Paksi Hírnök, 1999 (11. évfolyam, 1-50. szám)
1999-10-08 / 38. szám
www.paks.infq.hu/hirnok HÍRNÖK Röviden SZOLNOKON RENDEZETT MU-REXIN Kupa férfi I. osztályú tenisz versenyen Fiser Relja, a Paksi SE versenyzője aranyérmet szerzett. Fiser a döntőben 6:3, 6:2-re győzte le az IDOM-Team 2000 versenyzőjét, Borit. A MAGYAR JUDÓSZÖVETSÉG elnöksége jóváhagyta az október 7-én kezdődő birminghami világbajnokságra utazó válogatott csapatot. Az utazók között van Kovács Antal olimpiai- és világbajnokunk is. SZOMBAT Kosárlabda: NB I: Marc- Körmend - Atomerőmű SE 18. VASÁRNAP Labdarúgás: NB II: Marcali - Atomerőmű SE 14.30. NB III: Paksi SE - Kaposfüred 14. Ifi 12. Megyei: Dunaföldvár - Dunakömlőd 14. Ifi 12. HÉTFŐ Labdarúgás: Városi I. osztály 10. forduló 16. ill. 17. CSÜTÖRTÖK Labdarúgás: Városi II. osztály 10. forduló 16. ill. 17. Paksi sikerek 1999. OKTÓBER 1-3. Között megrendezett ATOM KUPA teniszverseny paksi érdekeltségű eredményei: A megmérettetésen Újhidi (4), az LRI Malév és a Vasas (3-3) képviseltette magát a legnagyobb létszámban. Öszszesen harmincegy teniszező nevezett a tornára. Lány (L) 12: I. Hahn Eszter, IV. Ács Veronika Fiú (F) 14: I. Bukóczki Milán F 18 IC: I. Oláh László F 2: I. Fiser Relja F 12: III. Bukóczki Bence A tizenhét paksi versenyző közül négyen megnyerték saját kategóriájukat. A legnépesebb mezőny F 14-ben gyűlt össze. Itt tizenöten ütötték a labdát, s ezért Bukóczki Milán sikere különösen értékesnek mondható.-ve-Tíz perc tragikomédia a csarnokban ASE-Matáv Pécs 69-72 (42-27) Az Atomerőmű férfi kosarasai azzal a tudattal léphettek pályára szombaton a Matáv ellen, hogy ha vesztenek, óriási hátrányba kerülnek a toppcsapatoktól. Reményeinket táplálhatta, hogy a Pécs sem villog ősszel. Erre példa az a huszonöt pontos zakó, amit a Falco otthonában kaptak. Nem sikerült a rajt a Paksnak sem, ám a húsz pontos kaposvári vereség minden pesszimista várakozást alulmúlt, a 0-3-as állás pedig elkedvetlenítette az egyébként lelkes és a jó kosárlabdát szerető paksi közönség egy részét. A meccs aztán úgy indult, mint egy álom. Remek védekezés, pontos támadások, egymást felülmúló paksi játékosok. Rab Gyulának ki is kellett kérnie első idejét öt perc elteltével, miután 11—4-re elment az ASE. Nem tudta azonban rendezni a sorokat a mester, aminek következtében 27-11-nél újra maga köré kellett rendelnie fiait a pécsi edzőnek. Teljesen leblokkolt a Matáv, ám az Atom is elkezdett hibázni. Három ziccert hagytak ki a mieink, de riasztó volt látni azt is, hogy Reid a tizenkettedik percben már három személyivel állt... A paksi henger azonban folytatódott. Vezettünk már huszonkettővel is (34-12), ám ekkor a válogatott irányítója, Mészáros riadót fújt, s a tizenkilencedik minutumban egy hármassal talált be a paksi gyűrűbe. Addig nem dobott pontot... Az utolsó két perc a vendégeké volt. Ezt bizonyítja az a 9-0-ás rohanás is, amit akár figyelmeztetésnek is vehettek volna a paksi spílerek. A félidő 42-27 ide. Mindenesetre biztató. Ezt a tizenöt pontos differenciát tíz percig őrizte az ASE, annak ellenére, hogy egyre inkább látszott, nem minden paksi bírja majd a hajrát. Egy nagyon ritka bírói megnyilvánulásnak is szemtanúi lehettünk. Harsányi először támadó hibát fújt Lukminas ellen, ami miatt majdnem elszabadult a pokol. Erre a bíró Hencsey is (labdával) csak az első félidőben volt agilis gyorsan megváltoztatta egyébként rossz ítéletét, és visszaadta a labdát a Paksnak. A B- közép válasza sem késett soká, felzúgott a „Szavazzuk meg”rigmus. A játékvezetőknek nem ez volt az első tévedése a meccsen. Nem adtak például technikait Whitfieldnek, amiért a gyűrűn felejtette magát, s elvették a labdát a mieinktől, annak ellenére, hogy Lukminas még a duda megszólalása előtt rádobta azt. Nem voltak tehát Forraiék sem jók hozzánk, ám az utolsó tíz percben bemutatott fejre állást nem lehet a bírók nyakába varrni. Történt ugyanis, hogy míg a 28. percben még 53- 35-re vezettünk, addig a 32.-ben már csak 55^16-ra. Ezzel kezdetét vette a pécsi felzárkózás, amiben elévülhetetlen érdemei voltak Mészárosnak. Igen, annak a játékosnak, akinek nagyon nem ment az elején, s akit végig - nincs rá jobb szó - mocskolt a krónikás fölött ülők egyikemásika. Azt, hogy e cselekedet mennyire sportszerű, ki-ki döntse el saját maga... Mészáros tehát szárnyalt, s vele együtt a többi pécsi is, rohamosan fogyott az előnyünk (35. perc: 59-53 - második időkérés a Paksnál, 37. perc: 59-58), mikor még egyszer felcsillan a lehetőség, mert Mérész behint egy hármast, majd Lukminas egy duplát, s máris hattal megyünk. Idő ott, egy perccel később pedig 64-64. Reidet kiszórják és két ponttal megy a Pécs: 64—66, majd 66- 68 az állás. Szigeti egyenlít egy középtávolival 35 másodperccel a vége előtt. 68-68! Talpon a csarnok, támad a vendég. A figurát az addig öt pontot dobó Bakonyira játsszák, ő pedig nem vacakol, beszór egy trit. Marad tizenegy szekundum arra, hogy ne kapjunk ki plusz huszonkettőről - idehaza! Hencseynek odaütnek a félpályánál, két dobás, az első jó, a másodikat aztán szándékosan kihagyja, hogy a lepattanóból egyenlíthessünk. A gikszer csak az, hogy nem a mienk a pattanó. A meccs elment, a számszerű eredményt stílszerűen Mészáros állítja be. Ezzel a körmendi és szolnoki meccs előtt 0-4-gyel állunk. Vérmes reményeink nem lehetnek.-vöröss-Foitor Péter: Az első tizenöt percben jól játszott a nem volt vezéregyéniségünk. Sajnos a játékcsapat, sőt esélyünk volt arra, hogy még tekinté- vezetők többet engedtek meg a Matávnak, Ívesebb előnyt szerezzünk. Szünet után nyolc mint nekünk. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy labdát adtunk el tíz perc alatt, ezzel sanszot egy megnyert meccset elveszítsünk, ami azért adtunk a Pécsnek. A kritikus pillanatokban is baj, mert győzelem esetén a játékosok lelki hibáztunk védekezésben, támadásban pedig egyensúlya helyrebillenhetett volna. Fotó: Molnár Gyula
