Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-12-03 / 46. szám

www.paks.info.hu/hirnok im BET-ülés volt Jogos-e Rósa kárigénye? ISMÉT ÜLÉSEZTEK A Bi­zottsági elnökök. A napi­rendi pontok között a decem­ber 15-re tervezett testületi ülés néhány pontja szerepelt. Elsőként a jövő évi munka­terv javaslatairól esett szó, amelyben dr. Bencsik Lajos felhívta az elnökök figyelmét arra, hogy az SZMSZ úgy rendelkezik, hogy a polgár­­mester a bizottsági elnökök­kel együtt készíti el a testület elé kerülő munkatervet. En­nek megfelelően az elnökök­nek egy hét áll' rendelkezé­sükre, hogy javaslataikat el­juttassák a polgármesterhez. A következőkben a TelePaks KHt. ügyvezetői posztjára kiírt pályázat elbí­rálásáról tanácskoztak. A szakértői bizottság decem­ber 9-én hallgatja meg a pá­lyázókat. A szakértői bi­zottság tagja Pálmai István, Faller Dezső, a Helyi Tele­víziók Egyesületének egy delegáltja, Kováts Balázs és Bor Imre lesz. A továbbiakban a víz- il­letve a távhődíj emelését vitatták. Utóbbi emelését az infláció mértékénél na­gyobbra tervezik, ami abból adódik, hogy a PA Rt. a hő díját magasabb áron szám­lázza a jövő évtől a szolgál­tatónak. Ezek után a polgárőrség munkájáról esett szó, majd a nagykincstár létrehozása okozott némi félreértést a bizottsági elnökök körében. Elsősorban a feladatok tisz­tázása és a megvalósítható­sága, valamint a felelősség körül voltak kérdések és vé­lemények. Az elnökök vitatták még a Dankó Pista utca javítását és Rósa Géza volt képviselő háza kárigényének jogossá­gát. Az utóbbi témában a szakértői véleményt tudo­másul vették, s ennek isme­retében kezdeményeznek megegyezést.-seregély-Tepsis krumpli hétvégére A hajléktalan-szálló kis lakója Borongós téli estén Sanyika éppúgy szurkol a kedvenc focicsapa­tának, mintha örökké meccsre járt volna, pedig még csak foci­labdája sem volt, sőt focit is csak azóta nézhet a tévében, amió­ta a szálló lakója. TpVA, AZ ÉDESANYA ÉS KIS­­J—/fia már fél éve éli a haj­léktalanok sivár életét, Re­ményük sincs kikerülni in­nen, pedig ahogy az asszony mondja: nagyon szeretne sa­ját otthont. Nem is az ő sor­sa, jobban inkább Sanyikáé aggasztja. Cirógatással ébresztem, mert este alig tud elaludni a zsivajtól - mondja csendesen az asszony, nehogy megsért­sen bárkit is, hiszen csak örül annak, hogy a zord idő­járás elöl meghúzódhatnak ketten egy vaságyon. Amióta csak az eszét tudja, dolgozik, pedig az ő nemzeti­sége esetén ez meglehetősen ritka - halljuk Évától - mégis földönfutóvá vált. Férjével, aki gyakran nézett a pohár fenekére egy tanácsi lakás­ban laktak, melyet a férj idő­közben megvásárolt, s ami­kor a nő véletlenül rájött, nem csak ő létezik a férfi számára, csomagolhatott, hi­szen a lakás addigra már a férfi nevén volt. Sanyikéval hiába kilincseltek a hivata­lokban, és hiába próbáltak albérlethez jutni, nem sike­rült megoldást találni. Éva a 1 létminimumért dolgozik nap mint nap, s míg ő robotol, Sanyika óvodába jár. A saját otthon csak álom ma­rad mindkettőjük számára - mondja Éva. Sanyika négy éves, ám már most vannak el­képzelései saját otthonát illető­en. Emeletes háza, autója lesz, és nem utolsósorban saját ágya. Neki ugyanis még nem volt, de még saját fenyőfája sem. Most éppen a Télapót várja. Verseket tanul, tisztítja cipőjét, nehogy csak virgács érkezzen. Éva asszony még nem tudja, hogyan érkezik a Mikulás, hiszen a huszonhá­romezer forintból nem sok cso­koládéra jut, s a hajléktalan szálló sem túl ideális az ünnep­re. A fizetés csak annyira elég, hogy Sanyika kakaót és vajas kenyeret vacsorázhasson, mi­közben Éva zsíros kenyeret eszik. A hétvégi menü pedig rendszerint tepsis krumpli. Egyelőre a szállón nem kell megosztani a női lakrészt más­sal, így ketten lakják a szobát s a kerékpárt is (Éva ezzel viszi kisfiát mindennap az óvodá­ban, majd megy dolgozni), ami biztonságos helyen van a szo­bában. Ha azonban másra is rossz idők járnak, elképzelhe­tő, hogy Éva, ha továbbra is kisfiával szeretne maradni, újra csomagolhat. Seregély Erzsébet A fiatalokat is meg kell nyerni A MAGYAR VÖRÖSKERESZT Paksi Szervezete 1987 óta köszönti többszörös vér­adóit, tisztelegve ezzel annak a nemes emberi tulajdonságnak, melyet úgy hívnak: önzetlen-' ség, másokon való segítség­­nyújtás. A Sportétterembe vacsorával és egy kedves kis ünnepséggel, valamint virággal és emléklap­pal várták a véradókat. Dr. Csuta Tamás a helyi szerve­zet elnöke a legnemesebb adománynak nevezte a vért, melyet úgy lehet adni valaki­nek, hogy nem tudjuk annak kilétét. Rácz Imre hatvanszoros vér­adó. Fiatalon egy baráti társa­sággal ment véradásra, ám a próbát egyedül ő állta ki. Min­den véradásra, ha valamilyen betegség épp nem ákadályoz­za, megy, hogy jobbját nyújtsa. Édesapja betegsége még job­ban megerősítette benne a késztetést, amely mások élet­mentését szolgálja. S hogy félt­­e valaha a tűszúrástól, mint megannyi embertársa? Soha - feleli - hiszen mindig erősebb volt nála az adni akarás, mint­sem az, hogy azon elmélked­jen, vajon fájdalommal jár-e a tűszúrás. Dr. Andics László, a Magyar Vöröskereszt Országos elnöke bizakodó hazánk vérellátását illetően. A 90-es évek elején drasztikusan csökkent a vér­adók száma, majd stagnált. 1995 óta ismét csekély mérté­kű emelkedés tapasztalható — mondja. A nemzetközi megál­lapítások szerint, ha egy ország lakosságának öt százaléka térí­tésmentes véradó, akkor biz­tonsággal állíthatjuk, hogy el­látott az ország vérkészítmény­nyel. Nálunk ez biztosított. A biztonságos ellátáshoz azon­ban az is hozzátartozik, hogy a készítményeket megfelelő raci­onalizálással használják fel. Csak is akkor nyúljanak vér­hez a felhasználók, ha szüksé­ges. Ezzel fenntartható az egyensúly - hangsúlyozta az elnök. Míg a rendszerváltás előtt a nagyvállalatok voltak a véradás­ok bázisai, addig ma újabb és újabb stratégiát kell kidolgozni, hogy véradókat nyerjenek. A Vö­röskeresztnek van egy program­ja, mely a fiatalokat kívánja meg­nyerni a véradásra. A kialakított szervezési mód egyre nagyobb tömegeket mozgat, s remélhető­leg több vért is eredményez majd. -Rzsó-

Next

/
Thumbnails
Contents