házsor, a város közepén hatalmas kastély. Két év múltán elhelyezték a templom alapkövét, és nevet kapott a város. Az álmok azonban 1608-ban a herceg halálával szertefoszlottak. Egészen 1988-ig kellett várni beteljesülésükre, mikor Freudenstadtot a megyei, járási jogú városok közé sorolták. Németország legnagyobb piac- és vásártere 1990-ben valósult meg itt, körbeépítve, kávézókkal, gyalogos zónákkal. '997-ben megkapta a gyógyklímával rendelkező gyógy-üdülő hely elismerő címet. Az akadémia, ahol az előadásokat hallgattuk, szálláshelyünkön a Fekete erdei hotelban van, csodálatos környezetben. A szervezés, az ellátás és minden más első osztályú volt. Élményekben és tapasztalatokban gazdagon tértünk haza. Tájékoztatást kaptunk az Európai Unió szervezeteiről, a keleti bővítésről, az önkormányzatok lehetőségeiről, gyakorlati tapasztalatszerzésre is lehetőség nyílt, a település intézményeinek megtekintésével. Átfogó képet kaptunk a tartományban végrehajtott községi, közigazgatási reformról, amely 1967. és 1985. között ment végbe. Egy érdekes adat erről: 1968-ban 3.378 önálló közigazgatású település volt, 1975-re ez a szám I.100-ra csökkent az egymáshoz való önkéntes csatlakozás nyomán. Faluszövetségek alakultak, és így bármilyen beruházásba kezdtek - elsősorban az infrastruktúra - célszövetségek jöttek létre. Mi sem gondolkodhatunk másképp, nálunk is csak térségekben szabad gondolkodni. Az Európa Parlament egy képviselője rövid tájékoztatást tartott számunkra, köszönetét mondva az 1989-es határnyitásért. Magyarországnak helye van az Unióban, Németország ezt soha nem vonta kétségbe, hisz számára is fontos a keleti csatlakozás, ám a 2003-as időpont korainak tűnik, szerinte 2005. lehet reális, hiszen a csatlakozásig meg kell felelni sok feltételnek, így a mezőgazdasági termékek uniós piacképességének is.-ve-
