Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-12-03 / 46. szám
www.paks.info.hu/hirnok PAKSI HÍRNÖK Sikeres vizsgázók a gimiben Akarni kell folyamatosan fejlődni! Karatés kiáltásoktól volt hangos november 27- én a Vak Bottyán Gimnázium tornaterme. Délelőtt és délután egy-egy edzés szerepelt a programban, majd estefelé elkezdődött a vizsga, melyre - bár nem vizsgázni, de - sokfelől érkeztek többdanos karatézók is, hogy megmutassák tudásukat sain sei (a tanító) előtt, aki „civilben" a Sáfár László névre hallgat. Oróla két dolgot tudtam meg, egyrészt hogy nyolcdanos mester, aki éveken át oktatta a shotokant egyesült államokbeli egyetemen is, másrészt pedig, hogy rendkívül szigorú. A tavalyi vizsgán tizenhárom vizsgázóból csak ketten feleltek meg az elvárásainak... A formagyakorlatok alatt a paksi szakosztály vezetőjével, Záborszki Zoltánnal váltottam pár szót.- Mit kell tudni a paksi karatéról? 1986-ban jött létre a szakosztály a Paksi SE keretein belül - mondja Zoli. Korábban az atomerőmű is támogatott bennünket, ám ez a forrás elapadt. Az utóbbi néhány évben már az önkormányzat tartja fenn a szakosztályt. Elsősorban az utánpótlással foglalkozunk, emellett azonban vannak felnőtt sportolóink is. Összesen harminchatan vagyunk. A paksi csoporton kívül van Szekszárdon egy felnőttcsapatom, nekik is tartok foglalkozásokat. Ezenkívül egy nagyon tehetséges nagydorogi utánpótlásgárdát is segítek a felkészülésben. Minderre az elmúlt két évben már több időt tudtam fordítani, mivel 1997 óta nem versenyzek. Átadtam a helyemet a fiatalabbaknak, inkább tanítani akartam azzal együtt, hogy továbbra is edzésben maradtam, mert nagyon fontosnak tartom, hogy meg is tudjam mutatni a kívánt mozdulatsort.- Jellemző-e egyfajta magatartásforma a shotokan stílusra? Alapjában véve minden tradicionális iskola jellemfejlesztő, ugyanakkor mindegyiknek megvan a maga előnye és hátránya. A tisztelet, az önuralom, a szorgalom: ezek azok a tulajdonságok, amit egy karatézó az edzéseken gyakorol, s amit a mindennapokban is alkalmazni képes. Sokkal többről szól a karate, mint ütésekről és rúgásokról. A karate meditációs hátteret ad, ezáltal megváltoztatja az ember személyiségét. A tradicionális iskolák azért a legjobbak, mert az emberi értékek megőrzésére mindig is hangsúlyt fektetett.- Kik milyen vizsgát tesznek a mai napon? Weisz Tamás és Dravecz Gergely első danra vizsgáznak, akárcsak Csorba János, Csorbái Zoltán és Hajdú László. Második danra érdekelt Ősz Gábor és Hutárán Attila. A karatésok előtt áll egy kötelező kivárási idő, aminek el kell telnie ahhoz, hogy feljebb léphessenek a ranglétrán. Minimum fél év szükséges ahhoz, hogy valaki megkapja a vizsgalehetőséget egyik fokozatról a másikra. Fontos, hogy akarjon a karatéka előbbre jutni, ne elégedjen meg mondjuk azzal, hogy elérte a kék övét.- Te meddig jutottál? Jelenleg harmadik dános vagyok. A közeljövőben vizsgázok majd az úgynevezett tanítóiskolában negyedik danra. Mindaddig szeretnék előrébb jutni, míg fizikailag bírom, már csak azért is, hogy a tanítványaim lássák, az edzőjük is folyamatosan fejleszti magát. Megkérdeztem Gergőt és Tamást, a két vizsgázót is arról, mióta karatéznak és milyen terveik vannak a sportágban. (Keretes írásaink) A vizsga végén kiderült, most mind a hét paksi vizsgázó tudásával elégedett volt sain sei. Ezzel Dravecz Gergely és Weisz Tamás a harmadik illetve a negyedik olyan karatéka, aki gyermek fekete övvel bír Magyarországon! Vöröss Endre Dravecz Gergő-. Hatéves boromban kezdtem el, így már nyolc éve karatézók. Körülbelül ennyi idő kell ahhoz, hogy fekete övre vizsgázhasson az ember. Nem akarok itt megállni, folytatni szeretném a tanulást. Weisz Tamás: Én is nyolc évvel ezelőtt kezdtem el ismerkedni a shotokan karatéval. Szeretnék fokról fokra haladni, folyamatosan fejleszteni a tudásomat, a későbbiekben pedig majd oktatni. Vereség egy jobb csapattól ESZI DSE Paks - Simontornya 27-32 (13-17) Hazai pályán fogadta az ESZI DSE Paks megyei bajnokságban szereplő férfi kézilabda együttese november 26-án a Simontornya gárdáját. A MÉRKŐZÉS ESÉLYESE A vendégcsapat volt, hiszen ők csak azért nem játsszanak magasabb osztályban, mert nem tudtak kiállítani ott kötelező ifiegyüttest. A mérkőzés aztán váratlanul szorosan alakult, a hazaiak sokáig viszonylag jól tartották magukat. Látszott, hogy az ellenfél összeszokott gárdát alkot, és bár végig futniuk kellett az eredmény után a vendéglátóknak, az első félidő során mégis sikerült kétszer is egy vagy két gólra felzárkózniuk - elsősorban Adler higgadt büntető-végrehajtásának köszönhetően. A szünet előtti öt percben azonban újabb két gólt kaptak a hazaiak, ezzel alakult ki a 13-17- es félidei állás. A második félidő első felében a látogató gyors indításokkal megkétszerezte előnyét, eldöntve ezzel a végig lelkesen, de átütő erő nélkül kézilabdázó Paks elleni találkozót. (47. perc: 19-27) Ezt követően már csak a különbség csökkentését tudták elérni a mieink, a végeredményt a paksi Nagy állította be az utolsó másodpercben. Az ötgólos vereség nem rossz a Simontomyával szemben, pláne ha azt nézzük, hogy volt már kilencgólos hátrányban is az ESZI. Ki kell emelni a paksiak közül a tíz találatot jegyző Adlert és a második félidőben legeredményesebb hazai játékost, Tenkit, aki négy góljából hánuat a szünet után jegyzett. A Simontomyában Boros (9), Tenke (6) és Hóka (4) állította a legtöbbször megoldhatatlan feladat elé a kapusokat.-vöröss-
