Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)

1999-01-29 / 5. szám

Paksi Hírnök 1998. január 29. SVÉDASZTAL A magyar nemzeti kultúra szerepe, jelentősége és megőrzése. Ennek a - manapság, a magyarság számára a Kölcsey Ferenc kora óta eltelt időszakban talán soha annyira nem aktuális - témának szentelték azt a kultu­rális rendezvényt, amelyet a Magyar Kultúra Napján, ja­nuár 22-én délután hat órakor a paksi Városi Művelődési Központ (VMK) klub helyiségében tartottak. A MAGYAR KULTURÁLIS ÉRTÉKEK MEGTARTÁSÁÉRT HORGÁSZOK EGYMÁS KÖZT A közelmúltban a Paksi Sporthorgász Egyesület Közgyűlést tartott a Városi Művelődési Központban. Az alapszabályban foglaltak fi­gyelembe vételével a vezető­ség munkájáról, az egyesület 1998. évi tevékenységéről tar­tottak beszámolót az egyes bi­zottságok elnökei. A gazdasági vezető rövid tá­jékoztatásából kiderült, hogy az egyesület támogatás címén a polgármesteri hivataltól ka­pott ötvenezer forintot, melyet az ifi és gyermek horgászok számára versenybot vásárlás­ra költöttek. Bányai János azt is elmondta, hogy az egyesület tagjainak minden évben házi­versenyt rendeznek, mely az elmúlt évben is sikert aratott. Az értékelések alapján az egyesület pénzügyi helyzete stabilnak mondható, és a ta­gok létszáma is emelkedik, kö­szönhetően a jó egyesületi munkának. Az 1998. évi halfogási átlag a leadott fogási naplók alapján 25,97 kg melyet a leadott 511 fogási napló bejegyzése alap­ján számoltak ki. A közgyűlé­sen többek között az is elhang­zott, hogy a horgászokat 53 esetben ellenőrizték az arra il­letékesek, akik szabálytalan­ságot egyetlen egy esetben sem találtak. Frast Antal, az egyesület elnöke a közgyűlést kö­vetően lapunknak elmondta: évről évre csökken a Dunán fogható hal mennyisége. A ta­valyi százhalombattai szeny­­nyeződés, bár a paksi részen nem volt kimutatható, mégis éreztette hatását a horgász eredményeket nézve. Ugyan­akkor az elnök hangsúlyozta azt is, hogy az Atomerőmű Horgász Egyesületével rende­zett a kapcsolatuk, az új veze­téssel közös versenyeket ter­veznek és segítik egymás munkáját. «> BALOGH EMESE Darócziné Szalai Edit, a VMK igazgatónője köszöntő beszédében a magyar nemzeti kultúra értékeire, a hagyomá­nyok ápolására, az egyén és kö­zösség felelősségére hívta fel a figyelmet. A kultúra, a nemzeti kultúra ápolása a „maroknyi” magyarság számára - a múlt is mutatja - a jelenben és a jövőben is elengedhetetlen. Elő nemzeti kultúra nélkül töb­bek között nem teljesülhet az a szándékunk sem, hogy (újra) Európa részévé válhassunk. Az igazgatónő ezenkívül megemlé­kezett a Magyar Kultúra Napja megtartásának kezdeteiről, nemzeti kultúránk jelentős képviselőjéről és harcosáról, Kölcsey Ferencről és az ezen a napon 176 éves Himnusz kelet­kezési körülményeiről is. Ezután - aktuálisan - nem­zeti imádságunk, a Himnusz következett, ifj. Wartig László előadásában, majd Vájer Melin-A közművelődési fel­­adatellátás régi és új modelljeiről.” Ez a címe annak a Tolnatáji Szövetség és a Vá­da hegedű- és Gajzágó Mariann gordonka- játékában csendült fel két, 17-18. századi magyar zenei gyöngyszem. Az ezt követő előadásban, Tőkéczki László történész, a Valóság főszerkesztője, a Hitel szerkesztője a korszakunkban jelentkező - a magyar nemzeti kultúrát is érintő és fenyegető -jelenségre: a transznacionális szervezetek által terjesztett technikai - civilizációs irány­zatra, azaz a globalizációra hív­ta fel a figyelmet. Mint mondot­ta, a globalizáció legfőbb moz­gatója a haszon, célja pedig a „fogyasztó” társadalom és em­ber megteremtése. A nemzeti kultúrából is „olcsó”, üzletet csinál. Nemzeti kultúra nélkül azonban nincs identitás - tu­dat, értékteremtés és nincs iga­zi önkifejezési lehetőség sem. A globalizáció hívei szerint - mondta a neves előadó - hama­rosan ími és olvasni sem kell az embereknek, hiszen a fo­rosi Művelődési Központ által szervezett és tartott fórumnak, amelyet január 27-én délelőtt tíz órai kezdettel nyitnak meg. gyasztáshoz ez sem szükséges. Hogyan lehet kikerülni a „glo­balizáció csapdájából”, a ma­gyar, nemzeti kultúránk megőrzése céljából vajon mi­lyen konkrét feladatok állnak a nemzet és az egyén előtt? Tőkéczki László a Paksi Hír­nök munkatársának el­mondta: a globalizáció bizo­nyos tendenciái elől nem térhe­tünk ki, vagy áldozatai vagy ha­szonélvezői lehetünk. Semmi­képpen sem szabad érdekte­lenséget mutatnunk vagy eluta­sítanunk, hanem megtanulva mindazt ami számunkra hasz­nos: azaz idegen nyelveket el­sajátítva, pontos öntudattal és önismerettel rendelkezve, jog­követő magatartást és munka­­kultúrát gyakorolva versenyké­pessé kell tenni az egyént, a kö­zösséget és az országot, hogy ezáltal jól és ügyesen tudjuk képviselni az érdekeinket, töb­bek között az európai közös­ségben és a Natoban is. A közművelődési dolgozók számára tartott paksi rendez­vényen az előadásokat követő­en, vitára és kötetlen beszélge­tésre is sor kerül. Az előadók között Dr. Gelen­­x\. csér Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztéri­uma Közművelődési Főosztá­lyának vezetője és Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet igazgatóhelyettese is szerepel. KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATMODELLEK

Next

/
Thumbnails
Contents