Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-12-03 / 46. szám

www.paks.info.hu/hirnok PAKSI HÍRNÖK Sikeres vizsgázók a gimiben Akarni kell folyamatosan fejlődni! Karatés kiáltásoktól volt hangos november 27- én a Vak Bottyán Gimnázium tornaterme. Délelőtt és délután egy-egy edzés szerepelt a prog­ramban, majd estefelé elkezdő­dött a vizsga, melyre - bár nem vizsgázni, de - sokfelől érkeztek többdanos karatézók is, hogy megmutassák tudásukat sain sei (a tanító) előtt, aki „civilben" a Sáfár László névre hallgat. Oróla két dolgot tudtam meg, egyrészt hogy nyolcdanos mester, aki éve­ken át oktatta a shotokant egye­sült államokbeli egyetemen is, másrészt pedig, hogy rendkívül szigorú. A tavalyi vizsgán tizen­három vizsgázóból csak ketten feleltek meg az elvárásainak... A formagyakorlatok alatt a paksi szakosztály vezetőjével, Záborszki Zoltánnal váltottam pár szót.- Mit kell tudni a paksi karaté­ról? 1986-ban jött létre a szakosz­tály a Paksi SE keretein belül - mondja Zoli. Korábban az atom­erőmű is támogatott bennünket, ám ez a forrás elapadt. Az utóbbi néhány évben már az önkor­mányzat tartja fenn a szakosz­tályt. Elsősorban az utánpótlás­sal foglalkozunk, emellett azon­ban vannak felnőtt sportolóink is. Összesen harminchatan va­gyunk. A paksi csoporton kívül van Szekszárdon egy felnőttcsapatom, nekik is tartok foglalkozásokat. Ezenkívül egy nagyon tehetséges nagydorogi utánpótlásgárdát is segítek a fel­készülésben. Minderre az elmúlt két évben már több időt tudtam fordítani, mivel 1997 óta nem versenyzek. Átadtam a helyemet a fiatalabbaknak, inkább tanítani akartam azzal együtt, hogy to­vábbra is edzésben maradtam, mert nagyon fontosnak tartom, hogy meg is tudjam mutatni a kívánt mozdulatsort.- Jellemző-e egyfajta magatartás­­forma a shotokan stílusra? Alapjában véve minden tradi­cionális iskola jellemfejlesztő, ugyanakkor mindegyiknek meg­van a maga előnye és hátránya. A tisztelet, az önuralom, a szor­galom: ezek azok a tulajdonsá­gok, amit egy karatézó az edzé­seken gyakorol, s amit a minden­napokban is alkalmazni képes. Sokkal többről szól a karate, mint ütésekről és rúgásokról. A karate meditációs hátteret ad, ezáltal megváltoztatja az ember személyiségét. A tradicionális iskolák azért a legjobbak, mert az emberi értékek megőrzésére mindig is hangsúlyt fektetett.- Kik milyen vizsgát tesznek a mai napon? Weisz Tamás és Dravecz Ger­gely első danra vizsgáznak, akár­csak Csorba János, Csorbái Zol­tán és Hajdú László. Második danra érdekelt Ősz Gábor és Hutárán Attila. A karatésok előtt áll egy kötelező kivárási idő, aminek el kell telnie ahhoz, hogy feljebb léphessenek a ranglétrán. Minimum fél év szükséges ah­hoz, hogy valaki megkapja a vizsgalehetőséget egyik fokozat­ról a másikra. Fontos, hogy akar­jon a karatéka előbbre jutni, ne elégedjen meg mondjuk azzal, hogy elérte a kék övét.- Te meddig jutottál? Jelenleg harmadik dános va­gyok. A közeljövőben vizsgázok majd az úgynevezett tanítóisko­lában negyedik danra. Mindad­dig szeretnék előrébb jutni, míg fizikailag bírom, már csak azért is, hogy a tanítványaim lássák, az edzőjük is folyamatosan fej­leszti magát. Megkérdeztem Gergőt és Ta­mást, a két vizsgázót is arról, mi­óta karatéznak és milyen terveik vannak a sportágban. (Keretes írásaink) A vizsga végén kiderült, most mind a hét paksi vizsgázó tudá­sával elégedett volt sain sei. Ez­zel Dravecz Gergely és Weisz Tamás a harmadik illetve a ne­gyedik olyan karatéka, aki gyer­mek fekete övvel bír Magyaror­szágon! Vöröss Endre Dravecz Gergő-. Hatéves boromban kezdtem el, így már nyolc éve karatézók. Körülbelül ennyi idő kell ahhoz, hogy fekete övre vizsgázhasson az ember. Nem akarok itt megállni, folytatni szeretném a tanulást. Weisz Tamás: Én is nyolc évvel ezelőtt kezd­tem el ismerkedni a shotokan karatéval. Sze­retnék fokról fokra haladni, folyamatosan fejleszteni a tudásomat, a későbbiekben pe­dig majd oktatni. Vereség egy jobb csapattól ESZI DSE Paks - Simontornya 27-32 (13-17) Hazai pályán fogadta az ESZI DSE Paks megyei bajnokságban szereplő férfi kézilabda együttese november 26-án a Si­montornya gárdáját. A MÉRKŐZÉS ESÉLYESE A vendégcsapat volt, hiszen ők csak azért nem játsszanak magasabb osztályban, mert nem tudtak kiállítani ott köte­lező ifiegyüttest. A mérkőzés aztán váratlanul szorosan alakult, a hazaiak sokáig viszonylag jól tartot­ták magukat. Látszott, hogy az ellenfél összeszokott gár­dát alkot, és bár végig futni­uk kellett az eredmény után a vendéglátóknak, az első fél­idő során mégis sikerült két­szer is egy vagy két gólra fel­zárkózniuk - elsősorban Adler higgadt büntető-végrehajtá­sának köszönhetően. A szü­net előtti öt percben azonban újabb két gólt kaptak a hazai­ak, ezzel alakult ki a 13-17- es félidei állás. A második félidő első felé­ben a látogató gyors indítá­sokkal megkétszerezte elő­nyét, eldöntve ezzel a végig lelkesen, de átütő erő nélkül kézilabdázó Paks elleni talál­kozót. (47. perc: 19-27) Ezt követően már csak a különb­ség csökkentését tudták elér­ni a mieink, a végeredményt a paksi Nagy állította be az utolsó másodpercben. Az öt­gólos vereség nem rossz a Simontomyával szemben, plá­ne ha azt nézzük, hogy volt már kilencgólos hátrányban is az ESZI. Ki kell emelni a paksi­ak közül a tíz találatot jegyző Adlert és a második félidőben legeredményesebb hazai játé­kost, Tenkit, aki négy góljából hánuat a szünet után jegyzett. A Simontomyában Boros (9), Tenke (6) és Hóka (4) állította a legtöbbször megoldhatatlan feladat elé a kapusokat.-vöröss-

Next

/
Thumbnails
Contents